Közötti hasonlóságok Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 29 közös dolog (a Uniópédia): Észak-Alföld, Észak-Alföld turisztikai régió, Békés vármegye, Berettyó, Bihar vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Gyógyfürdő, Hajdú vármegye, Hortobágyi Nemzeti Park, Idegenforgalom, Járási jogú város, Központi Statisztikai Hivatal, Magyarország, Megyei város (polgári korszak), Mezőgazdaság, Nagyközségkörnyék, Románia, Szolnok, Tanácsrendszer (Magyarország), Termálvíz, Tisza, Tisza-tó, Tisza-tó turisztikai régió, Trianoni békeszerződés, Turizmus, Városi jogú nagyközség, Városkörnyék, 1950-es járásrendezés, 1950-es megyerendezés.
Észak-Alföld
Észak-Alföld a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el.
Észak-Alföld és Hajdú-Bihar vármegye · Észak-Alföld és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Észak-Alföld turisztikai régió
Az észak-alföldi régió területének nagyobb része megegyezik az Észak-Alföld turisztikai régióval, egy kisebb része (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északkeleti területe és Hajdú-Bihar vármegye északnyugati csücske) pedig a Tisza-tó turisztikai régióhoz tartozik.
Észak-Alföld turisztikai régió és Hajdú-Bihar vármegye · Észak-Alföld turisztikai régió és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Békés vármegye és Hajdú-Bihar vármegye · Békés vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Berettyó
A Berettyó (románul Barcău vagy Beretău) egy Romániában eredő és Magyarországon a Sebes-Körösbe torkolló, nem túl bővizű, kanyargós folyó neve.
Berettyó és Hajdú-Bihar vármegye · Berettyó és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Bihar vármegye és Hajdú-Bihar vármegye · Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Hajdú-Bihar vármegye · Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Gyógyfürdő
Hévíz, gyógytó Hajdúszoboszló Zalakaros Kehida Termál A Széchenyi Gyógyfürdő főbejárata A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt.
Gyógyfürdő és Hajdú-Bihar vármegye · Gyógyfürdő és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Hajdú vármegye
Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.
Hajdú vármegye és Hajdú-Bihar vármegye · Hajdú vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Hajdú-Bihar vármegye és Hortobágyi Nemzeti Park · Hortobágyi Nemzeti Park és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Idegenforgalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Turizmus.
Hajdú-Bihar vármegye és Idegenforgalom · Idegenforgalom és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Járási jogú város
A járási jogú város a városok egy jogi kategóriája volt Magyarországon 1954–1971 között.
Hajdú-Bihar vármegye és Járási jogú város · Járási jogú város és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
Központi Statisztikai Hivatal
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmailag független, önálló gazdálkodású kormányzati főhivatal, a statisztikai szolgálat centruma.
Hajdú-Bihar vármegye és Központi Statisztikai Hivatal · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Központi Statisztikai Hivatal ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Hajdú-Bihar vármegye és Magyarország · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Magyarország ·
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Hajdú-Bihar vármegye és Megyei város (polgári korszak) · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Megyei város (polgári korszak) ·
Mezőgazdaság
Édesburgonya ültetvény Paradicsom thébai sírból, XVIII. dinasztia A mezőgazdaság a nemzetgazdaság azon ágazata, amely magába foglalja a földművelést (növénytermesztést) és az állattenyésztést.
Hajdú-Bihar vármegye és Mezőgazdaság · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Mezőgazdaság ·
Nagyközségkörnyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.
Hajdú-Bihar vármegye és Nagyközségkörnyék · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Nagyközségkörnyék ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Hajdú-Bihar vármegye és Románia · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Románia ·
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Hajdú-Bihar vármegye és Szolnok · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Szolnok ·
Tanácsrendszer (Magyarország)
A tanácsrendszer Magyarországon a szovjet mintára kialakított, 1950 és 1990 között működött helyi államhatalmi és államigazgatási illetve közigazgatási szervek rendszere volt.
Hajdú-Bihar vármegye és Tanácsrendszer (Magyarország) · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Tanácsrendszer (Magyarország) ·
Termálvíz
300px A termálvíz vagy hévíz az a felszín alatti víz, amelynek hőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
Hajdú-Bihar vármegye és Termálvíz · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Termálvíz ·
Tisza
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.
Hajdú-Bihar vármegye és Tisza · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Tisza ·
Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.
Hajdú-Bihar vármegye és Tisza-tó · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Tisza-tó ·
Tisza-tó turisztikai régió
A Tisza-tó látképe A Tisza-tó turisztikai régiót Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye egy-egy része alkotja.
Hajdú-Bihar vármegye és Tisza-tó turisztikai régió · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Tisza-tó turisztikai régió ·
Trianoni békeszerződés
date.
Hajdú-Bihar vármegye és Trianoni békeszerződés · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Trianoni békeszerződés ·
Turizmus
velencei Szent Márk téren USA-ban Egykori utazásszervezés- angol út Párizsba - plakátja A turizmus fogalmán egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.
Hajdú-Bihar vármegye és Turizmus · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Turizmus ·
Városi jogú nagyközség
Városi jogú nagyközség volt Magyarországon 1984.
Hajdú-Bihar vármegye és Városi jogú nagyközség · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Városi jogú nagyközség ·
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Hajdú-Bihar vármegye és Városkörnyék · Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és Városkörnyék ·
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
1950-es járásrendezés és Hajdú-Bihar vármegye · 1950-es járásrendezés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Hajdú-Bihar vármegye · 1950-es megyerendezés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
- Mi van a közös Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
- Közötti hasonlóságok Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Összehasonlítását Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Hajdú-Bihar vármegye 322 kapcsolatokat, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 239. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 5.17% = 29 / (322 + 239).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hajdú-Bihar vármegye és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: