Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632)
Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632) 5 közös dolog (a Uniópédia): Albrecht von Wallenstein, Breitenfeldi csata (1631), Harmincéves háború, II. Gusztáv Adolf svéd király, Prága.
Albrecht von Wallenstein
Wallenstein halála Albrecht Wenzel Eusebius von Wallenstein (Hermanitz an der Elbe, 1583. szeptember 24. – Eger, 1634. február 25.) cseh katona, majd német-római császári hadvezér a harmincéves háború idején.
Albrecht von Wallenstein és Heinrich Matthias von Thurn · Albrecht von Wallenstein és Lützeni csata (1632) ·
Breitenfeldi csata (1631)
A breitenfeldi csata a harmincéves háború egyik nagy csatája volt, melyben a Gusztáv Adolf vezette svédek döntő győzelmet arattak a Tilly gróf vezette császári, illetve liga csapatok felett.
Breitenfeldi csata (1631) és Heinrich Matthias von Thurn · Breitenfeldi csata (1631) és Lützeni csata (1632) ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Harmincéves háború és Heinrich Matthias von Thurn · Harmincéves háború és Lützeni csata (1632) ·
II. Gusztáv Adolf svéd király
II.
Heinrich Matthias von Thurn és II. Gusztáv Adolf svéd király · II. Gusztáv Adolf svéd király és Lützeni csata (1632) ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Heinrich Matthias von Thurn és Prága · Lützeni csata (1632) és Prága ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632)
- Mi van a közös Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632)
- Közötti hasonlóságok Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632)
Összehasonlítását Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632)
Heinrich Matthias von Thurn 31 kapcsolatokat, ugyanakkor Lützeni csata (1632) 23. Ami közös bennük 5, a Jaccard index 9.26% = 5 / (31 + 23).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Heinrich Matthias von Thurn és Lützeni csata (1632). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
