Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
44 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Alany (nyelvészet), Angol nyelv, Állandó határozó, Élőség, Eredethatározó, Eset (nyelvtan), Eszközhatározó, Főnév, Főnévi igenév, Francia nyelv, Grammatika, Hagyományos nyelvtan, Határozói igenév, Határozószó, Helyhatározó, Ige (nyelvészet), Igenév, Jelentés, Jelző, Keszler Borbála, Melléknév, Melléknévi igenév, Mellérendelés (nyelvészet), Mondatrész, Névmás, Névszó, Névutó, Nyelv, Nyelvtani nem, Rag, Román nyelv, Szám (nyelvtan), Számnév, Szó, Szófaj, Szószerkezet, Személyes névmás, Tárgy, Tárgy (nyelvtan), Tekintethatározó, Victor Hugo, Viszonyszó, Vonzat.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Határozó és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Határozó és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Határozó és Angol nyelv · Többet látni »
Állandó határozó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vonzat.
Új!!: Határozó és Állandó határozó · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Határozó és Élőség · Többet látni »
Eredethatározó
Az eredethatározó azt a kiinduló állapotot, személyt, dolgot jelöli meg, amelyből vagy amelytől az alanyban, tárgyban stb.
Új!!: Határozó és Eredethatározó · Többet látni »
Eset (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.
Új!!: Határozó és Eset (nyelvtan) · Többet látni »
Eszközhatározó
Az eszközhatározó azt fejezi ki, hogy az alaptagban megnevezett cselekvés, történés, állapotváltozás stb.
Új!!: Határozó és Eszközhatározó · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Határozó és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Határozó és Főnévi igenév · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Határozó és Francia nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Határozó és Grammatika · Többet látni »
Hagyományos nyelvtan
A hagyományos nyelvtan a leíró nyelvtanoknak az a fajtája, amelyek a klasszikus görög (később latin) nyelvtanírási hagyományt követik.
Új!!: Határozó és Hagyományos nyelvtan · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Határozó és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Határozó és Határozószó · Többet látni »
Helyhatározó
A helyhatározó az alaptagban kifejezett cselekvések, történések, létezések – ritkábban dologi fogalmak – térbeli körülményeit határozza megKeszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
Új!!: Határozó és Helyhatározó · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Határozó és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Új!!: Határozó és Igenév · Többet látni »
Jelentés
A jelentés a nyelvtudomány alapfogalma.
Új!!: Határozó és Jelentés · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Határozó és Jelző · Többet látni »
Keszler Borbála
Keszler Borbála (1939. augusztus 30. –) Széchenyi-díjas nyelvész, nyelv- és írástörténész, egyetemi oktató.
Új!!: Határozó és Keszler Borbála · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Határozó és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Határozó és Melléknévi igenév · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Határozó és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Határozó és Mondatrész · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Határozó és Névmás · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Határozó és Névszó · Többet látni »
Névutó
A grammatikában használt névutó terminus olyan viszonyszót nevez meg, amely egyes nyelvekben az előtte álló névszót határozóvá teszi.
Új!!: Határozó és Névutó · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Határozó és Nyelv · Többet látni »
Nyelvtani nem
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).
Új!!: Határozó és Nyelvtani nem · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Határozó és Rag · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Határozó és Román nyelv · Többet látni »
Szám (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szám (nyelvészet).
Új!!: Határozó és Szám (nyelvtan) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Határozó és Számnév · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Határozó és Szó · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Határozó és Szófaj · Többet látni »
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Új!!: Határozó és Szószerkezet · Többet látni »
Személyes névmás
A személyes névmás olyan névmás, amely a három nyelvtani személy valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl.
Új!!: Határozó és Személyes névmás · Többet látni »
Tárgy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).
Új!!: Határozó és Tárgy · Többet látni »
Tárgy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tárgy (nyelvészet).
Új!!: Határozó és Tárgy (nyelvtan) · Többet látni »
Tekintethatározó
A tekintethatározó vagy korlátozó határozó leszűkíti, korlátozza egy állítás érvényességi körét, és megadja, hogy az milyen tekintetben, vonatkozásban, milyen szempontból, milyen megszorítással teljesül.
Új!!: Határozó és Tekintethatározó · Többet látni »
Victor Hugo
Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.
Új!!: Határozó és Victor Hugo · Többet látni »
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Új!!: Határozó és Viszonyszó · Többet látni »
Vonzat
A vonzat kötött bővítmény, amelyet egyes szavak mondattanilag és jelentéstanilag megkívánnak, és amely meghatározott alakú.
Új!!: Határozó és Vonzat · Többet látni »
