Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hold és Merkúr

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hold és Merkúr

Hold vs. Merkúr

A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja. A Merkúr a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygója, a Nap körüli keringési ideje 88 nap.

Közötti hasonlóságok Hold és Merkúr

Hold és Merkúr 47 közös dolog (a Uniópédia): Apollón, Argon, Becsapódási kráter, Bolygómag, Csillagászati egység, Egyenlítő, Ekliptika, Európai Űrügynökség, Föld, Galileo Galilei, Gamma-sugárzás, Ganymedes, Gravitáció, Hélium, Hőmérséklet, Hidrogén, Hold (égitesttípus), Infravörös sugárzás, Japán, Johannes Kepler, Kalcium, Kálium, Kelvin, Kilogramm, Kilométer, Láva, Légkör, Magnézium, Maja civilizáció, Mars (bolygó), ..., Mágneses mező, Nap, Napfogyatkozás, Naprendszer, Napszél, NASA, Nátrium, Nitrogén, Oxigén, Rádiótávcső, Római mitológia, Szén-dioxid, Szilícium, Szovjetunió, Tűzhányó, Titan (hold), Vas. Bővíteni index (17 több) »

Apollón

Apollón Apollón (görögül: Άπόλλων; a rómaiaknál Apollo) a görög mitológiában Zeusz és Létó gyermeke, Artemisz ikertestvére.

Apollón és Hold · Apollón és Merkúr · Többet látni »

Argon

Az argon a levegőnél nehezebb, színtelen, szagtalan nemesgáz, rendszáma 18, vegyjele: Ar. A Föld légkörének 0,93%-át alkotja, ezzel a légkörben előforduló harmadik leggyakoribb gáz.

Argon és Hold · Argon és Merkúr · Többet látni »

Becsapódási kráter

archivedate.

Becsapódási kráter és Hold · Becsapódási kráter és Merkúr · Többet látni »

Bolygómag

right Bolygómagnak egy bolygó, egy kisbolygó vagy egy bolygó jellegű hold esetében az égitest középpontját körülvevő, fizikai és geológiai értelemben nagyjából egységesen viselkedő, homogénnek tekinthető, égitestenként változó méretű legbelső rétegeit nevezzük.

Bolygómag és Hold · Bolygómag és Merkúr · Többet látni »

Csillagászati egység

A csillagászati egység a csillagászatban, azon belül az égi mechanikában használatos, SI-n kívüli távolságegység.

Csillagászati egység és Hold · Csillagászati egység és Merkúr · Többet látni »

Egyenlítő

Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.

Egyenlítő és Hold · Egyenlítő és Merkúr · Többet látni »

Ekliptika

A Nap látszólagos éves útja az égbolton Az ekliptika a Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton, illetve a Föld keringési síkja a Naprendszerben.

Ekliptika és Hold · Ekliptika és Merkúr · Többet látni »

Európai Űrügynökség

Az Európai Űrügynökség (angolul: European Space Agency, röviden ESA; franciául:, röviden ASE) egy kormányközi szervezet, mely a világűr felderítésével és felhasználásával foglalkozik.

Európai Űrügynökség és Hold · Európai Űrügynökség és Merkúr · Többet látni »

Föld

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.

Föld és Hold · Föld és Merkúr · Többet látni »

Galileo Galilei

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós.

Galileo Galilei és Hold · Galileo Galilei és Merkúr · Többet látni »

Gamma-sugárzás

A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.

Gamma-sugárzás és Hold · Gamma-sugárzás és Merkúr · Többet látni »

Ganymedes

A Ganymedes (korábban Jupiter III) a Jupiter holdja, a legnagyobb hold és a kilencedik legnagyobb égitest a Naprendszerben. Ha nem a Jupiter, hanem a Nap körül keringene, mérete alapján akár bolygóként is besorolható lenne, mivel a Mars háromnegyedét teszi ki, és nagyobb (bár könnyebb is) a Merkúrnál. Ez az egyetlen hold a Holdon kívül, amely ideális viszonyok között akár szabad szemmel is látható. A Jupitertől kifelé a hetedik ismert holdja a bolygónak, a legkorábban felfedezett ún. Galilei-holdak között a harmadik, innen ered a korábbi jelölése. A felfedezőnek Galileo Galileit tartják, aki 1610. január 7-én dokumentálta létezését, bár feltételezhető, hogy az elsőséget szintén magáénak valló Simon Marius vele egyidőben, függetlenül fedezte fel. A hold nevét is Marius javasolta, Ganümédész trójai királyfi után, akit a monda szerint Zeusz elrabolt és az Olümposzra vitt, hogy az istenek pohárnoka legyen. Galilei határozottan ellenezte az elnevezést, és munkáiban következetesen római számokkal hivatkozott a holdakra, ez a gyakorlat pedig hosszú ideig befolyásolta a névhasználatot. A hold mai nevét a 20. század közepétől használják rendszeresen. A Pioneer 10 után több más űrszonda is vizsgálta a Ganymedest. A Voyager–1 és Voyager–2 küldetések pontosabb információkkal szolgáltak a méretéről, míg a Galileo fedezte fel a felszín alatti óceán és a mágneses mező létét, amely interakcióban van a Jupiterével. A Jupitert és holdjait vizsgáló soron következő misszió az Európai Űrügynökség Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) szondájának felbocsátása lesz, várhatóan 2022-ben. A tervek szerint az Europa, a Ganymedes és a Callisto holdaknál végzett közelrepülés után a JUICE a Ganymedes körül fog pályára állni. A Ganymedes önálló mágneses mezejének létéért, amely a Naprendszer holdjai között ritka, feltételezhetően a magban található folyékony vas áramlása felelős. A Galileo űrszonda vizsgálatai előtt úgy gondolták, hogy a Ganymedes és a Callisto kőzetmagból és az ezt körülvevő vastag jégrétegből áll. A hold felszíne két részre osztható: az egyik kráterekkel borított öregebb felszín, a másik egyenetlen, fiatalabb felszín. Ezek valószínűsíthetően tektonikus eredetűek. Az Europához hasonlóan a Ganymedes légköre is tartalmazhat nyomokban oxigént és ózont, ez azonban még nem bizonyítja az élet jelenlétét. Az itt talált nagyszámú kráter alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Ganymedes ugyanolyan idős lehet, mint a Hold, azaz 3-3,5 milliárd éves. A holdi kráterekkel ellentétben a Ganymedes kráterei szinte teljesen laposak. Ezt valószínűleg az okozza, hogy a felszíni jégréteg elég vékony.

Ganymedes és Hold · Ganymedes és Merkúr · Többet látni »

Gravitáció

Fekete lyuk gravitációs lencsehatása szimulált animáción A gravitáció, más néven tömegvonzás egy kölcsönhatás, amely bármilyen két, tömeggel bíró test között fennáll, és a testek tömegközéppontjainak egymás felé ható gyorsulását okozza.

Gravitáció és Hold · Gravitáció és Merkúr · Többet látni »

Hélium

Hélium-neon lézer A hélium a periódusos rendszer második kémiai eleme, a legkisebb rendszámú nemesgáz.

Hélium és Hold · Hélium és Merkúr · Többet látni »

Hőmérséklet

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.

Hold és Hőmérséklet · Hőmérséklet és Merkúr · Többet látni »

Hidrogén

A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.

Hidrogén és Hold · Hidrogén és Merkúr · Többet látni »

Hold (égitesttípus)

Charon (animáció) A csillagászatban holdnak nevezzük a bolygók, törpebolygók és kisbolygók körül keringő égitesteket.

Hold és Hold (égitesttípus) · Hold (égitesttípus) és Merkúr · Többet látni »

Infravörös sugárzás

Az infravörös hullámtartomány helye a teljes elektromágneses spektrumon belül. Az alacsonyabb energiájú (hosszabb) hullámok kezdődnek bal oldalon, jobbra haladva az energiájuk (és a frekvenciájuk, azaz az 1 másodperc alatti hullámok száma) nő Az infravörös sugárzás (angol: infrared, IR, infra latin, jelentése: alatt, régi magyar szakirodalomban: vörösön inneni sugárzás) egy elektromágneses sugárzás: az elektromágneses sugárzásoknak azon hullámhosszú tartománya, melyeknek nagyobb a hullámhossza, mint a látható fénynek, de kisebb, mint a mikrohullámnak és a rádióhullámoknak.

Hold és Infravörös sugárzás · Infravörös sugárzás és Merkúr · Többet látni »

Japán

Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.

Hold és Japán · Japán és Merkúr · Többet látni »

Johannes Kepler

Johannes Kepler Johannes Kepler arcképe, rézmetszet Kepler korai Naprendszer-modellje A Kepler által megfigyelt szupernóva az SN 1604 maradványa a Hubble-űrtávcső és a Chandra képeiből összeállítva A Kepler által készített Tabulae Rudolfinae világtérképe Kepler lakóháza Regensburgban, ma múzeum Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27. – Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

Hold és Johannes Kepler · Johannes Kepler és Merkúr · Többet látni »

Kalcium

A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.

Hold és Kalcium · Kalcium és Merkúr · Többet látni »

Kálium

A kálium (nyelvújításkori magyar nevén: hamany) a periódusos rendszer egyik kémiai eleme.

Hold és Kálium · Kálium és Merkúr · Többet látni »

Kelvin

Kelvin- és Celsius-skála megállapítására alkalmas analóg hőmérő A kelvin (jele: K) a hőmérséklet SI-egysége, a hét SI-alapegység egyike.

