Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Hamburg és Második világháború

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Hamburg és Második világháború

Hamburg vs. Második világháború

Hamburg ((. A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.

Közötti hasonlóságok Hamburg és Második világháború

Hamburg és Második világháború 38 közös dolog (a Uniópédia): Antwerpen, Berlin, Bréma (település), Brüsszel, Csehország, Csehszlovákia, Drezda, Elba (folyó), Első világháború, Európa, Franciaország, Hannover, Harmincéves háború, Hidegháború, Hollandia, Közép-Európa, Kommunizmus, Lübeck, Lengyelek, Lengyelország, London, Magyarország, Nagy gazdasági világválság, Német Birodalom, Németország, Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, Nemzetiszocializmus, Nyugat-Németország, Oroszok, Prága, ..., Rotterdam, Ruhr-vidék, Szövetséges hatalmak a második világháborúban, Szentpétervár, Szovjetunió, Sztrájk, Versailles-i békeszerződés, Zsidók. Bővíteni index (8 több) »

Antwerpen

Antwerpen (franciául Anvers) Belgium egyik legfontosabb városa, a Vlandeere és egyben Antwerpen tartomány székhelye.

Antwerpen és Hamburg · Antwerpen és Második világháború · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Berlin és Hamburg · Berlin és Második világháború · Többet látni »

Bréma (település)

Bréma város térképe Bréma német nagyváros, hivatalosan szabad Hanza-város, Németország északnyugati részén fekszik, Bréma tartomány székhelye.

Bréma (település) és Hamburg · Bréma (település) és Második világháború · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Brüsszel és Hamburg · Brüsszel és Második világháború · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Csehország és Hamburg · Csehország és Második világháború · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Csehszlovákia és Hamburg · Csehszlovákia és Második világháború · Többet látni »

Drezda

A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.

Drezda és Hamburg · Drezda és Második világháború · Többet látni »

Elba (folyó)

Az Elba (csehül Labe, németül Elbe, latinul Albis, vagyis Fehér) Közép-Európa második legnagyobb folyója.

Elba (folyó) és Hamburg · Elba (folyó) és Második világháború · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Első világháború és Hamburg · Első világháború és Második világháború · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Hamburg · Európa és Második világháború · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Hamburg · Franciaország és Második világháború · Többet látni »

Hannover

Hannover (IPA), régi magyar neve: Hannovera, város Németországban, Alsó-Szászország szövetségi tartomány fővárosa.

Hamburg és Hannover · Hannover és Második világháború · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Hamburg és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Második világháború · Többet látni »

Hidegháború

A hidegháború sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

Hamburg és Hidegháború · Hidegháború és Második világháború · Többet látni »

Hollandia

Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.

Hamburg és Hollandia · Hollandia és Második világháború · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Hamburg és Közép-Európa · Közép-Európa és Második világháború · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Hamburg és Kommunizmus · Kommunizmus és Második világháború · Többet látni »

Lübeck

Lübeck város Észak-Németországban.

Hamburg és Lübeck · Lübeck és Második világháború · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Hamburg és Lengyelek · Lengyelek és Második világháború · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Hamburg és Lengyelország · Lengyelország és Második világháború · Többet látni »

London

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.

Hamburg és London · London és Második világháború · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Hamburg és Magyarország · Második világháború és Magyarország · Többet látni »

Nagy gazdasági világválság

A nagy gazdasági világválság vagy nagy világgazdasági válság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága.

Hamburg és Nagy gazdasági világválság · Második világháború és Nagy gazdasági világválság · Többet látni »

Német Birodalom

A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.

Hamburg és Német Birodalom · Második világháború és Német Birodalom · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Hamburg és Németország · Második világháború és Németország · Többet látni »

Nemzetiszocialista Német Munkáspárt

horogkereszt A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (németül Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei, röviden: NSDAP) német szélsőjobboldali politikai párt, amely 1933 és 1945 között vezette Németországot.

Hamburg és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt · Második világháború és Nemzetiszocialista Német Munkáspárt · Többet látni »

Nemzetiszocializmus

A nemzetiszocializmus, vagy nácizmus elsősorban az Adolf Hitler vezette Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) ideológiájára, illetve Németország 1933 és 1945 közötti Hitler-kormány időszakának politikájára, gyakorlatára utal.

Hamburg és Nemzetiszocializmus · Második világháború és Nemzetiszocializmus · Többet látni »

Nyugat-Németország

Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.

Hamburg és Nyugat-Németország · Második világháború és Nyugat-Németország · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Hamburg és Oroszok · Második világháború és Oroszok · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Hamburg és Prága · Második világháború és Prága · Többet látni »

Rotterdam

Rotterdam Hollandia második legnagyobb városa.

Hamburg és Rotterdam · Második világháború és Rotterdam · Többet látni »

Ruhr-vidék

A Ruhr-vidék helyzete Németországon belül A Ruhr-vidék településstruktúrájának térképe A Ruhr-vidék Németország legnagyobb összefüggő városrégiója, ahol több mint 5 millió lakos él 4435 km²-en.

Hamburg és Ruhr-vidék · Második világháború és Ruhr-vidék · Többet látni »

Szövetséges hatalmak a második világháborúban

A szövetséges hatalmak, vagy szövetségesek (angolul Allies) a második világháborúban azok az országok voltak, amelyek együtt küzdöttek az ún.

Hamburg és Szövetséges hatalmak a második világháborúban · Második világháború és Szövetséges hatalmak a második világháborúban · Többet látni »

Szentpétervár

Szentpétervár (magyar átírásban: Szankt-Petyerburg) Oroszország balti-tengeri kikötővárosa a Finn-öböl partján, a Néva folyó torkolatában.

Hamburg és Szentpétervár · Második világháború és Szentpétervár · Többet látni »

Szovjetunió

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.

Hamburg és Szovjetunió · Második világháború és Szovjetunió · Többet látni »

Sztrájk

Munkácsy Mihály: ''Sztrájk'' (1895) A sztrájk több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés.

Hamburg és Sztrájk · Második világháború és Sztrájk · Többet látni »

Versailles-i békeszerződés

A versailles-i békeszerződés aláírása egy korabeli filmhíradóban A versailles-i békeszerződés (avagy versailles-i békediktátum) volt az első világháborút Németország és az antanthatalmak valamint a szövetségeseik között lezáró egyezmény, mely az 1919 első felében lefolytatott párizsi tárgyalások eredményeképpen született meg.

Hamburg és Versailles-i békeszerződés · Második világháború és Versailles-i békeszerződés · Többet látni »

Zsidók

A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.

Hamburg és Zsidók · Második világháború és Zsidók · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Hamburg és Második világháború

Hamburg 362 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 38, a Jaccard index 3.78% = 38 / (362 + 642).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hamburg és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: