Közötti hasonlóságok Hattuszasz és Méd Birodalom
Hattuszasz és Méd Birodalom 22 közös dolog (a Uniópédia): Akkád nyelv, Anatólia, Asszíria, Asszírok, Óperzsa Birodalom, Babilon, I. e. 3. század, I. e. 5. század, I. e. 585, I. e. 6. század, I. e. 7. század, I. e. 8. század, I. e. 9. század, II. Kurus perzsa király, III. Alexandrosz makedón király, Közel-Kelet, Kilikia, Kroiszosz, Lüdia, Mezőgazdaság, Mezopotámia, Oroszlán.
Akkád nyelv
Ékírásos levél, alján a boríték maradványaival, Kültepe, i. e. 19. század, 11,1 cm. Az akkád (i. e. 2600 – i. sz. 75, ékírással: 𒀝𒂵𒌈, ak-ka-AD-û, lišānum akkadītum) egy sémi nyelv volt, amit egykor Mezopotámiában beszéltek az asszírok és babiloniak.
Akkád nyelv és Hattuszasz · Akkád nyelv és Méd Birodalom ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Hattuszasz · Anatólia és Méd Birodalom ·
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Asszíria és Hattuszasz · Asszíria és Méd Birodalom ·
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Asszírok és Hattuszasz · Asszírok és Méd Birodalom ·
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Óperzsa Birodalom és Hattuszasz · Óperzsa Birodalom és Méd Birodalom ·
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Babilon és Hattuszasz · Babilon és Méd Birodalom ·
I. e. 3. század
A világ keleti fele a Kr. e. 3. század végén (angol nyelvű).
Hattuszasz és I. e. 3. század · I. e. 3. század és Méd Birodalom ·
I. e. 5. század
Nincs leírás.
Hattuszasz és I. e. 5. század · I. e. 5. század és Méd Birodalom ·
I. e. 585
Nincs leírás.
Hattuszasz és I. e. 585 · I. e. 585 és Méd Birodalom ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Hattuszasz és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Méd Birodalom ·
I. e. 7. század
Nincs leírás.
Hattuszasz és I. e. 7. század · I. e. 7. század és Méd Birodalom ·
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Hattuszasz és I. e. 8. század · I. e. 8. század és Méd Birodalom ·
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Hattuszasz és I. e. 9. század · I. e. 9. század és Méd Birodalom ·
II. Kurus perzsa király
Kurus reliefje Paszargadaiban II.
Hattuszasz és II. Kurus perzsa király · II. Kurus perzsa király és Méd Birodalom ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Hattuszasz és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Méd Birodalom ·
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Hattuszasz és Közel-Kelet · Közel-Kelet és Méd Birodalom ·
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Hattuszasz és Kilikia · Kilikia és Méd Birodalom ·
Kroiszosz
Kroiszosz (elterjedt magyaros alakban Krőzus), (Kr. e. 596 – Kr. e. 546) ókori lüd király, akinek gazdagsága legendás volt.
Hattuszasz és Kroiszosz · Kroiszosz és Méd Birodalom ·
Lüdia
Lüdia, latinosan Lydia, akkádul Ludu ókori anatóliai államalakulat volt, amely Phrügia bukásával párhuzamosan emelkedett fel az i. e. 7. században, azonban a rohamosan erősödő Perzsa Birodalomnak már nem tudott ellenállni.
Hattuszasz és Lüdia · Lüdia és Méd Birodalom ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Hattuszasz és Mezőgazdaság · Méd Birodalom és Mezőgazdaság ·
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Hattuszasz és Mezopotámia · Méd Birodalom és Mezopotámia ·
Oroszlán
Az oroszlán (Panthera leo) a macskafélék (Felidae) családjába tartozó emlős.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hattuszasz és Méd Birodalom
- Mi van a közös Hattuszasz és Méd Birodalom
- Közötti hasonlóságok Hattuszasz és Méd Birodalom
Összehasonlítását Hattuszasz és Méd Birodalom
Hattuszasz 168 kapcsolatokat, ugyanakkor Méd Birodalom 150. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 6.92% = 22 / (168 + 150).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hattuszasz és Méd Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: