Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár
Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár 6 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 11., Braunschweig, Fülöp német király, III. Ince pápa, János angol király, Német-római Birodalom.
Augusztus 11.
Névnapok: Tiborc, Zsuzsanna + Dulcinea, Filoméla, Filomén, Filoména, Fióna, Ince, Kiara, Klára, Klárabella, Klarina, Klarinda, Klarisz, Klarissza, Lilian, Liliána, Lilianna, Lilibella, Lilien, Liliom, Lujza, Szanna, Tarján, Tibor, Tícia, Trajánusz, Tullió, Zsanka, Zsanna, Zsazsa, Zsuzsa, Zsuzsánna, Zsuzska.
Augusztus 11. és Hohenstaufen Beatrix német-római császárné · Augusztus 11. és IV. Ottó német-római császár ·
Braunschweig
Braunschweig (alnémet nyelven Brunswiek) nagyváros Észak-Németországban, Alsó-Szászország keleti felében.
Braunschweig és Hohenstaufen Beatrix német-római császárné · Braunschweig és IV. Ottó német-római császár ·
Fülöp német király
Sváb Fülöp, (1177 augusztusa – 1208. június 21. 74. oldal), 1196-tól sváb herceg, 1198-tól német király haláláig; IV. Braunschweigi Ottó riválisa.
Fülöp német király és Hohenstaufen Beatrix német-római császárné · Fülöp német király és IV. Ottó német-római császár ·
III. Ince pápa
III.
Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és III. Ince pápa · III. Ince pápa és IV. Ottó német-római császár ·
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és János angol király · IV. Ottó német-római császár és János angol király ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és Német-római Birodalom · IV. Ottó német-római császár és Német-római Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár
- Mi van a közös Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár
- Közötti hasonlóságok Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár
Összehasonlítását Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár
Hohenstaufen Beatrix német-római császárné 31 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Ottó német-római császár 74. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 5.71% = 6 / (31 + 74).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hohenstaufen Beatrix német-római császárné és IV. Ottó német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
