Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás vs. Lisszaboni szerződés

A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (angolul Anti-Counterfeiting Trade Agreement, röviden ACTA) egy nemzetközi megállapodás, amely hivatalosan azt a célt szolgálja, hogy az interneten terjedő kalóztartalmakkal szemben a hatékony fellépést tudjanak megvalósítani. A lisszaboni szerződés (a közjogi szaknyelvi hagyományoknak megfelelő írásmóddal: Lisszaboni Szerződés), teljes nevén a „Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról”, amelyet Lisszabonban, 2007.

Közötti hasonlóságok Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés 15 közös dolog (a Uniópédia): Amerikai Egyesült Államok, Észtország, Ciprusi Köztársaság, Európai Bizottság, Európai Parlament, Európai Unió, Hollandia, Index.hu, Lengyelország, Magyarország, Németország, Nemzetközi szerződés, Országgyűlés, Románia, Szlovákia.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Amerikai Egyesült Államok és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Amerikai Egyesült Államok és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Észtország

Észtország, teljes nevén Észt Köztársaság (Eesti Vabariik) észak-európai állam a Balti-tenger keleti partján.

Észtország és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Észtország és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Ciprusi Köztársaság

Ciprus állam, hivatalos nevén a Ciprusi Köztársaság szigetország a Földközi-tenger keleti medencéjében, Törökországtól délre, amely Ciprus szigetén terül el.

Ciprusi Köztársaság és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Ciprusi Köztársaság és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB, magyarul gyakran csak Bizottság, angolul European Commission, EC, franciául Commission européenne, németül Europäische Kommission) az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve.

Európai Bizottság és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Európai Bizottság és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Európai Parlament

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.

Európai Parlament és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Európai Parlament és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Európai Unió

Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.

Európai Unió és Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás · Európai Unió és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Hollandia · Hollandia és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Index.hu · Index.hu és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lengyelország · Lengyelország és Lisszaboni szerződés · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Magyarország · Lisszaboni szerződés és Magyarország · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Németország · Lisszaboni szerződés és Németország · Többet látni »

Nemzetközi szerződés

A Breszt-litovszki béke A bécsi egyezmény 2 cikk 1/a pontja szerint nemzetközi szerződéseknek nevezzük azokat a megállapodásokat, melyek.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Nemzetközi szerződés · Lisszaboni szerződés és Nemzetközi szerződés · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Országgyűlés · Lisszaboni szerződés és Országgyűlés · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Románia · Lisszaboni szerződés és Románia · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Szlovákia · Lisszaboni szerződés és Szlovákia · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés

Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás 48 kapcsolatokat, ugyanakkor Lisszaboni szerződés 137. Ami közös bennük 15, a Jaccard index 8.11% = 15 / (48 + 137).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás és Lisszaboni szerződés. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: