Közötti hasonlóságok Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel
Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel 22 közös dolog (a Uniópédia): Adamikné Jászó Anna, Angol nyelv, Beszédhang, Birtokos eset, Determináns (nyelvészet), Elöljáró, Francia nyelv, Grammatika, Horvát nyelv, Közép-délszláv diarendszer, Latin nyelv, Mondat (nyelvészet), Nyelv, Román nyelv, Spanyol nyelv, Szó, Szókincs, Szórend, Szószerkezet, Szerb nyelv, Török nyelv, Viszonyszó.
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Adamikné Jászó Anna és Hangsúly (nyelvészet) · Adamikné Jászó Anna és Szóösszetétel ·
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Angol nyelv és Hangsúly (nyelvészet) · Angol nyelv és Szóösszetétel ·
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Beszédhang és Hangsúly (nyelvészet) · Beszédhang és Szóösszetétel ·
Birtokos eset
A grammatikában a birtokos eset, latin szóval genitivus az az eset, amely a legtágabb értelemben azt fejezi ki, hogy egy, ugyancsak tág értelemben vett tárgy viszonyban van egy másik tárggyal.
Birtokos eset és Hangsúly (nyelvészet) · Birtokos eset és Szóösszetétel ·
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Determináns (nyelvészet) és Hangsúly (nyelvészet) · Determináns (nyelvészet) és Szóösszetétel ·
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Elöljáró és Hangsúly (nyelvészet) · Elöljáró és Szóösszetétel ·
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Francia nyelv és Hangsúly (nyelvészet) · Francia nyelv és Szóösszetétel ·
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Grammatika és Hangsúly (nyelvészet) · Grammatika és Szóösszetétel ·
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Hangsúly (nyelvészet) és Horvát nyelv · Horvát nyelv és Szóösszetétel ·
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Hangsúly (nyelvészet) és Közép-délszláv diarendszer · Közép-délszláv diarendszer és Szóösszetétel ·
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Hangsúly (nyelvészet) és Latin nyelv · Latin nyelv és Szóösszetétel ·
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Hangsúly (nyelvészet) és Mondat (nyelvészet) · Mondat (nyelvészet) és Szóösszetétel ·
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Hangsúly (nyelvészet) és Nyelv · Nyelv és Szóösszetétel ·
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Hangsúly (nyelvészet) és Román nyelv · Román nyelv és Szóösszetétel ·
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Hangsúly (nyelvészet) és Spanyol nyelv · Spanyol nyelv és Szóösszetétel ·
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Hangsúly (nyelvészet) és Szó · Szó és Szóösszetétel ·
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Hangsúly (nyelvészet) és Szókincs · Szóösszetétel és Szókincs ·
Szórend
A szórend a mondatot alkotó szavak, szószerkezetek hagyományosan kialakult sorrendje.
Hangsúly (nyelvészet) és Szórend · Szóösszetétel és Szórend ·
Szószerkezet
A szószerkezet (más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje.
Hangsúly (nyelvészet) és Szószerkezet · Szóösszetétel és Szószerkezet ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Hangsúly (nyelvészet) és Szerb nyelv · Szóösszetétel és Szerb nyelv ·
Török nyelv
A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.
Hangsúly (nyelvészet) és Török nyelv · Szóösszetétel és Török nyelv ·
Viszonyszó
A viszonyszók a szófajok egyik nagy csoportját alkotják az alapszófajok és a mondatszók mellett, amelyekre az alábbiak jellemzőek.
Hangsúly (nyelvészet) és Viszonyszó · Szóösszetétel és Viszonyszó ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel
- Mi van a közös Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel
- Közötti hasonlóságok Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel
Összehasonlítását Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel
Hangsúly (nyelvészet) 61 kapcsolatokat, ugyanakkor Szóösszetétel 139. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 11.00% = 22 / (61 + 139).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hangsúly (nyelvészet) és Szóösszetétel. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: