Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Hevesi István vs. Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Hevesi István (Eger, 1931. április 2. – Budapest, 2018. február 9.) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó és edző. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a vízilabdatornát november 28. és december 7. között rendezték.

Közötti hasonlóságok Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon 6 közös dolog (a Uniópédia): Magyar férfi vízilabda-válogatott, Magyarország, Melbourne-i vérfürdő, Vízilabda, Vízilabda az 1960. évi nyári olimpiai játékokon, 1956. évi nyári olimpiai játékok.

Magyar férfi vízilabda-válogatott

A magyar férfi vízilabda-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Vízilabda-szövetség irányít.

Hevesi István és Magyar férfi vízilabda-válogatott · Magyar férfi vízilabda-válogatott és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Hevesi István és Magyarország · Magyarország és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Melbourne-i vérfürdő

A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása, amelyet Magyarország és a Szovjetunió válogatottja vívott a melbourne-i olimpián, egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően.

Hevesi István és Melbourne-i vérfürdő · Melbourne-i vérfürdő és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Vízilabda

Görögország-Magyarország meccs a 2004-es nápolyi ifjúsági vb-n A vízilabda vagy régebbi elnevezéssel vízipóló olyan labdajáték, melyet két, 7–7 fős csapat (hat mezőnyjátékos + egy kapus) vív egymás ellen egy medencében.

Hevesi István és Vízilabda · Vízilabda és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

Vízilabda az 1960. évi nyári olimpiai játékokon

Az 1960. évi nyári olimpiai játékokon a vízilabdatorna az újkori olimpiák történetében tizenharmadszor került a hivatalos programba.

Hevesi István és Vízilabda az 1960. évi nyári olimpiai játékokon · Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon és Vízilabda az 1960. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

1956. évi nyári olimpiai játékok

Az 1956.

1956. évi nyári olimpiai játékok és Hevesi István · 1956. évi nyári olimpiai játékok és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon

Hevesi István 28 kapcsolatokat, ugyanakkor Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon 23. Ami közös bennük 6, a Jaccard index 11.76% = 6 / (28 + 23).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hevesi István és Vízilabda az 1956. évi nyári olimpiai játékokon. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »