Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Határozószó és Horvát nyelv
Határozószó és Horvát nyelv 42 közös dolog (a Uniópédia): Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Angol nyelv, Elöljáró, Főmondat, Főnév, Fokozás (nyelvészet), Francia nyelv, Görög nyelv, Határozó, Határozói igenév, Ige (nyelvészet), Igekötő, Jövevényszó, Jelző, Kötőszó, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Magyar nyelv, Módosítószó, Mellékmondat, Melléknév, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Montenegrói nyelv, Német nyelv, Névelő, Névutó, Nem (nyelvészet), Olasz nyelv, Partikula, ..., Rag, Szám (nyelvészet), Számnév, Szóösszetétel, Szófaj, Szóképzés, Szószerkezet, Szemantika, Szerb nyelv, Szláv nyelvek, Török nyelv, Toldalék. Bővíteni index (12 több) »
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Határozószó · Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) és Horvát nyelv ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Határozószó · Angol nyelv és Horvát nyelv ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Határozószó · Elöljáró és Horvát nyelv ·
Főmondat
A hagyományos szintaxisban a főmondat fogalmának több értelmezése található különböző nyelvek grammatikáiban és különböző szerzőknél.
Főmondat és Határozószó · Főmondat és Horvát nyelv ·
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Főnév és Határozószó · Főnév és Horvát nyelv ·
Fokozás (nyelvészet)
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.
Fokozás (nyelvészet) és Határozószó · Fokozás (nyelvészet) és Horvát nyelv ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Határozószó · Francia nyelv és Horvát nyelv ·
Görög nyelv
A görög nyelv az ógörögből eredeztethető, az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozó nyelv.
Görög nyelv és Határozószó · Görög nyelv és Horvát nyelv ·
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Határozó és Határozószó · Határozó és Horvát nyelv ·
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Határozói igenév és Határozószó · Határozói igenév és Horvát nyelv ·
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Határozószó és Ige (nyelvészet) · Horvát nyelv és Ige (nyelvészet) ·
Igekötő
Az igekötő az igéhez szorosan kapcsolódó viszonyszó, amely módosítja annak jelentését.
Határozószó és Igekötő · Horvát nyelv és Igekötő ·
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Határozószó és Jövevényszó · Horvát nyelv és Jövevényszó ·
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Határozószó és Jelző · Horvát nyelv és Jelző ·
Kötőszó
A grammatikában a kötőszó olyan viszonyszó, amely a mondategységben (egyszerű mondatban, összetett mondat tagmondatában) szavakat vagy mondatrészeket köt össze, összetett mondatban pedig tagmondatokat, ezzel mondattani és logikai viszonyokat jelölve közöttük.
Határozószó és Kötőszó · Horvát nyelv és Kötőszó ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Határozószó és Közép-délszláv diarendszer · Horvát nyelv és Közép-délszláv diarendszer ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Határozószó és Latin nyelv · Horvát nyelv és Latin nyelv ·
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Határozószó és Magyar nyelv · Horvát nyelv és Magyar nyelv ·
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Határozószó és Módosítószó · Horvát nyelv és Módosítószó ·
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Határozószó és Mellékmondat · Horvát nyelv és Mellékmondat ·
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Határozószó és Melléknév · Horvát nyelv és Melléknév ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Határozószó és Mondat (nyelvészet) · Horvát nyelv és Mondat (nyelvészet) ·
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Határozószó és Mondatrész · Horvát nyelv és Mondatrész ·
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Határozószó és Montenegrói nyelv · Horvát nyelv és Montenegrói nyelv ·
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Határozószó és Német nyelv · Horvát nyelv és Német nyelv ·
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Határozószó és Névelő · Horvát nyelv és Névelő ·
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Határozószó és Névutó · Horvát nyelv és Névutó ·
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Határozószó és Nem (nyelvészet) · Horvát nyelv és Nem (nyelvészet) ·
Olasz nyelv
Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.
Határozószó és Olasz nyelv · Horvát nyelv és Olasz nyelv ·
Partikula
A nyelvészetben a partikula egyfajta nem toldalékolható nyelvi elem.
Határozószó és Partikula · Horvát nyelv és Partikula ·
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Határozószó és Rag · Horvát nyelv és Rag ·
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Határozószó és Szám (nyelvészet) · Horvát nyelv és Szám (nyelvészet) ·
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Határozószó és Számnév · Horvát nyelv és Számnév ·
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Határozószó és Szóösszetétel · Horvát nyelv és Szóösszetétel ·
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Határozószó és Szófaj · Horvát nyelv és Szófaj ·
Szóképzés
A szóképzés a szóalkotás egyik módja, amely során egy alapszóhoz a magyar nyelv nyelvészetében képzőnek nevezett toldalék járul, és ilymódon ugyanahhoz vagy más szófajhoz tartozó, új, többé-kevésbé más jelentésű szó jön létre.
Határozószó és Szóképzés · Horvát nyelv és Szóképzés ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Határozószó és Szószerkezet · Horvát nyelv és Szószerkezet ·
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Határozószó és Szemantika · Horvát nyelv és Szemantika ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Határozószó és Szerb nyelv · Horvát nyelv és Szerb nyelv ·
Szláv nyelvek
A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.
Határozószó és Szláv nyelvek · Horvát nyelv és Szláv nyelvek ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Határozószó és Török nyelv · Horvát nyelv és Török nyelv ·
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Határozószó és Horvát nyelv
- Mi van a közös Határozószó és Horvát nyelv
- Közötti hasonlóságok Határozószó és Horvát nyelv
Összehasonlítását Határozószó és Horvát nyelv
Határozószó 65 kapcsolatokat, ugyanakkor Horvát nyelv 334. Ami közös bennük 42, a Jaccard index 10.53% = 42 / (65 + 334).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Határozószó és Horvát nyelv. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
