Közötti hasonlóságok Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana 14 közös dolog (a Uniópédia): Al-Mahdi abbászida kalifa, Al-Mamún abbászida kalifa, Arab nyelv, Bagdad, Hárún ar-Rasíd, Horászán, Hudzsand, I. al-Mutaszim abbászida kalifa, Iszlám, Merv, Omajjádok, Szamarkand, Táhiridák, Transzoxánia.
Al-Mahdi abbászida kalifa
Al-Mahdi billáh (arab betűkkel المهدي بالله – al-Mahdī billāh), eredeti nevén Abu Abdalláh Muhammad (أبو عبد الله محمد – Abū ʿAbdallāh Muḥammad; Ízádzs, 742–745 között – Mászabadzán, 785. augusztus 4., 146. oldal), Abu Dzsaafar al-Manszúr fia volt az Abbászida-dinasztia harmadik kalifája (uralkodott 775 októberétől haláláig).
Al-Mahdi abbászida kalifa és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín · Al-Mahdi abbászida kalifa és Uszrúsana ·
Al-Mamún abbászida kalifa
Al-Mamún (arab betűkkel المأمون – al-Maʾmūn), eredeti nevén Abu l-Abbász Abdalláh (arabul أبو العباس عبد الله – Abū l-ʿAbbās ʿAbdallāh; 786. szeptember 13. – 833. augusztus 7., 146. oldal), Hárún ar-Rasíd fia volt az Abbászida-dinasztia hetedik kalifája (uralkodott 813-tól haláláig).
Al-Mamún abbászida kalifa és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín · Al-Mamún abbászida kalifa és Uszrúsana ·
Arab nyelv
Az arab nyelv (العربية al-ʿarabijja; kevésbé formálisan: عربي ʿarabi) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó, ma az északnyugati sémi nyelvekkel (héber, arámi) együtt a nyelvcsoport közép sémi ágába sorolt nyelv.
Arab nyelv és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín · Arab nyelv és Uszrúsana ·
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Bagdad és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín · Bagdad és Uszrúsana ·
Hárún ar-Rasíd
Hárún ar-Rasíd (arab betűkkel هارون الرشید – Hārūn ar-Rašīd; Rajj, 763. március 17. vagy 766 februárja – Túsz, 809. március 24., 146. oldal), Abu Abdalláh al-Mahdi kisebbik fia, Músza al-Hádi öccse volt az Abbászida-dinasztia ötödik kalifája (uralkodott 786-tól haláláig).
Hárún ar-Rasíd és Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín · Hárún ar-Rasíd és Uszrúsana ·
Horászán
Horászán tartomány Iránban (2004-ben felosztották Észak-Horaszán, Razavi-Horaszán és Dél-horaszán tartományokra) Horászán (perzsául خراسان – Ḫorâsân; klasszikus és arabos ejtés alapján Hurászán) történeti földrajzi régió a mai Irán északkeleti részén és a szomszédos államokban.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Horászán · Horászán és Uszrúsana ·
Hudzsand
Hudzsand (tádzsikul: Хуҷанд,خجند), oroszul: Худжанд, 1939-ig Hodzsent, majd 1992-ig Leninabad) Tádzsikisztán második legnagyobb városa, amely a Fergana-völgyben, a Szir-darja folyó mellett fekszik. Az ország legészakibb tartománya, Szugd székhelye. A mai Hudzsand évszázadokon át az Európából Kis-Ázsián át Indiába és Kínába vezető selyemút fontos állomása volt. Ez jelentős hatással volt a város kulturális és tudományos életére. Jelentős csillagászok, matematikusok, orvosok és egyéb írástudók éltek ott. Népessége a 2000-es népszámlálás szerint volt, ami kevesebb, mint az 1989-ben becsült -es érték.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Hudzsand · Hudzsand és Uszrúsana ·
I. al-Mutaszim abbászida kalifa
I.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és I. al-Mutaszim abbászida kalifa · I. al-Mutaszim abbászida kalifa és Uszrúsana ·
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Iszlám · Iszlám és Uszrúsana ·
Merv
Merv (türkmén nyelven: Merw, Мерв, perzsa nyelven: مرو; Marro, Marv) oázis és város Közép-Ázsiában, Türkmenisztánban, a történelmi selyemút mellett, Mary közelében.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Merv · Merv és Uszrúsana ·
Omajjádok
I. al-Valíd alatt készült el, hirdetve az iszlám és a dinasztia dicsőségét Az Omajjádok (Umajja-klán) mekkai származású arab dinasztia, amely 661–750 között viselte a nemrég létrejött iszlám uralkodói (kalifai) címét és uralta az Arab Birodalmat, 756 és 1031 között pedig előbb emíri, majd ismét kalifai címmel az Ibériai-félsziget zömét tartotta uralma alatt (ld. Córdobai Kalifátus).
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Omajjádok · Omajjádok és Uszrúsana ·
Szamarkand
Szamarkand (üzbégül Samarqand, cirill betűkkel Самарқанд, arabul) félmillió lakosú nagyváros Üzbegisztánban, a Szamarkandi vilajet székhelye.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Szamarkand · Szamarkand és Uszrúsana ·
Táhiridák
A Táhiridák egy iráni származású emírdinasztia tagjai voltak a 9. században, 821 és 873 között.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Táhiridák · Táhiridák és Uszrúsana ·
Transzoxánia
Közép-Ázsia tartományai és fő települései a 8. században Transzoxánia, arabul Ma Vará an-Nahr (ما وراء النهر.
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Transzoxánia · Transzoxánia és Uszrúsana ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana
- Mi van a közös Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana
- Közötti hasonlóságok Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana
Összehasonlítását Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana
Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín 45 kapcsolatokat, ugyanakkor Uszrúsana 54. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 14.14% = 14 / (45 + 54).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Hajdar ibn Kávúsz al-Afsín és Uszrúsana. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: