Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár

Hatodik koalíciós háború vs. I. Napóleon francia császár

Napóleon számára az oroszországi hadjárat kudarccal végződött, mivel a Grande Armée jelentős része megsemmisült, és a vereség morálisan is rendkívül megrendítette a francia sereget. Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.

Közötti hasonlóságok Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár

Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár 36 közös dolog (a Uniópédia): Bajorország, Berlin, Bourbon-ház, Egyesült Királyság, Elba (sziget), Első Francia Császárság, Eugène de Beauharnais, Európa, Fontainebleau, Gebhard Leberecht von Blücher, Grande Armée, I. Ferenc magyar király, I. Sándor orosz cár, II. Napóleon francia császár, Itáliai Királyság (1805–1814), Józef Antoni Poniatowski, Joachim Murat, Karl Philipp zu Schwarzenberg, Lipcsei csata, Louis Nicolas Davout, Michel Ney, Mihail Illarionovics Kutuzov, Napóleoni háborúk, Orosz Birodalom, Oroszországi hadjárat (1812), Párizs, Portugália, Rajnai Szövetség (1806), Spanyolország, Svájc, ..., Svédország, Szárd Királyság, Varsó, Varsói Hercegség, XIV. Károly János svéd király, XVIII. Lajos francia király. Bővíteni index (6 több) »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Bajorország és Hatodik koalíciós háború · Bajorország és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Hatodik koalíciós háború · Berlin és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Bourbon-ház és Hatodik koalíciós háború · Bourbon-ház és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Egyesült Királyság és Hatodik koalíciós háború · Egyesült Királyság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Elba (sziget)

Elba (latinul Ilva) sziget a Földközi-tengerben, az Olaszországhoz tartozó Toszkán-szigetek közül a legnagyobbik.

Elba (sziget) és Hatodik koalíciós háború · Elba (sziget) és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Első Francia Császárság

A Francia Császárság egy történelmi francia államalakulat, amely 1804 és 1814 között (valamint száz nap erejéig 1815-ben) állt fenn, Bonaparte Napóleon uralkodása alatt.

Első Francia Császárság és Hatodik koalíciós háború · Első Francia Császárság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Eugène de Beauharnais

Eugène Beauharnais, Andrea Appiani festménye, 1800. körül Eugène Rose de Beauharnais (Párizs, 1781. szeptember 3. – München, 1824. február 21.), francia katonatiszt, Joséphine de Beauharnais fia, a forradalom és az Első Császárság tábornoka, Napóleon császár fogadott fia, a francia császári család tagja, Franciaország hercege (prince de France), az Itáliai Királyság francia alkirálya, Velence hercege (prince de Venise), Frankfurt örökös nagyhercege (grand-duc de Francfort), Leuchtenberg első címzetes hercege (Herzog von Leuchtenberg) és Eichstätt első fejedelme (Fürst zu Eichstätt). A történészek megítélése szerint Napóleon családtagjai közül ő volt az egyik legtehetségesebb politikus és hadvezér.

Eugène de Beauharnais és Hatodik koalíciós háború · Eugène de Beauharnais és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Hatodik koalíciós háború · Európa és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Fontainebleau

Fontainebleau (kiejtés: fɔ̃tɛnblo), franciaországi város Seine-et-Marne megyében, az azonos nevű kerület (arrondissement) és kanton központja.

Fontainebleau és Hatodik koalíciós háború · Fontainebleau és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Gebhard Leberecht von Blücher

Gebhard Leberecht von Blücher, Wahlstatt hercege (Toitenwinkel (Rostock mellett, 1742. december 16. – Krieblowitz (Szilézia, ma: Krobielowice, Lengyelország, 1819. szeptember 12.) porosz tábornagy (Generalfeldmarschall), sikeres hadvezér, a Napóleon elleni háborúkban a porosz királyi haderő parancsnoka a lipcsei népek csatájában (1813) és a waterlooi csatában. Beceneve Előre marsall (Marschall Vorwärts) volt.

