Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hettiták és Hettita történeti földrajz
Hettiták és Hettita történeti földrajz 19 közös dolog (a Uniópédia): Anatólia, Arinna, Arzava, Égei-tenger, Boğazkale, Calpa, Hattum, Hattuszasz, Hettita Birodalom, Hettita nyelv, I. e. 2. évezred, Kanis, Kızılırmak, Kusszara, Mezopotámia, Mitanni, Nesza, Puruszhanda, Szíria.
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Hettiták · Anatólia és Hettita történeti földrajz ·
Arinna
Arinna város jelentős kultuszhely volt, DUTUURUArinna a hettita a Napkultusz istennőjének városa.
Arinna és Hettiták · Arinna és Hettita történeti földrajz ·
Arzava
Anatólia az i. e. 2. évezredben a legfontosabb politikai alakulatok és települések jelölésével Arzava a kora ókori Anatólia egyik jelentős földrajzi egységének és államalakulatának neve.
Arzava és Hettiták · Arzava és Hettita történeti földrajz ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és Hettiták · Égei-tenger és Hettita történeti földrajz ·
Boğazkale
Boğazkale, korábbi ismert nevén Bogazköy vagy Boğazkoy Törökország egyik települése a Fekete-tengeri régió Çorum tartományában, Boğazköy kerületben.
Boğazkale és Hettiták · Boğazkale és Hettita történeti földrajz ·
Calpa
Calpa (vagy Calpuva, az ékírásos alakok Anittasz kiáltványában URUzạ-a-al-pu-aš, URUza-a-al-pu-wa és URUza-al-pu-az, a Calpa-szövegben URUza-a-al-pu-wa és URUza-a-al-pa, vagyis Zalpa, Zalpuwa vagy Zalpuaš) két település neve.
Calpa és Hettiták · Calpa és Hettita történeti földrajz ·
Hattum
Anatólia az i. e. 2. évezred második felében, a hettita településekkel és földrajzi-politikai egységeivel Hattum (óasszír Ḫattum) ókori földrajzi és politikai fogalom, amely az i. e. 3. évezred végén alakult ki, és gyakorlatilag azonos a később Kappadókia néven ismert tájegységgel.
Hattum és Hettiták · Hattum és Hettita történeti földrajz ·
Hattuszasz
Hattuszasz (óasszír Ḫattuš vagy Ḫattum, hettita nyelven URUḫa-at-tu-ša-aš, magyarul Hattum vára, sokszor Hattusa vagy Hattusas írásmóddal, ékírással 𒌷𒄩𒀜𒌅𒊭) a Hettita Birodalom központja Anatólia középső részén a mai Boğazkale (korábban Boğazköy) nevű település közelében helyezkedett el.
Hattuszasz és Hettiták · Hattuszasz és Hettita történeti földrajz ·
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Hettiták és Hettita Birodalom · Hettita Birodalom és Hettita történeti földrajz ·
Hettita nyelv
A hettita (ne-ši-li vagy nāšili) az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők.
Hettiták és Hettita nyelv · Hettita nyelv és Hettita történeti földrajz ·
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Hettiták és I. e. 2. évezred · Hettita történeti földrajz és I. e. 2. évezred ·
Kanis
Kanis ókori település Anatóliában (Törökország), régészeti lelőhely Kültepe falu mellett, Kayseritől nem messze, 20 kilométerre délnyugatra.
Hettiták és Kanis · Hettita történeti földrajz és Kanis ·
Kızılırmak
A Kızılırmak (Vörös folyó; görögül Άλυς, latinosan Halys; örményül: Alis Ked) Törökország leghosszabb folyója, 1151 km hosszú: Anatólia történelmi jelentőségű folyója, többször vált határfolyóvá.
Hettiták és Kızılırmak · Hettita történeti földrajz és Kızılırmak ·
Kusszara
Kusszara (Kuššara, 𒌷𒆪𒍑𒊭𒊏𒀸 URUku-uš-ša-ra(-aš)) ókori anatóliai város, egy fejedelemség központja, a hettita királyi dinasztia (hagyomány szerinti) származási helye.
Hettiták és Kusszara · Hettita történeti földrajz és Kusszara ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Hettiták és Mezopotámia · Hettita történeti földrajz és Mezopotámia ·
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Hettiták és Mitanni · Hettita történeti földrajz és Mitanni ·
Nesza
Nesza (hettita URUNe-e-ša-a) település az Asszíria által létrehozott és üzemeltetett Kanis városa mellett létrejövő hettita város.
Hettiták és Nesza · Hettita történeti földrajz és Nesza ·
Puruszhanda
Acem Höyük fellegvára Puruszhanda (vagy Parszuhanta, hettita KUR URUParšuḫanta vagy KUR URUPurušḫanda, óasszír Purushattum, Puruš-Ḫattum) a Tuz-tótól délkeletre, a mai Aksaraytól 16 km-re északnyugatra elhelyezkedő település, és az általa vezetett korai hettita városkirályság neve.
Hettiták és Puruszhanda · Hettita történeti földrajz és Puruszhanda ·
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hettiták és Hettita történeti földrajz
- Mi van a közös Hettiták és Hettita történeti földrajz
- Közötti hasonlóságok Hettiták és Hettita történeti földrajz
Összehasonlítását Hettiták és Hettita történeti földrajz
Hettiták 80 kapcsolatokat, ugyanakkor Hettita történeti földrajz 135. Ami közös bennük 19, a Jaccard index 8.84% = 19 / (80 + 135).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hettiták és Hettita történeti földrajz. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
