Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
60 kapcsolatok: Actiumi csata, Adonisz, Alexandria (Egyiptom), Anatólia, Antiszthenész (filozófus), Arámi nyelv, Arisztotelész, Arisztoteliánusok, Ápisz, Ízisz, Ókori Egyiptom, Boszporoszi Királyság, Cinikusok, Diadokhosz, Egyiptom, Eklektika, Epikurosz, Etruszkok, Fönícia, Fetisizmus (vallás), Filozófia, Görög gyarmatosítás, Hegyi Dolores, Hellenisztikus civilizáció, Hellenisztikus művészet, Hellenisztikus nyelvek, I. e. 230-as évek, I. e. 31, I. e. 7. század, III. Alexandrosz makedón király, Irán, Kübelé, Küréné, Kereszténység, Kertész István (történész), Khrüszipposz, Kitioni Zénón, Kleanthész, Koiné (egyértelműsítő lap), Latinok, Makedónia, Művészet, Mezopotámia, Misztériumvallás, Mithrász, Monarchia, Németh György (történész), Pártus Birodalom, Pürrhón, Polisz, ..., Ptolemaida-dinasztia, Római Birodalom, Római Köztársaság, Sarkady János, Szerápisz, Szinópéi Diogenész, Szkepticizmus, Sztoikus filozófia, Történelem, Totem. Bővíteni index (10 több) »
Actiumi csata
Az actiumi csata a római polgárháború következményeiben legjelentősebb tengeri összecsapása volt, amelyet Octavianus vívott Marcus Antonius ellen (akit Kleopátra egyiptomi királynő is elkísért hajóival), Kr. e. 31.
Új!!: Hellenizmus és Actiumi csata · Többet látni »
Adonisz
Az Adonisz görög mitológiai férfinév.
Új!!: Hellenizmus és Adonisz · Többet látni »
Alexandria (Egyiptom)
Alexandria (görögül Αλεξάνδρεια – Alexandríja, koptul Ⲁⲗⲉⲝⲁⲛⲇⲣⲓⲁ, Ⲣⲁⲕⲟⲧⲉ – Alexandria, Rakote, arabul الإسكندرية – el-Iszkanderíjjah) egyiptomi nagyváros a Földközi-tenger partján, a Nílus deltatorkolatában, Kairótól 208 km-re északnyugatra.
Új!!: Hellenizmus és Alexandria (Egyiptom) · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: Hellenizmus és Anatólia · Többet látni »
Antiszthenész (filozófus)
Antiszthenész, görög filozófus volt, a cinikus iskola megalapítója.
Új!!: Hellenizmus és Antiszthenész (filozófus) · Többet látni »
Arámi nyelv
Az arámi (arám, arameus, korábban káld, káldeus) nyelv az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágának nyugati (vagy északnyugati) alcsoportjába tartozó, egymással rokon sémi nyelvek összefoglaló neve, az úgynevezett kánaáni nyelvek (föníciai, héber stb.) közeli rokona.
Új!!: Hellenizmus és Arámi nyelv · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Hellenizmus és Arisztotelész · Többet látni »
Arisztoteliánusok
Arisztotelész (Francesco Hayez festménye) Az arisztotelianizmus (peripatetikusok) egy filozófiai irányzat, amely Arisztotelész filozófiájára épít, tagjait azok a gondolkodók összessége teszi ki, akik Arisztotelész filozófiáját követték.
Új!!: Hellenizmus és Arisztoteliánusok · Többet látni »
Ápisz
Ápisz-szobor, Louvre Ápisz, Ozirisz élő jelképe, az ókori egyiptomi vallás szent bikája, termékenységisten az ókori Egyiptomban, ezért a földműves-ünnepeket az ő tiszteletére rendezték meg.
Új!!: Hellenizmus és Ápisz · Többet látni »
Ízisz
Balról jobbra: Hórusz, Ozirisz és Ízisz hármas szoborcsoportja a XX. dinasztia korából (Louvre, Párizs) Ízisz (ókori egyiptomi nyelven: Iszet vagy Aszet, 3s.t) az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb istensége, anyaistennő, a varázslás, a termékenység, a víz és szél, a tengerhajózás istennője, a nőiesség és a hűség szimbóluma, Ozirisz testvére és felesége, Hórusz anyja.
