Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hinduizmus és Tantra
Hinduizmus és Tantra 46 közös dolog (a Uniópédia): Aum, Beavatás, Brahmacsarja, Brahman, Buddhizmus, Dharma (vallás), Durga, Dzsainizmus, Gangesz, Guru, Hindu panteon, Ind filozófia, Indiai szubkontinens, Jantra (vallás), Jóga, Jóga-szútrák, Kali-juga, Karma, Mandala, Mantra, Mágia, Móksa, Meditáció, Metafizika, Mircea Eliade, Monizmus, Mudrá, Patandzsali, Prakriti, Puránák, ..., Purusa, Rigvéda, Rituálé, Saivizmus, Sakti, Siva, Szanszára, Szanszkrit nyelv, Szánkhja, Szikhizmus, Tudat, Upanisadok, Vaisnavizmus, Védák, Védánta, Visnu. Bővíteni index (16 több) »
Aum
Dévanágari írással: ''Aum'' Az aum vagy másképp óm (szanszkrit: ॐ IAST: Oṃ) egy szent hang és spirituális szimbólum, amelyet az indiai vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban használnak.
Aum és Hinduizmus · Aum és Tantra ·
Beavatás
A beavatás (latin: initiatio) olyan vallási fogalom, amely vallásokon átívelő jelentést hordoz: jelöli egyrészt a tagságra pályázó ember beavatását a vallás (hit)titkaiba, másrészt befogadását a vallási közösségbe.
Beavatás és Hinduizmus · Beavatás és Tantra ·
Brahmacsarja
A brahmacsarja (szanszkrit: ब्रह्मचर्य, brahmacsarjā, angol: brahmacharya) a hinduizmusban és a dzsainizmusban használt kifejezés, amely önmegtartóztatást, önfegyelmet jelent.
Brahmacsarja és Hinduizmus · Brahmacsarja és Tantra ·
Brahman
Brahman, néha tévesen átírva Brahma (szanszkrit: ब्रह्मन्; tagolva: ब्र bra (ब ba + र ra) ह्म hma (ह ha + म ma) न् n (न na + ्; jelentése: növekedés, kiterjedés) a hinduizmusban a világegyetem létezésének ősoka, múltja, jelene és jövője. Személytelen és téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező. A Brahman örök, nem született (önteremtő), minőségtelen, kezdet és vég nélküli sajátosságokkal rendelkezik. Önteremtettsége folytán nem születik és nem is pusztul el soha. Minden élő lényben működő és működtető életenergiaként van jelen, tehát nem válik személyessé, azaz hiperabszolút Istent jelent - noha a Brahman minden felett áll, így a körülírására alkalmazott szavak, mint "Isten", "Létező" és hasonlók nem elégségesek a meghatározására. Magában foglalja mindennek az okát és okozatát, maga a lét, mindennek oka és forrása, és egyben az a cél, amely felé minden halad. Az indiai gondolkodás a Brahmant negatívan körülírt attribútumokkal látja el, hiszen szavakkal nem kifejezhető belső tartalmát jelen fejlettségi állapotunkban nem vagyunk képesek megfogalmazni, ezért csak azt foglalhatjuk össze, mi nem a Brahman. Így használjuk a felfoghatatlan, elérhetetlen, oszthatatlan, haláltalan, örök jelzőket. Ez érvényes az Átman-ra is, a Brahman egyéniesült részére, amely bennünk munkálkodik ugyan, mozgat minket, de lényegét még nem ismertük fel. A szó legkorábban a Védákban, mindenekelőtt az Atharva-védában fordul elő, ahol a mágikus formulák mögött rejlő titokzatos erőt jelenti. Azt a szent igét is jelöli, amely által a dévák naggyá lesznek, s így a rituális erőt is és vele együtt azokat, akik a birtokában vannak (bráhmanák). Brahman a Védák egyik kulcsfogalma. A korai Upanisadok középpontjában a Brahman és az átman állt, a természetben és az emberben immanensen benne rejlő örök szellem.Bede Griffiths: Kelet és Nyugat házassága Mivel a Brahmanban minden benne foglaltatik, így emberi értelemmel, meghatározásokkal nem írható le, meg nem közelíthető (avánmanasz agócsaram). Az átman (az én, a lélek) a Brahmannal azonos, abból származik, minősége csak a Brahmanban érthető meg, de már személyesült, "én"-né válik. Az Upanisadok kinyilatkoztatják, hogy Brahman látható és láthatatlan formában egyaránt létezik, s az élet és a világ végső igazsága egyedül Brahman. Ő mindennek a lelke. Az egész világ az Ő életadó erejéből táplálkozik. Nem különálló lény, hanem egy oszthatatlan legfőbb Egyetlen, nem egy elkülönült egyéniség, hanem a végtelen teljesség. A Svétésvatara Upanisadban (Kr. e. 300) találjuk meg a személyes Isten koncepcióját. Ebben azt olvashatjuk, hogy a legfelsőbb Brahmanban egy hármasság található. E hármasság egyrészt a romlandó világból áll (prádhana), majd a lelkekből (dzsívátman), és végül ott van "Hara", az Úr. Amikor az ember megleli ezt a hármasságot, az a Brahman. Az Upanisadok kedvelt témája, hogy aki megismeri Brahmant, az a legmagasabbat éri el. A hindu szent iratok alapján csak egy létezik itt, ott és mindenhol. Ez az Egy nem más, mint Brahman. Az Upanisadokban ezt a kifejezést használják a Valóságra vagy a tiszta tudatosságra. A Brahman valóságos - írják az Upanisadok - míg a világ átmenetileg létező tárgyai nem valóságosak. A Brahmanon kívül minden más illúzió (májá). Brahman az élet és a létezés forrása. Az élet célja, hogy ráébredjünk erre az igazságra. A nyugati nézőpontok sok tévedése ellenére a hinduizmus - a Brahman- és Ísvara-tannal - Földünk legrégebbi, ismert monoteista vallása.Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001. Az advaita védántában Brahman maga Ísvara. Vaisnava-magyarázók egy frappáns analógiával tették érthetővé az Isten-felismerés három szintjét. A példázatban három egyszerű falusi ember álldogál a vasútállomáson és izgatottan várja, hogy befusson a vonat. Még egyikük sem látott soha vonatot, és most meg akarják nézni, hogy milyen. Egyszer csak az egyik meglát egy hatalmas szerkezetet, amely jelzőfényét előrevetítve közeledik a távolból. - Mi ez? - kérdezi a kísérőjétől. - Ez a vonat - feleli a kísérő. Az ember megköszöni a választ és elégedetten távozik, azt gondolva, hogy akkor ő már látta is a vonatot. Amikor a szerelvény bepöfög az állomásra, a második ember így kiált fel: - Nahát, itt a vonat! - Ő már nemcsak a jelzőfényt látta, hanem a mögüle előtűnő kocsikat is. Megnyugodva, hogy már mindent látott a vonatból, maga is távozik. A harmadik ember azonban még nem megy el, hanem türelmesen várakozik. Amikor a vonat valamennyi kocsija beérkezik az állomásra, megpillantja a kalauzt és látja azt is, hogy a kocsikban utasok ülnek. A három falusi visszaballag a falujába és mindenkinek elújságolja, mit látott. Noha kétség nem fér hozzá, hogy mindhárman ugyanazt a vonatot látták, a leírás, amit adnak, eltér egymástól: mindhárman más felismerésre tettek szert. A harmadik ember nyilvánvalóan teljesebb élménnyel tért haza, mint a társai, és erről őket is meg tudta győzni, ugyanis tökéletesen leírta nekik, amit ők láttak - sőt még annál többet is. Ha tovább bontjuk az analógiát, megállapíthatjuk, hogy az erős jelzőfény az Úr személytelen ragyogását jelképezi (Brahman). A konkrétabb valóságot elfedő jelzőfény az isteni szubsztancia gondolatát szimbolizálja, amely mögött a minden létezőt átható személyiség - Paramátmá (Felsőlélek) - áll. A harmadik ember által látott kép Isten felismerésének legteljesebb szintje (Ísvara, Bhagaván, Hara), amikor a lélek találkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségével és személyes kapcsolatot alakít ki vele. A szádhakák (spirituális útkeresők) szerint a májá az az erő, mely által Isten ezt a világot megteremti, a színjáték (lílá, szanszkrit: लीला, IAST: līlā) kedvéért. Így a májá Istentől ered, mint ahogy a fény is a Naptól ered. Ahogy a Napot is a saját fényes sugarai burkolják be, ugyanúgy Brahmant is a májá, saját teremtő energiája rejti el. A semlegesnemű Brahman szó hímnemű alakja: Brahma (ब्रह्मा), a hinduizmus Teremtő istene és a Trimúrti (a hindu isteni szentháromság) egyike.
Brahman és Hinduizmus · Brahman és Tantra ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Hinduizmus · Buddhizmus és Tantra ·
Dharma (vallás)
A dharma (szanszkrit:धर्म; páli: धम्म, dhamma) több jelentésű fogalom az indiai eredetű vallásokban, a hinduizmusban, a buddhizmusban, a dzsainizmusban, a szikhizmusban.
Dharma (vallás) és Hinduizmus · Dharma (vallás) és Tantra ·
Durga
Durga (dévanágari írással: दुर्गा, „megközelíthetetlen”, „legyőzhetetlen”), a hindu anyaistennőnek, Mahádévinek egy népszerű, vad formája.
Durga és Hinduizmus · Durga és Tantra ·
Dzsainizmus
Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 2008 A dzsainizmus (szanszkrit: जैन) egy olyan ősi aszketikus (sramana) eredetű vallás és filozófia, ami már az írott történelem kezdetekor létezett, már az indus-völgyi civilizációból (i. e. 3000-1500) megmaradt leletekben is megtalálható.
Dzsainizmus és Hinduizmus · Dzsainizmus és Tantra ·
Gangesz
A Gangesz (hindiül गंगा, bengáliul গঙ্গা) az Indiai szubkontinens egyik legnagyobb és legjelentősebb folyója.
Gangesz és Hinduizmus · Gangesz és Tantra ·
Guru
A guru (dévanágari: गुरु), a tanító szanszkrit elnevezése, eredetileg a világi tudásanyag, de később a vallási, spirituális tudás közvetítője elsősorban az indiai vallásokban, a hinduizmusban és a szikhizmusban, dzsainizmusban, buddhizmusban.
Guru és Hinduizmus · Guru és Tantra ·
Hindu panteon
A panteon jelentése: az istenek temploma.
Hindu panteon és Hinduizmus · Hindu panteon és Tantra ·
Ind filozófia
Az ind filozófia az indiai szubkontinens ősi vallásfilozófiai hagyományai.
Hinduizmus és Ind filozófia · Ind filozófia és Tantra ·
Indiai szubkontinens
Az Indiai szubkontinens Az Indiai szubkontinens Ázsiának az a régiója, amely az indo-ausztráliai tektonikus lemezen fekszik.
Hinduizmus és Indiai szubkontinens · Indiai szubkontinens és Tantra ·
Jantra (vallás)
A jantra (szanszkrit: यन्त्र) a világmindenséget megjelenítő misztikus minta, amelyet a hindu liturgiában (púdzsá) és a meditáció (dhjána) során használnak.
Hinduizmus és Jantra (vallás) · Jantra (vallás) és Tantra ·
Jóga
A jóga (szanszkrit: योग) a tudat átalakítását, illetve a karma és az újjászületés (szamszára) körforgásából való megszabadulás (móksa) elérését szolgáló indiai vallási módszerek és technikák.
Hinduizmus és Jóga · Jóga és Tantra ·
Jóga-szútrák
A című mű (szanszkrit: योगसूत्र) 196 ind szútrát tartalmaz.
Hinduizmus és Jóga-szútrák · Jóga-szútrák és Tantra ·
Kali-juga
Kalki isten, aki a Kali-juga végén elpusztítja a korszakot A Kali-juga (dévanágari: कलियुग) a hindu kronológia négy világkorszakának, azaz jugáknak (Szatja-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga) az egyike.
Hinduizmus és Kali-juga · Kali-juga és Tantra ·
Karma
A karma (dévanágari:कर्म, páli: kamma) ok-okozat, pontosabban az ok és okozat viszonya, kölcsönhatása; a cselekedetek következményeinek törvénye, amely a szanszára körfogását mozgatja a keleti vallások szerint: a jó szándék és a jó cselekedetek hozzájárulnak a jó karmához és a boldogabb újjászületéshez, míg a rossz szándék és a rossz cselekedetek a rossz karmához és a hátrányosabb újjászületéshez járulnak hozzá.
Hinduizmus és Karma · Karma és Tantra ·
Mandala
A mandala (szanszkrit: मण्डल, maṇḍala) a kozmosz, illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása.
Hinduizmus és Mandala · Mandala és Tantra ·
Mantra
A mantra (dévanágari मन्त्र IAST: mantra) olyan vallásos terminus az indiai vallások, a jóga és a tantrizmus gyakorlatában, amelyről a gyakorlói úgy vélik, hogy spirituális vagy mágikus erővel rendelkezik.
Hinduizmus és Mantra · Mantra és Tantra ·
Mágia
A mágia (ógörög: μαγεία) ógörög eredetű szó, jelentése szerint ’varázslás’, ami az óperzsa mager alakból vezethető le.
Hinduizmus és Mágia · Mágia és Tantra ·
Móksa
Móksa vagy moksa (szanszkrit: मोक्ष, nyugati átírással moksha) az ind filozófiában és vallásokban használt szó, melynek jelentése: megszabadulás, (fel)szabadulás, eleresztés.
Hinduizmus és Móksa · Móksa és Tantra ·
Meditáció
A meditáció olyan szellemi gyakorlatok gyűjtőneve, amely magába foglalja a koncentráció, a szemlélődés és az absztrakció különféle technikáit, és amely elősegíti a fokozott öntudatot, a szellemi megvilágosodást, valamint a fizikai és mentális egészséget.
Hinduizmus és Meditáció · Meditáció és Tantra ·
Metafizika
Etikával földi létezőkre mutat.'' A metafizika jelentése a filozófiában kétféle: egyrészt filozófiai rendszer, másrészt filozófiai módszer.
Hinduizmus és Metafizika · Metafizika és Tantra ·
Mircea Eliade
Mircea Eliade (Bukarest, 1907. március 13. – Chicago, Illinois, 1986. április 22.) román származású vallástörténész, filozófus és író, a Chicagói Egyetem professzora.
Hinduizmus és Mircea Eliade · Mircea Eliade és Tantra ·
Monizmus
Azokat a metafizikai elképzeléseket nevezzük monistáknak (az egy, egyetlen jelentésű görög monosz szóból), amelyek csak egyféle szubsztancia létezését fogadják el.
Hinduizmus és Monizmus · Monizmus és Tantra ·
Mudrá
A mudrá (szanszkrit mudrā, मुद्रा, jelentése „pecsét”, „jelzés” vagy „kézmozdulat”; tibeti csakgya, ཕྱག་རྒྱ་) szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulat vagy kéztartás a hinduizmusban és a buddhizmusban.
Hinduizmus és Mudrá · Mudrá és Tantra ·
Patandzsali
Patandzsali vagy másképp Patanydzsali (szanszkrit: पतञ्जलि, tamil: பதஞ்சலி, angol átírás: Patanjali) egy indiai név.
Hinduizmus és Patandzsali · Patandzsali és Tantra ·
Prakriti
A prakriti vagy prakrti szanszkrit szó (प्रकृति, IAST: prakṛti), jelentése: természet, eredet.
Hinduizmus és Prakriti · Prakriti és Tantra ·
Puránák
Krisnát fürdeti A Puránák (a szanszkrit: पुराण, „ősi” szóból) a hindu vallás szent hagyományának, a szmriti részei.
Hinduizmus és Puránák · Puránák és Tantra ·
Purusa
#ÁTIRÁNYÍTÁS átman.
Hinduizmus és Purusa · Purusa és Tantra ·
Rigvéda
A Rigvéda (Szanszkrit: ऋग्वेद, nemzetközi átírás:ṛgveda, jelentése: versekben kifejezett tudás) egyike a hinduizmus négy, a hinduk szerint öröktől fogva létező, alapvető fontosságú szent szövegének a Védáknak, amelyet az ortodox hívők az istenek a látók (risik) számára kinyilatkoztatott szövegének tulajdonítanak (sruti).
Hinduizmus és Rigvéda · Rigvéda és Tantra ·
Rituálé
A rituálé (latin: ritus) vagy szertartás vallási vagy szekuláris összefüggésben szabályszerűen és előre megszabott rend szerint ismétlődő cselekmények, amelyek sokféle célnak kívánnak eleget tenni, így még tömör áttekintésük is képtelenség.
Hinduizmus és Rituálé · Rituálé és Tantra ·
Saivizmus
A saivizmus vagy sivaizmus, Siva-kultusz (szanszkrit: शैव पंथ, IAST: śaiva paṁtha, magyar átírásban:saiva pamtha) a hinduizmus egy ága, amely elsődleges és legfőbb istennek Sivát tekinti, aki megszemélyesíti az abszolútot (brahman), és aki számtalan formában nyilvánulhat meg.
Hinduizmus és Saivizmus · Saivizmus és Tantra ·
Sakti
Szaraszvati Laksmi-ábrázolás (Kancsi) Tára ábrázolás a Káli-púdzsán (Behala, Kolkata) Siva és Sakti félig férfi, félig női formában (Elefanta-barlangok, 5. század, Mumbai) Káli-jantra A sakti (Dévanágari: शक्ति) elsősorban a hinduizmusban megtalálható fogalom: az áramló energia, kreatív erő, a kozmikus energia, a Legfelsőbből kiáradó erő, amely mozgatja az univerzumot.
Hinduizmus és Sakti · Sakti és Tantra ·
Siva
'''''Siva''' isten lingamjának ábrázolása (Kambodzsa, Siemreap 10. század, Párizs, Musée Guimet)'' Siva jelképe a lingam, s a tiszteletére emelt templomokban hatalmas lingamszobrok előtt imádkoznak gyermekáldásért a nők, a lingamot vajjal kenegetik és felkoszorúzzák Siva (IPA:; szanszkrit: शिव, ISO: Śiva) vagy más néven Mahádéva (szanszkrit: महादेव, szó szerint: Nagy Isten Flood, Gavin (1996). An Introduction to Hinduism. Cambridge: Cambridge University Press..) az egyik legfőbb isten (Ísvara) a hinduizmusban.
Hinduizmus és Siva · Siva és Tantra ·
Szanszára
A szó (saṃsāra, szanszkrit: संसार, magyaros átírásban szanszára vagy szamszára) jelentése „vándorlás”, átvitt értelemben „létforgatag”, a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás indiai formája.
Hinduizmus és Szanszára · Szanszára és Tantra ·
Szanszkrit nyelv
A szanszkrit nyelv (संस्कृता वाक्), illetve annak korábbi formája, a védikus óind, az indoeurópai nyelvcsalád indo-iráni csoportjába tartozik.
Hinduizmus és Szanszkrit nyelv · Szanszkrit nyelv és Tantra ·
Szánkhja
A szánkhja vagy számkhja (szanszkrit सांख्य) az egyik legrégibb ind filozófiai rendszer, a hat darsana (hindu szemléletmód) egyike.
Hinduizmus és Szánkhja · Szánkhja és Tantra ·
Szikhizmus
A szikh vallást a 16. században alapította az indiai Nának guru.
Hinduizmus és Szikhizmus · Szikhizmus és Tantra ·
Tudat
A tudat a filozófiában és a pszichológiában az agy legmagasabb rendű, csakis az emberre és állatokra jellemző funkciója, amelynek lényege, hogy célszerűen visszatükrözi a külső tárgyak tulajdonságait és kapcsolatait, megtervezi a cselekvést és következtet annak majdani eredményére.
Hinduizmus és Tudat · Tantra és Tudat ·
Upanisadok
Az upanisadok (szanszkrit: उपनिषद्, IAST: Upaniṣad) ókori ind bölcseleti művek.
Hinduizmus és Upanisadok · Tantra és Upanisadok ·
Vaisnavizmus
A Vaisnavizmus vagy visnuizmus (dévanágari: वैष्णव धर्म; magyar átírásban: vaisnava dharma) a saivizmus, saktizmus mellett a hinduizmus három fő ágának egyike.
Hinduizmus és Vaisnavizmus · Tantra és Vaisnavizmus ·
Védák
A Védák (szanszkrit: वेद.
Hinduizmus és Védák · Tantra és Védák ·
Védánta
Védánta templom Hollywoodban A Védánta (dévanágari: वेदान्त, IAST: Vedānta) a hindu filozófia hat (āsztika) iskolájának legjelentősebb része.
Hinduizmus és Védánta · Tantra és Védánta ·
Visnu
Laksmival. Visnu (dévanágari: विष्णु) vagy Nárájana (नारायण) a hinduizmusban Ísvara, az isteni hármasság (trimúrti) egyik alakja.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hinduizmus és Tantra
- Mi van a közös Hinduizmus és Tantra
- Közötti hasonlóságok Hinduizmus és Tantra
Összehasonlítását Hinduizmus és Tantra
Hinduizmus 229 kapcsolatokat, ugyanakkor Tantra 129. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 12.85% = 46 / (229 + 129).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hinduizmus és Tantra. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
