Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Dimenzió, Elektrodinamika, Energia, Euklideszi tér, Euler–Lagrange-egyenlet, Fermat-elv (optika), Fizika, Funkcionál, Funkcionálanalízis, Idő, Impulzusmomentum, Integrál, Joseph Louis Lagrange, Kölcsönhatás, Klasszikus mechanika, Kvantummechanika, Lagrange-függvény, Leonhard Euler, Maxwell-egyenletek, Mértékegység, Megmaradási tétel, Megmaradó mennyiség, Modern fizika, Mozgási energia, Newton törvényei, Noether-tétel, Parciális integrálás, Pierre Louis Moreau de Maupertuis, Potenciális energia, Relativitáselmélet, Richard Feynman, Skalár, Statika, Univerzum, Variáció (matematika), William Rowan Hamilton, 1746, 1748.
Dimenzió
A dimenzió a latin „kimér” (dimētior) igéből ered, szokásos magyar fordításai: méret, kiterjedés.
Új!!: Hatáselv és Dimenzió · Többet látni »
Elektrodinamika
Az elektrodinamika az elektromosság, mágnesség és hullámoptika egységes elmélete.
Új!!: Hatáselv és Elektrodinamika · Többet látni »
Energia
Villámlás, az energiaátadás látványos formája Az energia a fizikában a testek egy fizikai tulajdonsága, amely átalakítható különböző megjelenési formákba és átadható a testek között a négy alapvető kölcsönhatás által, de amely soha nem jöhet újonnan létre és nem semmisülhet meg.
Új!!: Hatáselv és Energia · Többet látni »
Euklideszi tér
#ÁTIRÁNYÍTÁS Euklideszi tér (egyértelműsítő lap).
Új!!: Hatáselv és Euklideszi tér · Többet látni »
Euler–Lagrange-egyenlet
A matematikában és a fizikában az Euler–Lagrange-egyenlet vagy Euler-egyenlet egy differenciálegyenlet, amelynek megoldásai olyan függvények, amelyekre egy adott funkcionálnak nyugvópontja van.
Új!!: Hatáselv és Euler–Lagrange-egyenlet · Többet látni »
Fermat-elv (optika)
Az optikával kapcsolatos Fermat-elv azt mondja ki, hogy a fénysugár egy tetszőleges optikai rendszerben mindig olyan pályát követ, amelyre nézve a kezdő és végpontok közötti terjedési idő extrém, általában a lehető legkisebb értéket veszi fel.
Új!!: Hatáselv és Fermat-elv (optika) · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Hatáselv és Fizika · Többet látni »
Funkcionál
A matematikában, különösen a funkcionálanalízis területén, hagyományosan funkcionálnak nevezzük azokat a függvényeket, melyek vektortérből képeznek a vektortér alaptestére, népszerűen fogalmazva a skalár-értékű vektorfüggvényeket.
Új!!: Hatáselv és Funkcionál · Többet látni »
Funkcionálanalízis
Az egyváltozós differenciálszámításban és az integrálszámításban valós értékű függvényeket vizsgálunk a valós számok részhalmazain.
Új!!: Hatáselv és Funkcionálanalízis · Többet látni »
Idő
Kronosz szobor, Genova, Olaszország Mindennapi életünkben az idő az események látszólag folyamatos sorrendjének érzékelésére utal.
Új!!: Hatáselv és Idő · Többet látni »
Impulzusmomentum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perdület.
Új!!: Hatáselv és Impulzusmomentum · Többet látni »
Integrál
alt.
Új!!: Hatáselv és Integrál · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Hatáselv és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Kölcsönhatás
A kölcsönhatás olyan hatás, amikor két vagy több objektum hat egymásra.
Új!!: Hatáselv és Kölcsönhatás · Többet látni »
Klasszikus mechanika
A klasszikus, vagy newtoni mechanika a testek mozgásának leírásával és az azokat okozó törvényekkel foglalkozik.
Új!!: Hatáselv és Klasszikus mechanika · Többet látni »
Kvantummechanika
A kvantummechanika a fizika azon ága, amelyik a nanoszkopikus méreteknél történő jelenségeket vizsgálja; így az elemi részecskék viselkedését vagy például az olyan alacsony hőmérsékletű makrojelenségeket, mint a szuperfolyékonyság és a szupravezetés.
Új!!: Hatáselv és Kvantummechanika · Többet látni »
Lagrange-függvény
Egy dinamikai rendszer Lagrange-függvénye (L) olyan függvény, amely összegzi a rendszer dinamikáját.
Új!!: Hatáselv és Lagrange-függvény · Többet látni »
Leonhard Euler
Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Új!!: Hatáselv és Leonhard Euler · Többet látni »
Maxwell-egyenletek
A Maxwell-egyenletek négy egyenlet, melyet James Clerk Maxwell állított fel, hogy leírja mind az elektromos, mind a mágneses tér viselkedését, valamint kölcsönhatásukat az anyaggal.
Új!!: Hatáselv és Maxwell-egyenletek · Többet látni »
Mértékegység
A fizikában és a méréstudományban mértékegységeknek hívjuk azokat a méréshez használt egységeket, amivel a fizikai mennyiségeket pontosan meg tudjuk határozni.
Új!!: Hatáselv és Mértékegység · Többet látni »
Megmaradási tétel
A fizikában a megmaradási tétel azt állítja, hogy valamely mérhető fizikai mennyiség nem változik a fizikai rendszer időbeli fejlődése során, azaz az illető fizikai mennyiség megmaradó mennyiség. A megmaradási tételek egy része, sőt az általános relativitáselmélet és a kozmológia legutóbbi eredményei szerint talán a többsége nem általános érvényű.
Új!!: Hatáselv és Megmaradási tétel · Többet látni »
Megmaradó mennyiség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megmaradási tétel.
Új!!: Hatáselv és Megmaradó mennyiség · Többet látni »
Modern fizika
fénysebességnél sokkal kisebb sebességekkel, és az atomoknál sokkal nagyobb méretekkel. A modern fizika általában nagy sebességekkel és kis távolságokkal foglalkozik A modern fizika a fizika „Newton utáni” felfogása.
Új!!: Hatáselv és Modern fizika · Többet látni »
Mozgási energia
A mozgási energia (kinetikus energia) a mozgásban levő testek energiája, melyet mozgásuk folytán képesek munkavégzésre fordítani.
Új!!: Hatáselv és Mozgási energia · Többet látni »
Newton törvényei
latinul Newton-törvények néven nevezzük a klasszikus mechanika alapját képező négy axiómát, amik alapján a tömeggel rendelkező, pontszerű testek viselkedését tudjuk leírni.
Új!!: Hatáselv és Newton törvényei · Többet látni »
Noether-tétel
A Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában.
Új!!: Hatáselv és Noether-tétel · Többet látni »
Parciális integrálás
A matematikai analízisben a parciális integrálás tétele segítségével egy integrálkifejezés integrandusát lehet átalakítani, mely egyes számítások megkönnyítésére szolgál.
Új!!: Hatáselv és Parciális integrálás · Többet látni »
Pierre Louis Moreau de Maupertuis
Pierre Louis Moreau de Maupertuis (Saint-Malo, 1698. július 7. – Bázel, 1759. július 27.) francia fizikus, matematikus, csillagász, filozófus, természettudós és értelmiségi.
Új!!: Hatáselv és Pierre Louis Moreau de Maupertuis · Többet látni »
Potenciális energia
Potenciális energia - vagy más néven helyzeti energia - a fizikában az energia egyik formája.
Új!!: Hatáselv és Potenciális energia · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Hatáselv és Relativitáselmélet · Többet látni »
Richard Feynman
Richard Phillips Feynman (New York, New York, 1918. május 11. – Los Angeles, Kalifornia, 1988. február 15.) Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus, tudománynépszerűsítő, sokak szerint a 20. század, de különösen a II. világháború utáni időszak egyik legnagyobb hatású elméje.
Új!!: Hatáselv és Richard Feynman · Többet látni »
Skalár
A fizikában skalárnak nevezzük azt a mennyiséget, amelyik a koordináta-rendszer elforgatásakor nem változik.
Új!!: Hatáselv és Skalár · Többet látni »
Statika
Egy tartószerkezet vázlata egyensúlyi állapotban. Az erők és nyomatékok összege zéró A statika (vagy sztatika) a klasszikus mechanika résztudománya, az erőrendszerek tulajdonságaival és a nyugalomban lévő szerkezetek erőviszonyaival foglalkozik.
Új!!: Hatáselv és Statika · Többet látni »
Univerzum
#ÁTIRÁNYÍTÁS Világegyetem.
Új!!: Hatáselv és Univerzum · Többet látni »
Variáció (matematika)
A variáció a kombinatorikában használt fogalom.
Új!!: Hatáselv és Variáció (matematika) · Többet látni »
William Rowan Hamilton
Sir William Rowan Hamilton (Dublin, 1805. augusztus 4. – Dublin, 1865. szeptember 2.) ír matematikus, fizikus, csillagász.
Új!!: Hatáselv és William Rowan Hamilton · Többet látni »
1746
Nincs leírás.
Új!!: Hatáselv és 1746 · Többet látni »
1748
Nincs leírás.
Új!!: Hatáselv és 1748 · Többet látni »