Új!!: Hellenizmus és Ízisz · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Hellenizmus és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Boszporoszi Királyság
A Boszporoszi Királyság magterülete, a kimmer Boszporosz: A Boszporoszi Királyság (kimmériai Boszporosz, latinosan Bosporus) a mai Kercsi-szoros – amely a Fekete- és az Azovi-tenger között van – környékén kialakult ókori állam volt.
Új!!: Hellenizmus és Boszporoszi Királyság · Többet látni »
Cinikusok
Diogenész Jean-Léon Gérôme festményén A cinikusok egy ókori görög filozófiai iskolát alkottak, amelyet Szókratész egyik legjelentősebb tanítványa, Antiszthenész alapított az i. e. 4. században.
Új!!: Hellenizmus és Cinikusok · Többet látni »
Diadokhosz
A diadokhoszok (latinul: diadochus, görögül Διάδοχοι, diadokhoi; „utód”) azok a hadvezérek voltak, akik Nagy Sándor halála után a birodalma egyes részein királyként uralkodtak.
Új!!: Hellenizmus és Diadokhosz · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Hellenizmus és Egyiptom · Többet látni »
Eklektika
Az eklektika különféle korok, stílusok, irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazó, önálló elemeket ritkán tartalmazó, egyediségét a válogatásban kiélő irányzat.
Új!!: Hellenizmus és Eklektika · Többet látni »
Epikurosz
Epikurosz (görög: Έπίκουρος (Epikouros) kiejtve: epikúrosz, gyakran, ám helytelenül Epikürosznak is írják) (Számosz sziget, Kr. e. 341 decembere – Athén, Kr. e. 270), görög atomista filozófus, Démokritosz természetfilozófiájának követője.
Új!!: Hellenizmus és Epikurosz · Többet látni »
Etruszkok
Az etruszkok ókori nép Közép-Itáliában, a Római Birodalom felemelkedése előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre.
Új!!: Hellenizmus és Etruszkok · Többet látni »
Fönícia
Fönícia (föníciai nyelven: כנענ) egy ókori civilizáció Kánaán északi részén, mely a mai Libanon nagy részét valamint Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.
Új!!: Hellenizmus és Fönícia · Többet látni »
Fetisizmus (vallás)
A fetisizmus azoknak a természetes vagy mesterséges tárgyaknak a vallásos tisztelete, amelyeken keresztül a természeti népek hiedelme szerint titokzatos, emberfeletti erő (mana) nyilvánul meg.
Új!!: Hellenizmus és Fetisizmus (vallás) · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Hellenizmus és Filozófia · Többet látni »
Görög gyarmatosítás
Görög városok és kolóniák elhelyezkedése A görög gyarmatosítás során a görög poliszok és a hellén nyelvű népek a Balkán-félszigeten kívül, a Földközi-tenger és melléktengerei partján hoztak létre önálló településeket.
Új!!: Hellenizmus és Görög gyarmatosítás · Többet látni »
Hegyi Dolores
Hegyi Dolores (Kalocsa, 1934. november 3. –) klasszika-filológus, ókortörténész, az ELTE BTK Történeti Intézet egykori egyetemi tanára.
Új!!: Hellenizmus és Hegyi Dolores · Többet látni »
Hellenisztikus civilizáció
Niké szobra, aki a görög mitológiában a győzelem istennője A hellenisztikus civilizáció vagy hellenizmus kora Nagy Sándor trónra lépésétől (egyesek szerint halálától) az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom rómaiak által történő meghódításig (i. e. 30.) tartó időszak.
Új!!: Hellenizmus és Hellenisztikus civilizáció · Többet látni »
Hellenisztikus művészet
Ülő harcos, eklektikus eredeti római másolata Kelta vezér és felesége. Pergamoni hellenisztikus művészet Haldokló gallus. Pergamoni hellenisztikus művészet Berlin, Pergamon-múzeum: A Zeusz-oltár részlete A hellenisztikus művészet vagy hellenizmus nemcsak az ókori Görögországban volt jelentős.
Új!!: Hellenizmus és Hellenisztikus művészet · Többet látni »
Hellenisztikus nyelvek
A hellenisztikus nyelvek az indoeurópai nyelvcsalád egyik nyugati ága.
Új!!: Hellenizmus és Hellenisztikus nyelvek · Többet látni »
I. e. 230-as évek
Évszázadok: i. e. 4. század – i. e. 3. század – i. e. 2. század Évtizedek: i. e. 280-as évek – i. e. 270-es évek – i. e. 260-as évek – i. e. 250-es évek – i. e. 240-es évek – i. e. 230-as évek – i. e. 220-as évek – i. e. 210-es évek – i. e. 200-as évek – i. e. 190-es évek – i. e. 180-as évek Évek: i. e. 239 – i. e. 238 – i. e. 237 – i. e. 236 – i. e. 235 – i. e. 234 – i. e. 233 – i. e. 232 – i. e. 231 – i. e. 230.
Új!!: Hellenizmus és I. e. 230-as évek · Többet látni »
I. e. 31
Nincs leírás.
Új!!: Hellenizmus és I. e. 31 · Többet látni »
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Új!!: Hellenizmus és I. e. 7. század · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Hellenizmus és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: Hellenizmus és Irán · Többet látni »
Kübelé
Kübelé vagy Cybele (Kybele) eredetileg a frígek egyetlen ismert istennője, és valószínűleg nemzeti istenség, az összes istenségek anyja (Magna Mater), akit Kis-Ázsia számos helyén tiszteltek.
Új!!: Hellenizmus és Kübelé · Többet látni »
Küréné
Küréné (más nevein Kiréné, Cyrene, ógörög: Κυρήνη) romváros Líbia északkeleti részén, a Földközi-tenger partvonalának közelében, a mai Shahhat (arab: شحات) település mellett található.
Új!!: Hellenizmus és Küréné · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Hellenizmus és Kereszténység · Többet látni »
Kertész István (történész)
Nincs leírás.
Új!!: Hellenizmus és Kertész István (történész) · Többet látni »
Khrüszipposz
Khrüszipposz, (i. e. 279 körül – i. e. 206 körül) ókori görög sztoikus filozófus.
Új!!: Hellenizmus és Khrüszipposz · Többet látni »
Kitioni Zénón
Kitióni Zénón Kitioni Zénón (Ζήνων, Zeno, ritkábban ciprusi Zénón, Kition, Ciprus, i. e. 336 körül – Athén, i. e. 264) a hellenizmus korszakának filozófusa, aki a korszak egyik legfontosabb filozófiai iskoláját, a sztoicizmust alapította.
Új!!: Hellenizmus és Kitioni Zénón · Többet látni »
Kleanthész
Kleanthész (Kr. e. 331/330, Asszosz, Müszia, Kis-Ázsia – 232/231) sztoikus filozófus, aki az iskola alapítóját, Kitioni Zénónt annak halála után követte a közösség élén.
Új!!: Hellenizmus és Kleanthész · Többet látni »
Koiné (egyértelműsítő lap)
A koiné jelentései az alábbiak.
Új!!: Hellenizmus és Koiné (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Latinok
Az ókori Latiumban (ma: Lazio) élő latinok népe vezető szerepre tett szert az italikus népek között.
Új!!: Hellenizmus és Latinok · Többet látni »
Makedónia
Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.
Új!!: Hellenizmus és Makedónia · Többet látni »
Művészet
Vincent van Gogh: Íriszek (1889) – minden idők egyik legdrágább festménye A művészet szó tágabb értelemben minden alkotó célú emberi igyekezetre vonatkoztatható.
Új!!: Hellenizmus és Művészet · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Hellenizmus és Mezopotámia · Többet látni »
Misztériumvallás
A misztériumvallás titkos, csak a beavatottak számára ismert és érthető szertartások gyakorlása révén működő kultuszok gyűjtőneve.
Új!!: Hellenizmus és Misztériumvallás · Többet látni »
Mithrász
Bikaölő Mithrász (British Museum, London). A szobrász Mithrászt perzsa ruhában ábrázolta. Három segítője a Skorpió, a Kutya és a Kígyó. A bika legyőzése a Világ teremtésének aktusa Mithrász-templomok a Római Birodalom területén és környezetében Mithra vagy Mithrász (मित्र, proto-indoiráni alanyesetben *mitras) több vallásban és kultúrában is tisztelt istenség.
Új!!: Hellenizmus és Mithrász · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Hellenizmus és Monarchia · Többet látni »
Németh György (történész)
Németh György Amadé (Kaposvár, 1956. június 25. –) magyar ókortörténész, klasszika-filológus, az ELTE BTK Ókortörténeti Tanszékének egykori vezetője és egyetemi tanára, az MTA doktora.
Új!!: Hellenizmus és Németh György (történész) · Többet látni »
Pártus Birodalom
A Pártus Birodalom, vagy Arszakida Birodalom az iráni népek közé tartozó pártusok birodalma volt a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig, részben a mai Irán és Irak területein.
Új!!: Hellenizmus és Pártus Birodalom · Többet látni »
Pürrhón
Pürrhón (Πύρρων, I. e. 360 – I. e. 270) Pleisztarkhosz fia, éliszi görög filozófus, az első, akit a szkeptikus filozófusok sorában ismerünk, a pürrhonizmus megalapítója.
Új!!: Hellenizmus és Pürrhón · Többet látni »
Polisz
Az athéni Akropolisz. Athén a klasszikus korszak egyik legjelentősebb városállama volt A polisz (πολις) – többes számban: poleisz (πολεις) – ókori görög város vagy városállam.
Új!!: Hellenizmus és Polisz · Többet látni »
Ptolemaida-dinasztia
Az ókori világ felosztása Nagy Sándor halála után. Kékkel I. Ptolemaiosz állama látható. A ptolemaida Egyiptom volt a leghosszabb életű ősi állam, mivel a legtovább tudott ellenállni a római hódításnak. Bukásával Róma megszerezte az ország mérhetetlen erőforrásait és a nyugati világ egyértelmű urává válhatott A Ptolemaida-dinasztia, másképpen Lagida-dinasztia vagy XXXIII.
Új!!: Hellenizmus és Ptolemaida-dinasztia · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Hellenizmus és Római Birodalom · Többet látni »
Római Köztársaság
A Római Köztársaság az ókori Róma i. e. 509-től i. e. 27-ig tartó második korszaka, mely a Római Királyságot váltotta le, és amely után a Római Császárság időszaka következett.
Új!!: Hellenizmus és Római Köztársaság · Többet látni »
Sarkady János
Sarkady János (Biharkeresztes, 1927. december 31. – Budapest, 2006. szeptember 5.) klasszika-filológus, történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Hellenizmus és Sarkady János · Többet látni »
Szerápisz
Szerápisz szobor fejtöredéke Szerápisz vagy Szarápisz (latinul: Serapis) mesterségesen kialakított istenalak a hellénisztikus Egyiptomban, aki Ozirisz, Ápisz, Zeusz és Hadész tulajdonságait egyesíti magában.
Új!!: Hellenizmus és Szerápisz · Többet látni »
Szinópéi Diogenész
Szinópéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (görög betűkkel Διογένης, latinul Diogenes), (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus.
Új!!: Hellenizmus és Szinópéi Diogenész · Többet látni »
Szkepticizmus
A szkepticizmus (a görög „σκέπτεσθαι”, szkepteszthai szóból, melynek jelentése körbenézni, megfontolni) szónak több, egymással rokon jelentése van.
Új!!: Hellenizmus és Szkepticizmus · Többet látni »
Sztoikus filozófia
sztoa Epiktétosz kézikönyve a sztoicizmusról A sztoikus filozófia vagy sztoicizmus a Kr.
Új!!: Hellenizmus és Sztoikus filozófia · Többet látni »
Történelem
Kolumbusz, 1492). 17. századi festmény A történelem a múltbeli események összessége.
Új!!: Hellenizmus és Történelem · Többet látni »
Totem
#ÁTIRÁNYÍTÁS totemizmus.
Új!!: Hellenizmus és Totem · Többet látni »
