Közötti hasonlóságok Han kínaiak és Kína
Han kínaiak és Kína 54 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália (ország), Bokszerlázadás, Buddhizmus, Csien-lung kínai császár, Csin Si Huang-ti, Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207), Csing-dinasztia, Dél-Korea, Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog), Egyesült Királyság, Egyszerűsített kínai írás, Fülöp-szigetek, Han-dinasztia, Hongkong, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, I. e. 3. évezred, I. e. 6. évezred, India, Japán, Jüan-dinasztia, Kapitalizmus, Karhatalom, Kínai Köztársaság, Kínai nagy fal, Kínai Népköztársaság, Kínai nyelv, Köztársaság, Konfucianizmus, ..., Kubiláj mongol nagykán, Kulturális forradalom, Kuomintang, Laosz, Makaó, Mandzsuk, Mao Ce-tung, Második világháború, Mianmar, Ming-dinasztia, Oroszország, Pártállam, Peking, Pinjin, Polgárháború, Sárga Császár, Sárga-folyó, Szung-dinasztia, Tang-dinasztia, Taoizmus, Tibet, Vietnám, 18. század, 1970-es évek. Bővíteni index (24 több) »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Han kínaiak · Amerikai Egyesült Államok és Kína ·
Anglia
Anglia (kiejtése IPA) a Brit-sziget és az Egyesült Királyság legnagyobb és legnépesebb országrésze.
Anglia és Han kínaiak · Anglia és Kína ·
Ausztrália (ország)
Ausztrália, hivatalos nevén az Ausztrál Államszövetség (angolul: Commonwealth of Australia) föderatív királyság, mely az ausztrál kontinenst, Tasmania szigetét és számos kisebb szigetet foglal magába.
Ausztrália (ország) és Han kínaiak · Ausztrália (ország) és Kína ·
Bokszerlázadás
A bokszerlázadás vagy bokszerfelkelés 1900-ban volt Kínában, a külföldiek egyre erősödő hatalma és a terjedő kereszténység ellen.
Bokszerlázadás és Han kínaiak · Bokszerlázadás és Kína ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Han kínaiak · Buddhizmus és Kína ·
Csien-lung kínai császár
Csien-lung a Kínában 1644-1911 között uralkodó mandzsu császára 1735 és 1796 között.
Csien-lung kínai császár és Han kínaiak · Csien-lung kínai császár és Kína ·
Csin Si Huang-ti
(kínai írással: 秦始皇帝; i. e. 259 – i. e. 210) Kína első császára, a Csin-dinasztia alapítója.
Csin Si Huang-ti és Han kínaiak · Csin Si Huang-ti és Kína ·
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
A -dinasztia megalakulásához az a folyamat vezetett, amelyben a Hadakozó fejedelemségek korában (i. e. 5–3. sz.) Kína területén több állam egymással folyamatosan harcolt.
Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Han kínaiak · Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207) és Kína ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Han kínaiak · Csing-dinasztia és Kína ·
Dél-Korea
A ország Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.
Dél-Korea és Han kínaiak · Dél-Korea és Kína ·
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)
''Kína – a királyok és császárok tortája'' című francia karikatúra, amely Kína felosztását mutatja a nagyhatalmak között. Balról Viktória brit királynő, II. Vilmos német császár, II. Miklós orosz cár, a francia Marianne (aki a francia–orosz szövetség miatt passzívan támogatja a cárt), Japánt pedig egy szamuráj karikatúrája ábrázolja. Háttérben a tiltakozó Csing szelleme Az egyenlőtlen szerződés nemzetközi jogi fogalma azokra a szerződésekre vonatkozik, amelyek a 19. században és a 20. század első felében főleg a nagyhatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Poroszország, Amerikai Egyesült Államok, Osztrák–Magyar Monarchia) és egyes elmaradottabb ázsiai államok (Kína, Japán, Korea) között jöttek létre.
Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Han kínaiak · Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog) és Kína ·
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Egyesült Királyság és Han kínaiak · Egyesült Királyság és Kína ·
Egyszerűsített kínai írás
Az egyszerűsített kínai írás a kínai írás egyik standard változata.
Egyszerűsített kínai írás és Han kínaiak · Egyszerűsített kínai írás és Kína ·
Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek (filippínó (tagalog): Republika ng Pilipinas angol: Republic of the Philippines) független állam Délkelet-Ázsiában.
Fülöp-szigetek és Han kínaiak · Fülöp-szigetek és Kína ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Han kínaiak és Han-dinasztia · Han-dinasztia és Kína ·
Hongkong
Hongkong különleges közigazgatási terület, röviden Hongkong a Kínai Népköztársaság két különleges közigazgatási területének egyike (a másik Makaó), 263 szigetből álló városállam, bár a köznyelvben gyakran egyszerű városként értelmezik.
Han kínaiak és Hongkong · Hongkong és Kína ·
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Han kínaiak és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület · Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület és Kína ·
I. e. 3. évezred
Nincs leírás.
Han kínaiak és I. e. 3. évezred · I. e. 3. évezred és Kína ·
I. e. 6. évezred
Nincs leírás.
Han kínaiak és I. e. 6. évezred · I. e. 6. évezred és Kína ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Han kínaiak és India · India és Kína ·
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Han kínaiak és Japán · Japán és Kína ·
Jüan-dinasztia
A Jüan-dinasztia (元朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Yuán Cháo, klasszikus mongol nyelven: 70px Dai Ön Yeke Mongghul Ulus; mai mongol nyelven: 70px ИхЮань улс) volt az a mongol etnikumú uralkodóház, amely Kínában 1271 és 1368 között birtokolta a császári címet.
Han kínaiak és Jüan-dinasztia · Jüan-dinasztia és Kína ·
Kapitalizmus
A kapitalizmus vagy piacgazdaság olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többsége magántulajdonban van, amiket haszon elérésének céljából működtetnek, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.
Han kínaiak és Kapitalizmus · Kína és Kapitalizmus ·
Karhatalom
karhatalmistákhttp://epa.oszk.hu/00900/00995/00019/pdf/kissd09-3.pdf Kiss Dávid: A Munkásôrség megalakítása, epa.oszk.hu sorfala a nézők és a katonai díszszemle résztvevői között 1958. április 4-én A karhatalom a hatósági intézkedések végrehajtásához szükséges fegyveres erő.
Han kínaiak és Karhatalom · Kína és Karhatalom ·
Kínai Köztársaság
A Kínai Köztársaság (中華民國, pinjin: Zhōnghuá Mínguó, magyarosan Csunghua Minkuo), ismertebb nevén Tajvan (臺灣 / 台灣) a csendes-óceáni Tajvan szigetén és pár kisebb szigeten fekszik, a kontinentális Kína partjaitól kb.
Han kínaiak és Kínai Köztársaság · Kína és Kínai Köztársaság ·
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Han kínaiak és Kínai nagy fal · Kína és Kínai nagy fal ·
Kínai Népköztársaság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kína.
Han kínaiak és Kínai Népköztársaság · Kína és Kínai Népköztársaság ·
Kínai nyelv
A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja.
Han kínaiak és Kínai nyelv · Kína és Kínai nyelv ·
Köztársaság
A harmadik magyar köztársaság kikiáltása – Kossuth tér, Budapest, 1989. október 23.http://hvg.hu/itthon/20121021_A_Magyar_Koztarsasag_kikialtasa_1989_okto A Magyar Köztársaság kikiáltása 1989. október 23-án, hvg.huhttp://epa.oszk.hu/03000/03020/00001/pdf/rendszervalto_2016_01_009-025.pdf Szekér Nóra: Záróakkord – nyitószólam 1989. október 23. a Köztársaság kikiáltásának napja az MSZMP perspektívájából, epa.oszk.hu A szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közügy) kifejezésből ered (vö. republikanizmus), ami az ókori Római Köztársaságban egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret, ami nincsen magántulajdonban, és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti.
Han kínaiak és Köztársaság · Kína és Köztársaság ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Han kínaiak és Konfucianizmus · Kína és Konfucianizmus ·
Kubiláj mongol nagykán
Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).
Han kínaiak és Kubiláj mongol nagykán · Kína és Kubiláj mongol nagykán ·
Kulturális forradalom
A kínai kulturális forradalom, teljes hivatalos nevén Nagy Proletár Kulturális Forradalom (kínai nyelven 无产阶级文化大革命, vagy röviden 文革, pinjin, hangsúlyjelekkel: wéngé) a kínai kommunista vezetésen belüli, által kezdeményezett hatalmi harc volt 1966 és 1976 között, ami a bürokrácia elleni harc jegyében elsősorban a Kínai Kommunista Párt addigi intézményei, szervezete, funkcionáriusai ellen irányult.
Han kínaiak és Kulturális forradalom · Kína és Kulturális forradalom ·
Kuomintang
A Kuomintang zászlója a nap 12 sugarával (a tradicionális kínai 12 órás napra emlékeztetve), amely a haladást szimbolizálja. A Kuomintang egy politikai párt a Kínai Köztársaságban (rövidítve KMT, klasszikus kínai: 中國國民黨, egyszerűsített kínai: 中国国民党, pinjin: Zhōngguó Guómíndǎng, népszerű magyar: Csungkuo Kuomintang).
Han kínaiak és Kuomintang · Kína és Kuomintang ·
Laosz
Laosz vagy hivatalos nevén Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (lao nyelven: ສາທາລະນະລັດປະຊາທິປະໄຕ ປະຊາຊົນລາວ; Szathalanalat Paszathipatai Paszaszon Lao) egy tengerektől elzárt, szocialista köztársaság Délkelet-Ázsiában, az Indokínai-félszigeten.
Han kínaiak és Laosz · Kína és Laosz ·
Makaó
Makaó (kínaiul: 澳門 (egyszerűsített írással: 澳门), portugálul: Macau) Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál.
Han kínaiak és Makaó · Kína és Makaó ·
Mandzsuk
A mandzsu nép (mandzsu: 10px Manju; egyszerűsített kínai: 满族; hagyományos kínai: 滿族; pinjin: Mǎnzú, mongol: Манж) a tunguz népcsoporthoz tartozik.
Han kínaiak és Mandzsuk · Kína és Mandzsuk ·
Mao Ce-tung
Mao Ce-tung (Mao Zedong; pinjin hangsúlyjelekkel: Máo Zédōng; szoros magyaros átírásban helyesen Mao Cö-tung; egyszerűsített kínai: 毛泽东; hagyományos kínai: 毛澤東) (Kína, 1893. december 26. –, 1976. szeptember 9.) kínai forradalmár, politikus, költő, kommunista vezér, a Kínai Népköztársaság teljhatalmú vezetője annak megalapításától haláláig (1949–1976).
Han kínaiak és Mao Ce-tung · Kína és Mao Ce-tung ·
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Han kínaiak és Második világháború · Kína és Második világháború ·
Mianmar
Mianmar (hivatalos nevén: Mianmari Szövetségi Köztársaság, burmai nyelven: ပြည်ထောင်စုသမ္မတမြန်မာနိုင်ငံတော်; korábban Burma) ország Délkelet-Ázsiában, az indiai szubkontinens és az Indokínai-félsziget közötti területen.
Han kínaiak és Mianmar · Kína és Mianmar ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Han kínaiak és Ming-dinasztia · Kína és Ming-dinasztia ·
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Han kínaiak és Oroszország · Kína és Oroszország ·
Pártállam
A pártállam egyfajta politikai hatalmi rendszer, ahol egy uralmon levő párt (melyet ebben az esetben állampártnak nevezünk) demokratikus kontrollok nélkül gyakorolja az állami funkciókat.
Han kínaiak és Pártállam · Kína és Pártállam ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Han kínaiak és Peking · Kína és Peking ·
Pinjin
A pinjin átírás (汉语拼音), más néven kínai fonetikus ábécé (Hanyu pinyin wenzi – „a kínai nyelv szótaglistája”) a kínai írott nyelv (mandarin) latin betűkre való átírásának nemzetközileg használt, szabványos módszere.
Han kínaiak és Pinjin · Kína és Pinjin ·
Polgárháború
A gettysburgi csata az amerikai polgárháborúban A polgárháború háború egyazon kultúrához, társadalomhoz vagy nemzethez tartozó csoportok, pártok között.
Han kínaiak és Polgárháború · Kína és Polgárháború ·
Sárga Császár
A Sárga Császár (egyszerűsített kínai: 黄帝; hagyományos kínai: 黃帝; ''pinjin'' hangsúlyjelekkel: Huángdì) a kínai mitológia egyik legjelentősebb uralkodója és kultúrhérosza.
Han kínaiak és Sárga Császár · Kína és Sárga Császár ·
Sárga-folyó
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.
Han kínaiak és Sárga-folyó · Kína és Sárga-folyó ·
Szung-dinasztia
Az Északi Szung birodalom kiterjedése 1111-ben A Szung-dinasztia (宋朝; pinjin, hangsúlyjelekkel: Sòng Cháo; Wade-Giles: Sung Ch'ao; IPA: sʊ̂ŋ tʂʰɑ̌ʊ̯) volt a Kínában 960 és 1279 között a hatalmat gyakorló uralkodóház.
Han kínaiak és Szung-dinasztia · Kína és Szung-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Han kínaiak és Tang-dinasztia · Kína és Tang-dinasztia ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
Han kínaiak és Taoizmus · Kína és Taoizmus ·
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Han kínaiak és Tibet · Kína és Tibet ·
Vietnám
Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.
Han kínaiak és Vietnám · Kína és Vietnám ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Han kínaiak · 18. század és Kína ·
1970-es évek
Nincs leírás.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Han kínaiak és Kína
- Mi van a közös Han kínaiak és Kína
- Közötti hasonlóságok Han kínaiak és Kína
Összehasonlítását Han kínaiak és Kína
Han kínaiak 108 kapcsolatokat, ugyanakkor Kína 312. Ami közös bennük 54, a Jaccard index 12.86% = 54 / (108 + 312).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Han kínaiak és Kína. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: