Közötti hasonlóságok Heinrich von Plauen és Német Lovagrend
Heinrich von Plauen és Német Lovagrend 8 közös dolog (a Uniópédia): Grünwaldi csata, Grunwald, II. Ulászló lengyel király, Kalinyingrád, Malbork, Oroszország, Szamogitia, Türingia.
Grünwaldi csata
A grünwaldi csata vagy tannenbergi csata (lengyelül Bitwa pod Grunwaldem, litvánul Žalgirio mūšis németül Schlacht bei Tannenberg 1410. július 15-én a Lengyelország és Litvánia egyesült erővel aratott győzelme a Német Lovagrend hadai fölött, amely terjeszkedésével már közel másfél évszázada fenyegette a két államot, továbbá más országokat is, mint az orosz fejedelemségeket. A csatát Grünwald ''(Grunwald)'', Tannenberg ''(Stębark)'', Faulen ''(Ułnowo)'' és Ludwigsdorf ''(Łodwigowo)'' falvak közötti területén vívták. Az ütközet az 1409–11-es lengyel–litván–lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A grünwaldi ütközet a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem negyvenezren haltak meg a harcokban. A győzelem következtében a lovagrend ereje megtört, és ez véget vetett terjeszkedésének, az ún. Drang nach Ostennek. A csatatéren számos nép csapott össze. A szövetséges sereg egy részét oroszok tették ki. A más nemzetiségű hadak némelyikét saját uralkodójuk vezette. A litvánok tatár lovassága élén Dzsalál ad-Dín, az Arany Horda majdani kánja állt. A lengyel had soraiban harcoló moldvaiakat Sándor fejedelem (rom.: Alexandru cel Bun) vezérelte. A győztesek ugyanakkor a lovagrend központját, Marienburgot ''(Máriavár)'' nem tudták bevenni, egyfelől azért, mert a győzelmüket áldomással ünnepelték, másrészt annyira kimerültek, hogy pihenőt kellett tartaniuk. Az sem kizárt, hogy jelentős számú veszteségük pótlása és a sorok rendezése is időbe telt.
Grünwaldi csata és Heinrich von Plauen · Grünwaldi csata és Német Lovagrend ·
Grunwald
A grünwaldi csata emlékműve az emlékparkban Grunwald (németül Grünfelde, litvánul Žalgiris) falu Észak-Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban, Ostróda megyében, Grunwald községben.
Grunwald és Heinrich von Plauen · Grunwald és Német Lovagrend ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Heinrich von Plauen és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend ·
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Heinrich von Plauen és Kalinyingrád · Kalinyingrád és Német Lovagrend ·
Malbork
Malbork (németül Marienburg) város Észak-Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Nogat folyó partján.
Heinrich von Plauen és Malbork · Malbork és Német Lovagrend ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Heinrich von Plauen és Oroszország · Német Lovagrend és Oroszország ·
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Heinrich von Plauen és Szamogitia · Német Lovagrend és Szamogitia ·
Türingia
Türingia, teljes nevén Türingia Szabad Állam (Freistaat Thüringen) Németország középső régiójában elhelyezkedő szövetségi tartomány.
Heinrich von Plauen és Türingia · Német Lovagrend és Türingia ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Heinrich von Plauen és Német Lovagrend
- Mi van a közös Heinrich von Plauen és Német Lovagrend
- Közötti hasonlóságok Heinrich von Plauen és Német Lovagrend
Összehasonlítását Heinrich von Plauen és Német Lovagrend
Heinrich von Plauen 26 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 1.42% = 8 / (26 + 538).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Heinrich von Plauen és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: