Közötti hasonlóságok Han kínaiak és Kína történelme
Han kínaiak és Kína történelme 41 közös dolog (a Uniópédia): Afrika, Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Bokszerlázadás, Buddhizmus, Ce-hszi kínai császárné, Csien-lung kínai császár, Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207), Csing-dinasztia, Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog), Han-dinasztia, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Hsziungnuk, India, Indonézia, Japán, Kapitalizmus, Kína, Kínai Köztársaság, Kínai nagy fal, Kínai Népköztársaság, Kereszténység, Konfucianizmus, Konfuciusz, Kubiláj mongol nagykán, Makaó, Mandzsuk, Ming-dinasztia, Nomád, Oroszország, ..., Peking, Pinjin, Sárga-folyó, Szuj-dinasztia, Tang-dinasztia, Taoizmus, Tibet, Vietnám, 17. század, 18. század, 1970-es évek. Bővíteni index (11 több) »
Afrika
Afrika a maga 29,76 millió km²-nyi területével (Ázsia és Amerika után) a Föld harmadik legnagyobb kontinense, a szárazföldi területek 20%-át fedi le.
Afrika és Han kínaiak · Afrika és Kína történelme ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Han kínaiak · Amerikai Egyesült Államok és Kína történelme ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Han kínaiak · Anglia és Kína történelme ·
Bokszerlázadás
A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen.
Bokszerlázadás és Han kínaiak · Bokszerlázadás és Kína történelme ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Han kínaiak · Buddhizmus és Kína történelme ·
Ce-hszi kínai császárné
right Ce-hszi (kínai írással: 慈禧, Cíxǐ, pinjin átírásban Cixi) (1835. november 29. – 1908. november 15.) eredetileg egyik mellékágyasa volt, utóbb 48 éven keresztül ő irányította egész Kínát.
Ce-hszi kínai császárné és Han kínaiak · Ce-hszi kínai császárné és Kína történelme ·
Csien-lung kínai császár
Csien-lung a Kínában 1644-1911 között uralkodó mandzsu császára 1735 és 1796 között.
Csien-lung kínai császár és Han kínaiak · Csien-lung kínai császár és Kína történelme ·
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
A -dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt.
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Han kínaiak · Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Kína történelme ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Han kínaiak · Csing-dinasztia és Kína történelme ·
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)
''Kína – a királyok és császárok tortája'' című francia karikatúra, amely Kína felosztását mutatja a nagyhatalmak között. Balról Viktória brit királynő, II. Vilmos német császár, II. Miklós orosz cár, a francia Marianne (aki a francia–orosz szövetség miatt passzívan támogatja a cárt), Japánt pedig egy szamuráj karikatúrája ábrázolja. Háttérben a tiltakozó Csing szelleme Az egyenlőtlen szerződés nemzetközi jogi fogalma azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek a 19. században és a 20. század első felében főleg a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Amerikai Egyesült Államok, Osztrák–Magyar Monarchia) és egyes elmaradottabb ázsiai államok (Kína, Japán, Korea) között jöttek létre.
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Han kínaiak · Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Kína történelme ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Han kínaiak és Han-dinasztia · Han-dinasztia és Kína történelme ·
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Han kínaiak és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kína történelme ·
Hsziungnuk
A hsziungnuk birodalma az i. e. 1. században Faragott jáde és zsírkő lapocska. Hsziungnu ábrázolásmód A hsziungnuk – kínai: 匈奴, pinjin: xiōngnú, egykori feltételezhető kiejtése: hjungno, magyarosan: hsziungnu, törökül: Doğu Hun –, illetve ázsiai hunok elnevezés az i. e.
Han kínaiak és Hsziungnuk · Hsziungnuk és Kína történelme ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Han kínaiak és India · India és Kína történelme ·
Indonézia
Indonézia (indonézül Republik Indonesia) független, demokratikus állam Délkelet-Ázsiában.
Han kínaiak és Indonézia · Indonézia és Kína történelme ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Han kínaiak és Japán · Japán és Kína történelme ·
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Han kínaiak és Kapitalizmus · Kína történelme és Kapitalizmus ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Han kínaiak és Kína · Kína és Kína történelme ·
Kínai Köztársaság
A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.
Han kínaiak és Kínai Köztársaság · Kína történelme és Kínai Köztársaság ·
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Han kínaiak és Kínai nagy fal · Kína történelme és Kínai nagy fal ·
Kínai Népköztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kína.
Han kínaiak és Kínai Népköztársaság · Kína történelme és Kínai Népköztársaság ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Han kínaiak és Kereszténység · Kína történelme és Kereszténység ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Han kínaiak és Konfucianizmus · Kína történelme és Konfucianizmus ·
Konfuciusz
Latinos névformában Konfuciusz (eredeti latinos formában: Confucius), kínaiul: 孔夫子; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: Kǒng Fūzi, "Kong mester"; vagy 孔子, azaz Kǒngzi; ezt magyarosítva: Kung Fu-ce ill.
Han kínaiak és Konfuciusz · Kína történelme és Konfuciusz ·
Kubiláj mongol nagykán
Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).
Han kínaiak és Kubiláj mongol nagykán · Kína történelme és Kubiláj mongol nagykán ·
Makaó
Makaó (kínaiul: 澳門 (egyszerűsített írással: 澳门), portugálul: Macau) Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál.
Han kínaiak és Makaó · Kína történelme és Makaó ·
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Han kínaiak és Mandzsuk · Kína történelme és Mandzsuk ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Han kínaiak és Ming-dinasztia · Kína történelme és Ming-dinasztia ·
Nomád
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nomadizmus.
Han kínaiak és Nomád · Kína történelme és Nomád ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Han kínaiak és Oroszország · Kína történelme és Oroszország ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Han kínaiak és Peking · Kína történelme és Peking ·
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Han kínaiak és Pinjin · Kína történelme és Pinjin ·
Sárga-folyó
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.
Han kínaiak és Sárga-folyó · Kína történelme és Sárga-folyó ·
Szuj-dinasztia
A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt:, aki Szuj Ven-ti néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, Szuj Jang-ti (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Han kínaiak és Szuj-dinasztia · Kína történelme és Szuj-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Han kínaiak és Tang-dinasztia · Kína történelme és Tang-dinasztia ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
Han kínaiak és Taoizmus · Kína történelme és Taoizmus ·
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Han kínaiak és Tibet · Kína történelme és Tibet ·
Vietnám
Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.
Han kínaiak és Vietnám · Kína történelme és Vietnám ·
17. század
A 17.
17. század és Han kínaiak · 17. század és Kína történelme ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Han kínaiak · 18. század és Kína történelme ·
1970-es évek
Nincs leírás.
1970-es évek és Han kínaiak · 1970-es évek és Kína történelme ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Han kínaiak és Kína történelme
- Mi van a közös Han kínaiak és Kína történelme
- Közötti hasonlóságok Han kínaiak és Kína történelme
Összehasonlítását Han kínaiak és Kína történelme
Han kínaiak 108 kapcsolatokat, ugyanakkor Kína történelme 380. Ami közös bennük 41, a Jaccard index 8.40% = 41 / (108 + 380).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Han kínaiak és Kína történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: