Harmadik keresztes hadjárat és Iszlám

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Harmadik keresztes hadjárat és Iszlám

Harmadik keresztes hadjárat vs. Iszlám

A harmadik keresztes hadjárat (1189–1192) a nyugati kereszténység három leghatalmasabb államának (Anjou Anglia, Capeting Franciaország, Német-római Birodalom) kísérlete volt a Szentföld visszahódítására a Jeruzsálemi Királyság hadseregének megsemmisülése és a főváros eleste után (1187). Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Ajjúbidák

Az Ajjúbida Birodalom a 12. században (sárgával) Az Ajjúbidák (Kurd nyelven: دەوڵەتی ئەییووبی Dewleta Eyûbiyan; Arab nyelven:: الأيوبيون al-ʾAyyūbiyyūn), vagy Ajjúbida-dinasztia (államuk neve: Ajjúbida Birodalom, Ajjúbida Szultanátus) kurd származású dinasztia, akik először mint a Zangidák katonai vezető rétege szereztek ismertséget Szíriában a 12.

Ajjúbidák és Harmadik keresztes hadjárat · Ajjúbidák és Iszlám · Többet látni »

Aszaszin

#ÁTIRÁNYÍTÁS Aszaszinok.

Aszaszin és Harmadik keresztes hadjárat · Aszaszin és Iszlám · Többet látni »

Egyiptom

Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.

Egyiptom és Harmadik keresztes hadjárat · Egyiptom és Iszlám · Többet látni »

Fátimidák

A Fátimida-dinasztia, (arabul الفاطميون, al-Fátimijjún, szó szerint fátimidák) síita, iszmáilita uralkodóház volt, amely Mohamed próféta lányától, Fátimától eredeztette magát.

Fátimidák és Harmadik keresztes hadjárat · Fátimidák és Iszlám · Többet látni »

Izz ad-Dín Ibn al-Aszír

Izz ad-Dín Ibn al-Aszír (arab betűkkel ابن الأثير عز الدين – ʿIzz ad-Dīn Ibn al-Aṯīr), eredeti nevén Abu l-Haszan Ali ibn Muhammad al-Dzsazari s-Sajbáni (arab betűkkel أبو الحسن علي بن محمد الجزري الشيباني – Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn Muḥammad al-Ǧazarī š-Šaybānī; Dzsazírat Ibn Umar, 1160. május 13. – Moszul, 1233 májusa/júniusa) arab történetíró, a vallástudós Madzsd ad-Dín Ibn al-Aszír öccse és a vezírként és irodalomkritikusként ismert Dijá ad-Dín Ibn al-Aszír bátyja volt.

Harmadik keresztes hadjárat és Izz ad-Dín Ibn al-Aszír · Iszlám és Izz ad-Dín Ibn al-Aszír · Többet látni »

Jeruzsálem

Jeruzsálem (bibliai héber: ירושלם; Hieruszalém/Hieroszolüma) város a Közel-Keleten, a Júdeai-hegység egy fennsíkján a Földközi-tenger és a Holt-tenger között.

Harmadik keresztes hadjárat és Jeruzsálem · Iszlám és Jeruzsálem · Többet látni »

Közel-Kelet

A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.

Harmadik keresztes hadjárat és Közel-Kelet · Iszlám és Közel-Kelet · Többet látni »

Szíria

Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.

Harmadik keresztes hadjárat és Szíria · Iszlám és Szíria · Többet látni »