Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend
Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend 14 közös dolog (a Uniópédia): I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. Ulászló lengyel király, II. János Pál pápa, II. Ulászló lengyel király, Július 13., Kereszténység, Krakkó, Latin nyelv, Lengyelek, Lengyelország, Piast Erzsébet magyar királyné, Róma, Zsigmond magyar király.
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Hedvig lengyel királynő és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Német Lovagrend ·
I. Lajos magyar király
I.
Hedvig lengyel királynő és I. Lajos magyar király · I. Lajos magyar király és Német Lovagrend ·
I. Ulászló lengyel király
I.
Hedvig lengyel királynő és I. Ulászló lengyel király · I. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend ·
II. János Pál pápa
Szent II.
Hedvig lengyel királynő és II. János Pál pápa · II. János Pál pápa és Német Lovagrend ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Hedvig lengyel királynő és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Német Lovagrend ·
Július 13.
Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.
Hedvig lengyel királynő és Július 13. · Július 13. és Német Lovagrend ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Hedvig lengyel királynő és Kereszténység · Kereszténység és Német Lovagrend ·
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Hedvig lengyel királynő és Krakkó · Krakkó és Német Lovagrend ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Hedvig lengyel királynő és Latin nyelv · Latin nyelv és Német Lovagrend ·
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Hedvig lengyel királynő és Lengyelek · Lengyelek és Német Lovagrend ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Hedvig lengyel királynő és Lengyelország · Lengyelország és Német Lovagrend ·
Piast Erzsébet magyar királyné
Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.
Hedvig lengyel királynő és Piast Erzsébet magyar királyné · Német Lovagrend és Piast Erzsébet magyar királyné ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Hedvig lengyel királynő és Róma · Német Lovagrend és Róma ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Hedvig lengyel királynő és Zsigmond magyar király · Német Lovagrend és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend
- Mi van a közös Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend
- Közötti hasonlóságok Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend
Összehasonlítását Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend
Hedvig lengyel királynő 70 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.30% = 14 / (70 + 538).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hedvig lengyel királynő és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