Hold és Kelvin · Kelvin és Merkúr · Többet látni »

Kilogramm

A kilogramm a tömeg SI-alapegysége; jele kg.

Hold és Kilogramm · Kilogramm és Merkúr · Többet látni »

Kilométer

A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).

Hold és Kilométer · Kilométer és Merkúr · Többet látni »

Láva

Hawaii szigeten Láva a neve annak a folyékony kőzetolvadéknak, amely egy vulkáni kitörés során a felszínre kerül.

Hold és Láva · Láva és Merkúr · Többet látni »

Légkör

A földi légkör rétegei: troposzféra, sztratoszféra, mezoszféra, termoszféra, exoszféra A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok.

Hold és Légkör · Légkör és Merkúr · Többet látni »

Magnézium

A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.

Hold és Magnézium · Magnézium és Merkúr · Többet látni »

Maja civilizáció

A maja civilizáció közép-amerikai prehispán civilizáció, amelyet a maja népek fejlesztettek ki és a Kolumbusz előtti Amerika legfejlettebb kultúrája volt.

Hold és Maja civilizáció · Maja civilizáció és Merkúr · Többet látni »

Mars (bolygó)

Viking leszállóegység készítette képen Mars-térkép a 19. századból A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben.

Hold és Mars (bolygó) · Mars (bolygó) és Merkúr · Többet látni »

Mágneses mező

A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.

Hold és Mágneses mező · Mágneses mező és Merkúr · Többet látni »

Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga.

Hold és Nap · Merkúr és Nap · Többet látni »

Napfogyatkozás

Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Hold és Napfogyatkozás · Merkúr és Napfogyatkozás · Többet látni »

Naprendszer

A Naprendszer fontosabb égitestjei(nem távolságarányosan) A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, része a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el.

Hold és Naprendszer · Merkúr és Naprendszer · Többet látni »

Napszél

plazmája találkozik a csillagközi térrel A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki.

Hold és Napszél · Merkúr és Napszél · Többet látni »

NASA

A NASA (angolul, hivatalosan: National Aeronautics and Space Administration, magyarul: Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) az Amerikai Egyesült Államok kormányzati ügynöksége, az ország civil repüléstani, űrkutatási és űrrepülési szervezete.

Hold és NASA · Merkúr és NASA · Többet látni »

Nátrium

A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.

Hold és Nátrium · Merkúr és Nátrium · Többet látni »

Nitrogén

A nitrogén a periódusos rendszer V.A csoportjába tartozó nemfémes elemek egyike.

Hold és Nitrogén · Merkúr és Nitrogén · Többet látni »

Oxigén

Az oxigén a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.

Hold és Oxigén · Merkúr és Oxigén · Többet látni »

Rádiótávcső

A rádiótávcső (rádióteleszkóp) a rádióhullámok tartományába tartozó elektromágneses sugárzás összegyűjtésére és segítségükkel távoli objektumok megfigyelésére szolgáló, jellemzően a csillagászatban (melynek a rádiótartománnyal foglalkozó ága a rádiócsillagászat) használt eszköz, egyfajta irányított rádióantenna.

Hold és Rádiótávcső · Merkúr és Rádiótávcső · Többet látni »

Római mitológia

A római mitológia gyűjtőfogalom az ókori rómaiaknak az istenekről és hősökről alkotott elképzeléseire.

Hold és Római mitológia · Merkúr és Római mitológia · Többet látni »

Szén-dioxid

A szén-dioxid (CO2, régi helyesírással széndioxid) standard körülmények között légnemű, gáz-halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja.

Hold és Szén-dioxid · Merkúr és Szén-dioxid · Többet látni »

Szilícium

A szilícium a 14-es rendszámú kémiai elem, vegyjele Si, nyelvújításkori neve kovany.

Hold és Szilícium · Merkúr és Szilícium · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Hold és Szovjetunió · Merkúr és Szovjetunió · Többet látni »

Tűzhányó

A vulkánok vagy tűzhányók a Föld felszínének olyan hasadékai, amelyeken a felszínre jut a magma, az asztenoszféra izzó kőzetolvadéka.

Hold és Tűzhányó · Merkúr és Tűzhányó · Többet látni »

Titan (hold)

A Titan (görög Τιτάνας) a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Naprendszer második legnagyobb holdja a Ganymedes után.

Hold és Titan (hold) · Merkúr és Titan (hold) · Többet látni »

Vas

A vas fémes tulajdonságú kémiai elem, rendszáma a periódusos rendszerben 26, atomtömege 55,845 g/mol.

Hold és Vas · Merkúr és Vas · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hold és Merkúr

Hold 342 kapcsolatokat, ugyanakkor Merkúr 172. Ami közös bennük 47, a Jaccard index 9.14% = 47 / (342 + 172).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hold és Merkúr. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »