Közötti hasonlóságok Határozószó és Névmás
Határozószó és Névmás 33 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Angol nyelv, Bosnyák nyelv, Deixis, Diskurzus (nyelvészet), Egyeztetés (nyelvészet), Főmondat, Főnév, Francia nyelv, Grammatika, Határozó, Horvát nyelv, Jelző, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Keszler Borbála, Kiefer Ferenc, Latin nyelv, Magyar nyelv, Mellékmondat, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Nem (nyelvészet), Nyelv, Pragmatika, Román nyelv, Szám (nyelvészet), Számnév, ..., Szófaj, Szerb nyelv, Tolcsvai Nagy Gábor. Bővíteni index (3 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Határozószó · Adamikné Jászó Anna és Névmás ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Határozószó · Angol nyelv és Névmás ·
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Bosnyák nyelv és Határozószó · Bosnyák nyelv és Névmás ·
Deixis
A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket. Egyrészt a deiktikus elemekben, másrészt a főnevekben, igékben és melléknevekben általában az a közös, hogy legtöbbjüknek van szintaktikai funkciója, de az utóbbiak a nyelven kívüli entitásokra a beszédhelyzettől függetlenül utalnak, miközben a deiktikusok csak a beszédhelyzettel kapcsolatban lévő nyelven kívüli entitásokra utalhatnak. Olykor a deiktikus elemek olyan nem nyelvi közlési eszközökkel társítottak, mint mutatás, tekintet iránya stb. Deiktikus elemek például az alábbi párbeszédben vannak: A deixis azon három elemi utalási jelenségnek az egyike, amelyek kapcsolatokat teremtenek a diskurzus mikroszintjén. A többi két, forikusnak nevezett jelenség a diskurzuson belüli nyelvi entitásokra utal. Ezek az anafora, azaz visszautalás egy előbb előforduló nyelvi entitásra (pl. Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani.) és a katafora, azaz előreutalás egy utólag megjelenő nyelvi entitásra, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór).Hangay 2007, 540–541. o. Megjegyzendő az is, hogy egyes elemek olykor deiktikusak, máskor forikusak, pl. azt a fenti párbeszédben deiktikus, miközben azzal és azt az utóbbi két példában forikusak. Az is előfordul, hogy egyes elemek egyidőben deiktikusak és forikusak. Például az Ez a könyv a tiéd mondatban a tiéd a megnyilatkozás címzettjére utaló deiktikus elem és az alanyra utaló anaforikus elem. Ennek a három jelenségnek másokkal együtt pragmatikai funkciójuk van, hozzájárulnak a diskurzus egységéhez, részeinek összetartozásához.
Deixis és Határozószó · Deixis és Névmás ·
Diskurzus (nyelvészet)
A diskurzus eredeti jelentése ’szónoklat’, és a retorikában használatos, de a terminust átvette a nyelvészet is.
Diskurzus (nyelvészet) és Határozószó · Diskurzus (nyelvészet) és Névmás ·
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Egyeztetés (nyelvészet) és Határozószó · Egyeztetés (nyelvészet) és Névmás ·
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Főmondat és Határozószó · Főmondat és Névmás ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Határozószó · Főnév és Névmás ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Határozószó · Francia nyelv és Névmás ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Grammatika és Határozószó · Grammatika és Névmás ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Határozó és Határozószó · Határozó és Névmás ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Határozószó és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Névmás ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Határozószó és Jelző · Jelző és Névmás ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Határozószó és Kötőszó · Kötőszó és Névmás ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Határozószó és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Névmás ·
Keszler Borbála
Keszler Borbála (1939. augusztus 30. –) Széchenyi-díjas nyelvész, nyelv- és írástörténész, egyetemi oktató.
Határozószó és Keszler Borbála · Keszler Borbála és Névmás ·
Kiefer Ferenc
Kiefer Ferenc (Apatin, Jugoszlávia, 1931. május 24. – Budapest, 2020. november 21.) Széchenyi-díjas magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Határozószó és Kiefer Ferenc · Kiefer Ferenc és Névmás ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Határozószó és Latin nyelv · Latin nyelv és Névmás ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Határozószó és Magyar nyelv · Magyar nyelv és Névmás ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Határozószó és Mellékmondat · Mellékmondat és Névmás ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Határozószó és Melléknév · Melléknév és Névmás ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Határozószó és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Névmás ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Határozószó és Mondatrész · Mondatrész és Névmás ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Határozószó és Montenegrói nyelv · Montenegrói nyelv és Névmás ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Határozószó és Nem (nyelvészet) · Névmás és Nem (nyelvészet) ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Határozószó és Nyelv · Névmás és Nyelv ·
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Határozószó és Pragmatika · Névmás és Pragmatika ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Határozószó és Román nyelv · Névmás és Román nyelv ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Határozószó és Szám (nyelvészet) · Névmás és Szám (nyelvészet) ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Határozószó és Számnév · Névmás és Számnév ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Határozószó és Szófaj · Névmás és Szófaj ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Határozószó és Szerb nyelv · Névmás és Szerb nyelv ·
Tolcsvai Nagy Gábor
Tolcsvai Nagy Gábor (Budapest, 1953. november 24. –) magyar nyelvész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Határozószó és Tolcsvai Nagy Gábor · Névmás és Tolcsvai Nagy Gábor ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Határozószó és Névmás
- Mi van a közös Határozószó és Névmás
- Közötti hasonlóságok Határozószó és Névmás
Összehasonlítását Határozószó és Névmás
Határozószó 65 kapcsolatokat, ugyanakkor Névmás 75. Ami közös bennük 33, a Jaccard index 23.57% = 33 / (65 + 75).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Határozószó és Névmás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: