Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Anittasz, Assur-bán-apli, Asszír Birodalom, Asszírok, Ókori Egyiptom, Britonok, Egyiptomi Újbirodalom, Európa, Hükszoszok, Hellenisztikus, Hettita Birodalom, Hettiták, Hunyadi János, Hurri nyelv, Hurrik, Husziták, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 13. század, I. e. 1700, I. e. 2. évezred, I. e. 2500, I. e. 3. évezred, I. e. 86, I. e. 9. század, I. Szuppiluliumasz hettita király, II. Assur-nászir-apli, III. Alexandrosz makedón király, Indoeurópai, Ispuini, Kalhu, Közel-Kelet, Kelta, Kerék, Keselyűsztélé, Kikkuli, Ló, Lucius Cornelius Sulla, Mári, Médek, Mükénéi kultúra, Menua, Mezopotámia, Mitanni, Onager, Palesztina, Parittya, Phalanx, Pilum, Quadriga, Sumer, ..., Szíria, Ugarit, Urartu, VI. Mithridatész pontoszi király, 15. század, 19. század. Bővíteni index (6 több) »
Anittasz
Anittasz (𒁹𒀀𒉌𒀉𒋫𒀸 vagy 𒁹𒀀𒉌𒋫 mA-ni-it-ta vagy mA-ni-ta, sokszor Anitta) az egyik legfontosabb protohatti uralkodó.
Új!!: Harci szekér és Anittasz · Többet látni »
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Új!!: Harci szekér és Assur-bán-apli · Többet látni »
Asszír Birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Asszíria.
Új!!: Harci szekér és Asszír Birodalom · Többet látni »
Asszírok
Asszírok alatt egy ókori mezopotámiai, az akkád nyelv egyik dialektusát beszélő, majd nyelvcsere folytán arámi nyelvet beszélő népet, illetve egy mai, keresztény kultúrájú, szír nyelvű, a Közel-Kelet északi régiójában élő népet értünk.
Új!!: Harci szekér és Asszírok · Többet látni »
Ókori Egyiptom
Az ókori Egyiptom nagy folyam menti birodalom és kultúra volt Északkelet-Afrikában, túlnyomórészt a mai Egyiptom területén.
Új!!: Harci szekér és Ókori Egyiptom · Többet látni »
Britonok
A britonok (máshol brythonok vagy britek) kelta népcsoport voltak, akik a vaskorszaktól kezdve a kora középkorig éltek a mai Nagy-Britannia területén.
Új!!: Harci szekér és Britonok · Többet látni »
Egyiptomi Újbirodalom
II. Ramszesz szobra a kairói Egyiptom Múzeumban Az egyiptomi Újbirodalom korszaka a hükszoszok kiűzésével kezdődött i. e. 1532-ben.
Új!!: Harci szekér és Egyiptomi Újbirodalom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Harci szekér és Európa · Többet látni »
Hükszoszok
A hükszoszok, i.e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény) A hükszoszok északnyugati sémi eredetű nép (kánaániták vagy ammoniták), akik i. e. 1720 és 1710 között Egyiptomra törve győzelmet arattak a Középbirodalom fáraói felett.
Új!!: Harci szekér és Hükszoszok · Többet látni »
Hellenisztikus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hellenizmus.
Új!!: Harci szekér és Hellenisztikus · Többet látni »
Hettita Birodalom
A Hettita Birodalom (hettita vagy KUR URUḫa-a/at-ti) az i. e. 2. évezred jelentős anatóliai nagyhatalma volt, az indoeurópainak tartott hettiták állama.
Új!!: Harci szekér és Hettita Birodalom · Többet látni »
Hettiták
A hettiták ókori anatóliai nép volt, amely Hatti történelmi régióban (a mai Közép-Törökország területén) élt.
Új!!: Harci szekér és Hettiták · Többet látni »
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Új!!: Harci szekér és Hunyadi János · Többet látni »
Hurri nyelv
A hurri nyelv (ḫu-ur-ri, azaz ḫūrri, ḫūri) a hurrik (hurriták) által beszélt nyelv.
Új!!: Harci szekér és Hurri nyelv · Többet látni »
Hurrik
Korai hurri államok az Akkád Birodalom idején A hurrik (bibliai horeusok), más néven hurriták (ékírással 𒄷𒌨𒊑, azaz ḫu-ur-ri, hettita ḫur-li-li nyelv 𒄯𒇷𒇷 és ḫur-la nép, héber ḥorî, ógörög Χορραίος, ugariti ḫrġ – *ḫuruγi, egyiptomi ḫ-r – *ḫuru), ókori nép Észak-Mezopotámiában.
Új!!: Harci szekér és Hurrik · Többet látni »
Husziták
Husz János a máglyán (Jénai Kódex) Luxemburgi Zsigmond és a husziták csatája, 1428 – kódexábrázolás. A husziták 1427-től kezdve támadó hadjáratokat indítottak a szomszédos országokba, így Magyarország területére is. A mindhárom országa révén érdekelt Zsigmond tárgyalásokat kezdett a mérsékelt kelyhesekkel, ennek eredményeként jött létre 1433-ban a kelyhesek és a katolikus egyház közti egyezség A Cseh Királyság a huszita háborúk idején Huszita pajzs rekonstrukciója a prágai múzeumban A husziták a Husz János által John Wycliffe nyomán elindított vallási jellegű mozgalom, a huszitizmus követői, amely az európai reformáció fontos előzményének tekinthető, de Husz és a huszitizmus kapcsolata vitatott.
Új!!: Harci szekér és Husziták · Többet látni »
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Új!!: Harci szekér és I. Dárajavaus perzsa király · Többet látni »
I. e. 13. század
Az i. e. 13.
Új!!: Harci szekér és I. e. 13. század · Többet látni »
I. e. 1700
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 17. század.
Új!!: Harci szekér és I. e. 1700 · Többet látni »
I. e. 2. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Harci szekér és I. e. 2. évezred · Többet látni »
I. e. 2500
#ÁTIRÁNYÍTÁS I. e. 25. század.
Új!!: Harci szekér és I. e. 2500 · Többet látni »
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Új!!: Harci szekér és I. e. 3. évezred · Többet látni »
I. e. 86
Nincs leírás.
Új!!: Harci szekér és I. e. 86 · Többet látni »
I. e. 9. század
Nincs leírás.
Új!!: Harci szekér és I. e. 9. század · Többet látni »
I. Szuppiluliumasz hettita király
I.
Új!!: Harci szekér és I. Szuppiluliumasz hettita király · Többet látni »
II. Assur-nászir-apli
Emberarcú szárnyas bika és oroszlán II. Assur-nászir-apli palotájából, British Museum II.
Új!!: Harci szekér és II. Assur-nászir-apli · Többet látni »
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Új!!: Harci szekér és III. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
Indoeurópai
#ÁTIRÁNYÍTÁS Indoeurópai nyelvcsalád.
Új!!: Harci szekér és Indoeurópai · Többet látni »
Ispuini
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Ispuini (ur. i. e. 828 – i. e. 810, asszír forrásokban Ušpina) Urartu királya, I. Szarduri fia.
Új!!: Harci szekér és Ispuini · Többet látni »
Kalhu
Kalhu (urukalḫu, kál/kal-ḫa, ka-làḫ) Asszíria második fővárosa volt a mai Irak területén Moszul városától 30 km-re délkeleti irányban, a Tigris folyó bal partján.
Új!!: Harci szekér és Kalhu · Többet látni »
Közel-Kelet
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael Állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el.
Új!!: Harci szekér és Közel-Kelet · Többet látni »
Kelta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kelták.
Új!!: Harci szekér és Kelta · Többet látni »
Kerék
Kerék egy szekéren A kerék egy forgástest alakú szerkezet, amely alkalmas a tengelye körüli forgásra.
Új!!: Harci szekér és Kerék · Többet látni »
Keselyűsztélé
A keselyűsztélé Éannatum, Lagas városkirályság lugaljának az i. e. 24. század első felében állított győzelmi emlékműve.
Új!!: Harci szekér és Keselyűsztélé · Többet látni »
Kikkuli
Kikkuli (i. e. 15. század) a hettita irodalom egy jelentős alkotója, a „szakirodalom” első ismert képviselője.
Új!!: Harci szekér és Kikkuli · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Harci szekér és Ló · Többet látni »
Lucius Cornelius Sulla
Denarius, melyet Sulla veretett VI. Mithridatész felett aratott győzelme után Lucius Cornelius Sulla Felix (Róma, Kr. e. 138 – Puteoli, Kr. e. 78) konzervatív római politikus, hadvezér, a patrícius származású Cornelia gens tagja volt.
Új!!: Harci szekér és Lucius Cornelius Sulla · Többet látni »
Mári
Mári ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén Tell-Hariri), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja.
Új!!: Harci szekér és Mári · Többet látni »
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Új!!: Harci szekér és Médek · Többet látni »
Mükénéi kultúra
Az Oroszlános kapu Mükénében A mükénéi kultúra a görög szárazföld késő bronzkori kultúrája (Kr. e. 16–12. sz.); a helladikus kultúra utolsó szakasza.
Új!!: Harci szekér és Mükénéi kultúra · Többet látni »
Menua
Urartu területváltozásai az i. e. 11. századtól i. e. 745-ig Menua (vagy Minua, örmény Մենուա, Menovua, Menoua, Menowa, ur. i. e. 810 – i. e. 785) urartui király Ispuini ifjabb fia, nagyszabású hódító hadjáratok indítója, Urartu nagyhatalmi státuszának kialakítója.
Új!!: Harci szekér és Menua · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Harci szekér és Mezopotámia · Többet látni »
Mitanni
Mitanni Mitanni vagy Mittani (akkádul Hanigalbat, ḫa-ni-gal-bat, egyiptomi nyelven Nah(a)rin, hettita ékírásban KURURUmi-ta-an-ni, KURURUmi-it-ta-ni, 𒆳𒌷𒈪𒋫𒀭𒉌 esetleg KURURUḫurri) egy ókori mezopotámiai államalakulat volt, amely az i. e. 15. században szerveződött meg, az i. e. 14. században élte fénykorát, az i. e. 13. században pedig szétesett területeit hajdani vazallusa, a Középasszír Birodalom kebelezte be.
Új!!: Harci szekér és Mitanni · Többet látni »
Onager
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ázsiai vadszamár.
Új!!: Harci szekér és Onager · Többet látni »
Palesztina
Palesztina, vagy hivatalosan a Palesztin ÁllamBissio, Robert Remo, ed.
Új!!: Harci szekér és Palesztina · Többet látni »
Parittya
Osmar Schindler: ''David és Góliát'' A parittya két végén erős zsinegre kötött hosszúkás, romboid alakú erős, vastag bőrdarab, amely közepén be van mélyítve, vagy esetenként ki van vágva, hogy a beleteendő kődarab annál biztosabban álljon.
Új!!: Harci szekér és Parittya · Többet látni »
Phalanx
A phalanx (ógörög φάλαγξ, újgörög φάλαγγα, magyarosan olykor falanx) az ókori Görögországban kialakult hoplita-hadviselés alapegysége volt.
Új!!: Harci szekér és Phalanx · Többet látni »
Pilum
Egy késői típusú pilum. A nyélrögzítés három darab szögfejen látszik. Egy késői típusú pilum elgörbült, nyél nélküli hegye. A pilum a római legionáriusok félezer éven át használt jellegzetes hajítófegyvere.
Új!!: Harci szekér és Pilum · Többet látni »
Quadriga
Quadriga a berlini Brandenburgi kapu tetején Aurora és a négy ló vontatta napszekér, a Quadriga, ''Parc de la Ciutadella'', Barcelona, Spanyolország A quadriga négylovas ókori díszkocsi, a harci szekér egy speciális változata.
Új!!: Harci szekér és Quadriga · Többet látni »
Sumer
Sumer (Akkádul: Šumerû; Sumerül: KIEN-ĜIR15) az ókori Mezopotámiának az Eufrátesz, a Tigris folyó és a Perzsa-öböl által határolt területe volt, a mai Irak déli részén.
Új!!: Harci szekér és Sumer · Többet látni »
Szíria
Szíria (arabul سوريا – Sūriyā vagy سورية – Sūriya, ejtsd Szúrija, régebben használatos elnevezése الشام– aš-Šām – as-Sám) egy Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű ország Délnyugat-Ázsiában, a Közel-Keleten.
Új!!: Harci szekér és Szíria · Többet látni »
Ugarit
Ugarit (ma, Rasz Samra, ugariti 𐎜𐎂𐎗𐎚, azaz ʼugrt, óegyiptomi ˁkrṯ, azaz Akeret) ókori település, az ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában.
Új!!: Harci szekér és Ugarit · Többet látni »
Urartu
Urartu (asszír: Uruatri, Urarṭu, Urdḫu, Urardḫu, urartui nyelven: Biai vagy Nairi, babiloni Uraštu, örményül: Ուրարտու, Owɹaɹtou, Owɹaɹdou, ejtsd Vourartu) ókori transzkaukázusi államalakulat az Örmény-felföldön, az i. e. 9–6. század között, amelynek megalakulását, virágzását és pusztulását az Újasszír Birodalom agresszív terjeszkedő politikájából adódó fenyegetettség idézte elő.
Új!!: Harci szekér és Urartu · Többet látni »
VI. Mithridatész pontoszi király
VI.
Új!!: Harci szekér és VI. Mithridatész pontoszi király · Többet látni »
15. század
A 15.
Új!!: Harci szekér és 15. század · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Harci szekér és 19. század · Többet látni »