Gebhard Leberecht von Blücher és Hatodik koalíciós háború · Gebhard Leberecht von Blücher és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

Grande Armée

A ''la Grande Armeé'' címere A Grande Armée I. Napóleon francia császár nagy, soknemzetiségű hadserege, amely kb.

Grande Armée és Hatodik koalíciós háború · Grande Armée és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

I. Ferenc magyar király

Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.

Hatodik koalíciós háború és I. Ferenc magyar király · I. Ferenc magyar király és I. Napóleon francia császár · Többet látni »

I. Sándor orosz cár

I.

Hatodik koalíciós háború és I. Sándor orosz cár · I. Napóleon francia császár és I. Sándor orosz cár · Többet látni »

II. Napóleon francia császár

II.

Hatodik koalíciós háború és II. Napóleon francia császár · I. Napóleon francia császár és II. Napóleon francia császár · Többet látni »

Itáliai Királyság (1805–1814)

Az Itáliai Királyság (olaszul Regno Italico vagy Regno d'Italia) 1805–1814 között fennállt történelmi állam Észak-Itáliában, a Francia Császárság csatlós állama, amelyet I. Napóleon francia császár hozott létre a megszüntetett Itáliai Köztársaság helyén 1805.

Hatodik koalíciós háború és Itáliai Királyság (1805–1814) · I. Napóleon francia császár és Itáliai Királyság (1805–1814) · Többet látni »

Józef Antoni Poniatowski

Józef Antoni Poniatowski (Bécs. 1762. május 7. – 1813. október 19.) lengyel herceg, francia marsall, Andrzej Poniatowski lengyel herceg fia, II. Szaniszló Ágost lengyel király unokaöccse.

Hatodik koalíciós háború és Józef Antoni Poniatowski · I. Napóleon francia császár és Józef Antoni Poniatowski · Többet látni »

Joachim Murat

Joachim Murat tábornok (François Gérard festménye, 1801). Joachim Murat (*Labastide-Fortunière (ma: Labastide-Murat), 1767. március 25. – Pizzo (Calabria), 1815. október 13.) francia katonatiszt, hadvezér, a Francia Császárság marsallja, Napóleon sógora, 1806–1808-ig Berg nagyhercege, 1808–1815-ig I. Joachim néven nápolyi király.

Hatodik koalíciós háború és Joachim Murat · I. Napóleon francia császár és Joachim Murat · Többet látni »

Karl Philipp zu Schwarzenberg

Karl Philipp zu Schwarzenberg herceg (Karl Philipp Fürst zu Schwarzenberg) (Bécs, 1771. április 15. – Lipcse, 1820. október 15.) a Schwarzenberg-házból való osztrák herceg, császári-királyi tábornagy (k. k. Feldmarschall), a népek csatájában a Napóleon elleni koalíciós haderő főparancsnoka, Napóleon egyik legyőzője.

Hatodik koalíciós háború és Karl Philipp zu Schwarzenberg · I. Napóleon francia császár és Karl Philipp zu Schwarzenberg · Többet látni »

Lipcsei csata

A csapatok elhelyezkedése 1813. október 16-án A csapatok elhelyezkedése 1813. október 18-án A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813.

Hatodik koalíciós háború és Lipcsei csata · I. Napóleon francia császár és Lipcsei csata · Többet látni »

Louis Nicolas Davout

Louis Nicolas d'Avout (Annoux (Yonne), 1770. május 10. – Savigny-sur-Orge (Essonne), 1823. június 1.) ismertebb nevén Davout, Auerstädt és Eggmühl hercege (Duc d'Auerstaedt, prince d'Eckmühl), francia tábornok, a napóleoni háborúk marsallja.

Hatodik koalíciós háború és Louis Nicolas Davout · I. Napóleon francia császár és Louis Nicolas Davout · Többet látni »

Michel Ney

Michel Ney (Saarlouis, 1769. január 10. – Párizs, 1815. december 7.) francia marsall a napóleoni háborúk idején.

Hatodik koalíciós háború és Michel Ney · I. Napóleon francia császár és Michel Ney · Többet látni »

Mihail Illarionovics Kutuzov

Mihail Illarionovics Golenyiscsev-Kutuzov (cirill betűkkel Михаил Илларионович Голенищев-Кутузов, Szentpétervár, 1745. szeptember 16. – Bunzlau, 1813. április 28.) a napóleoni háborúk leghíresebb orosz tábornoka, kora egyik legjelentősebb katonai zsenije.

Hatodik koalíciós háború és Mihail Illarionovics Kutuzov · I. Napóleon francia császár és Mihail Illarionovics Kutuzov · Többet látni »

Napóleoni háborúk

A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.

Hatodik koalíciós háború és Napóleoni háborúk · I. Napóleon francia császár és Napóleoni háborúk · Többet látni »

Orosz Birodalom

Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.

Hatodik koalíciós háború és Orosz Birodalom · I. Napóleon francia császár és Orosz Birodalom · Többet látni »

Oroszországi hadjárat (1812)

I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt.

Hatodik koalíciós háború és Oroszországi hadjárat (1812) · I. Napóleon francia császár és Oroszországi hadjárat (1812) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Hatodik koalíciós háború és Párizs · I. Napóleon francia császár és Párizs · Többet látni »

Portugália

Portugália (portugálul Portugal) Magyarországgal csaknem azonos területű európai ország, amely az Ibériai-félsziget délnyugati részén található.

Hatodik koalíciós háború és Portugália · I. Napóleon francia császár és Portugália · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1806)

A Rajnai Szövetség átmeneti államalakulat, mely 1806–1813 között állt fenn.

Hatodik koalíciós háború és Rajnai Szövetség (1806) · I. Napóleon francia császár és Rajnai Szövetség (1806) · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Hatodik koalíciós háború és Spanyolország · I. Napóleon francia császár és Spanyolország · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Hatodik koalíciós háború és Svájc · I. Napóleon francia császár és Svájc · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Hatodik koalíciós háború és Svédország · I. Napóleon francia császár és Svédország · Többet látni »

Szárd Királyság

A Szárd Királyság (olykor röviden csak Szardínia), vagy a Savoyai-időszakot követően 1847-től Szárd–Piemonti Királyság, egy történelmi itáliai állam volt Dél-Európában, ami a középkortól a korai újkorig állt fenn.

Hatodik koalíciós háború és Szárd Királyság · I. Napóleon francia császár és Szárd Királyság · Többet látni »

Varsó

Varsó (lengyelül Warszawa, németül: Warschau, szlovákul: Varšava) 1596 óta Lengyelország fővárosa, emellett fontos tudományos, gazdasági, kulturális és politikai központ.

Hatodik koalíciós háború és Varsó · I. Napóleon francia császár és Varsó · Többet látni »

Varsói Hercegség

A Varsói Hercegség egy I. Napóleon francia császár által 1807-ben Lengyelország területén kreált csatlós állam, amely 1815-ig Napóleon végső vereségéig állt fenn.

Hatodik koalíciós háború és Varsói Hercegség · I. Napóleon francia császár és Varsói Hercegség · Többet látni »

XIV. Károly János svéd király

Jean Baptiste Bernadotte (Pau, 1763. január 26. – Stockholm, 1844. március 8.) francia marsall, XIV.

Hatodik koalíciós háború és XIV. Károly János svéd király · I. Napóleon francia császár és XIV. Károly János svéd király · Többet látni »

XVIII. Lajos francia király

XVIII.

Hatodik koalíciós háború és XVIII. Lajos francia király · I. Napóleon francia császár és XVIII. Lajos francia király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár

Hatodik koalíciós háború 79 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Napóleon francia császár 329. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 8.82% = 36 / (79 + 329).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hatodik koalíciós háború és I. Napóleon francia császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »