Közötti hasonlóságok Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király
Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király 10 közös dolog (a Uniópédia): Calais, Eduárd walesi herceg, Genti János lancasteri herceg, I. Eduárd angol király, II. Eduárd angol király, II. János francia király, III. Henrik angol király, Sluysi csata, Százéves háború, Térdszalagrend.
Calais
Színház Calais város Franciaország északi részén, Nord-Pas-de-Calais régióban, Pas-de-Calais megyében.
Calais és Henry of Grosmont · Calais és III. Eduárd angol király ·
Eduárd walesi herceg
Eduárd walesi herceg (Woodstock, 1330. június 15. – Westminster, 1376. június 8.) III. Eduárd angol király legidősebb fia, a százéves háború kiemelkedő hadvezére, Wales, Aquitania és Cornwall hercege, Chester grófja volt.
Eduárd walesi herceg és Henry of Grosmont · Eduárd walesi herceg és III. Eduárd angol király ·
Genti János lancasteri herceg
John of Gaunt (1340. március 6. – 1399. február 3.) az angol Plantagenêt-ház tagja, Lancaster, majd Aquitania hercege, III. Eduárd angol király és Hainaut-i Filippa harmadik fia.
Genti János lancasteri herceg és Henry of Grosmont · Genti János lancasteri herceg és III. Eduárd angol király ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Henry of Grosmont és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király ·
II. Eduárd angol király
II.
Henry of Grosmont és II. Eduárd angol király · II. Eduárd angol király és III. Eduárd angol király ·
II. János francia király
II.
Henry of Grosmont és II. János francia király · II. János francia király és III. Eduárd angol király ·
III. Henrik angol király
III.
Henry of Grosmont és III. Henrik angol király · III. Eduárd angol király és III. Henrik angol király ·
Sluysi csata
A sluysi csatát 1340.
Henry of Grosmont és Sluysi csata · III. Eduárd angol király és Sluysi csata ·
Százéves háború
A százéves háború 116 évig (1337–1453) tartó konfliktussorozat volt az Angol és a Francia Királyság között.
Henry of Grosmont és Százéves háború · III. Eduárd angol király és Százéves háború ·
Térdszalagrend
A Térdszalagrend (KG vagy LG) Nagy-Britannia harmadik legrangosabb kitüntetése az első Viktória-kereszt (angol rövidítése: VC) és a György-kereszt (GC) után.
Henry of Grosmont és Térdszalagrend · III. Eduárd angol király és Térdszalagrend ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király
- Mi van a közös Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király
- Közötti hasonlóságok Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király
Összehasonlítását Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király
Henry of Grosmont 58 kapcsolatokat, ugyanakkor III. Eduárd angol király 92. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 6.67% = 10 / (58 + 92).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Henry of Grosmont és III. Eduárd angol király. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: