Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság
Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság 7 közös dolog (a Uniópédia): Anglia, Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné, Diána walesi hercegné, I. Eduárd angol király, II. Erzsébet brit királynő, III. Károly brit király, London.
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Henrik sussexi herceg · Anglia és Westminsteri apátság ·
Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné
Erzsébet brit királyné (született Elizabeth Bowes-Lyon; 1900. augusztus 4. – 2002. március 30.) VI. György brit király felesége, II. Erzsébet brit királynő édesanyja.
Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné és Henrik sussexi herceg · Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné és Westminsteri apátság ·
Diána walesi hercegné
Diána, születési nevén: Diana Frances SpencerMint a királyi család tagja, Diana hercegné sem használt vezetéknevet, ha mégis, akkor az a Mountbatten–Windsor volt.
Diána walesi hercegné és Henrik sussexi herceg · Diána walesi hercegné és Westminsteri apátság ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Henrik sussexi herceg és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Westminsteri apátság ·
II. Erzsébet brit királynő
II.
Henrik sussexi herceg és II. Erzsébet brit királynő · II. Erzsébet brit királynő és Westminsteri apátság ·
III. Károly brit király
III.
Henrik sussexi herceg és III. Károly brit király · III. Károly brit király és Westminsteri apátság ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Henrik sussexi herceg és London · London és Westminsteri apátság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság
- Mi van a közös Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság
- Közötti hasonlóságok Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság
Összehasonlítását Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság
Henrik sussexi herceg 91 kapcsolatokat, ugyanakkor Westminsteri apátság 128. Ami közös bennük 7, a Jaccard index 3.20% = 7 / (91 + 128).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Henrik sussexi herceg és Westminsteri apátság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
