Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás
Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás 34 közös dolog (a Uniópédia): A török kiűzése Magyarországról, Balkán (térség), Belgrád, Bercsényi Miklós (főgenerális), Dobrudzsa, Duna, Erdély, Esterházy Antal (tábornagy), Forgách Simon (kuruc tábornagy), Habsburg Birodalom, Havasalföld, II. Rákóczi Ferenc, III. Ahmed oszmán szultán, III. Károly magyar király, Karlócai béke, Károlyi Sándor (hadvezér), Krími Tatár Kánság, Krími tatárok, Kurucok, Magyar Királyság, Magyarország, Máramaros, Moldva (fejedelemség), Nagybánya, Oszmán Birodalom, Pétervárad, Savoyai Jenő, Szatmár vármegye, Tatárok, Török háborúk Magyarországon, ..., Temesköz, Temesvár, Ugocsa vármegye, Velencei Köztársaság. Bővíteni index (4 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
A török kiűzése Magyarországról és Habsburg–török háború (1716–18) · A török kiűzése Magyarországról és Utolsó tatárjárás ·
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Balkán (térség) és Habsburg–török háború (1716–18) · Balkán (térség) és Utolsó tatárjárás ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Habsburg–török háború (1716–18) · Belgrád és Utolsó tatárjárás ·
Bercsényi Miklós (főgenerális)
kuruc hadsereg vezetői A breznai kiáltvány Bercsényi Miklós saját kezű írásával Gróf székesi Bercsényi Miklós (Bécs, 1665. szeptember 24. – Rodostó, 1725. november 6.) kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója.
Bercsényi Miklós (főgenerális) és Habsburg–török háború (1716–18) · Bercsényi Miklós (főgenerális) és Utolsó tatárjárás ·
Dobrudzsa
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.
Dobrudzsa és Habsburg–török háború (1716–18) · Dobrudzsa és Utolsó tatárjárás ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Habsburg–török háború (1716–18) · Duna és Utolsó tatárjárás ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1716–18) · Erdély és Utolsó tatárjárás ·
Esterházy Antal (tábornagy)
Gróf galántai Esterházy Antal (Galánta, 1676. február 3. – Rodostó, 1722. augusztus 8.) kuruc tábornagy.
Esterházy Antal (tábornagy) és Habsburg–török háború (1716–18) · Esterházy Antal (tábornagy) és Utolsó tatárjárás ·
Forgách Simon (kuruc tábornagy)
Ghymesi és gácsi gróf Forgách Simon (Rajka, 1669. július 8. – Lemberg, 1729) császári és királyi tábornok, kuruc tábornagy.
Forgách Simon (kuruc tábornagy) és Habsburg–török háború (1716–18) · Forgách Simon (kuruc tábornagy) és Utolsó tatárjárás ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1716–18) · Habsburg Birodalom és Utolsó tatárjárás ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Habsburg–török háború (1716–18) és Havasalföld · Havasalföld és Utolsó tatárjárás ·
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II.
Habsburg–török háború (1716–18) és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Utolsó tatárjárás ·
III. Ahmed oszmán szultán
III.
Habsburg–török háború (1716–18) és III. Ahmed oszmán szultán · III. Ahmed oszmán szultán és Utolsó tatárjárás ·
III. Károly magyar király
III.
Habsburg–török háború (1716–18) és III. Károly magyar király · III. Károly magyar király és Utolsó tatárjárás ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Habsburg–török háború (1716–18) és Karlócai béke · Karlócai béke és Utolsó tatárjárás ·
Károlyi Sándor (hadvezér)
Bercsényi Miklóshoz, 1705 Károlyi Sándor, nagykárolyi báró, 1712-től gróf (Olcsvaapáti, 1669. július 2. – Erdőd, 1743. szeptember 8.) előbb kuruc, majd császári–királyi tábornagy, a szatmári béke aláírója és egyik létrehozója.
Habsburg–török háború (1716–18) és Károlyi Sándor (hadvezér) · Károlyi Sándor (hadvezér) és Utolsó tatárjárás ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Habsburg–török háború (1716–18) és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Utolsó tatárjárás ·
Krími tatárok
A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.
Habsburg–török háború (1716–18) és Krími tatárok · Krími tatárok és Utolsó tatárjárás ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Habsburg–török háború (1716–18) és Kurucok · Kurucok és Utolsó tatárjárás ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1716–18) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Utolsó tatárjárás ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Habsburg–török háború (1716–18) és Magyarország · Magyarország és Utolsó tatárjárás ·
Máramaros
A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.
Habsburg–török háború (1716–18) és Máramaros · Máramaros és Utolsó tatárjárás ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Habsburg–török háború (1716–18) és Moldva (fejedelemség) · Moldva (fejedelemség) és Utolsó tatárjárás ·
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Habsburg–török háború (1716–18) és Nagybánya · Nagybánya és Utolsó tatárjárás ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1716–18) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Utolsó tatárjárás ·
Pétervárad
Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán.
Habsburg–török háború (1716–18) és Pétervárad · Pétervárad és Utolsó tatárjárás ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Habsburg–török háború (1716–18) és Savoyai Jenő · Savoyai Jenő és Utolsó tatárjárás ·
Szatmár vármegye
Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.
Habsburg–török háború (1716–18) és Szatmár vármegye · Szatmár vármegye és Utolsó tatárjárás ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Habsburg–török háború (1716–18) és Tatárok · Tatárok és Utolsó tatárjárás ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Habsburg–török háború (1716–18) és Török háborúk Magyarországon · Török háborúk Magyarországon és Utolsó tatárjárás ·
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Habsburg–török háború (1716–18) és Temesköz · Temesköz és Utolsó tatárjárás ·
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Habsburg–török háború (1716–18) és Temesvár · Temesvár és Utolsó tatárjárás ·
Ugocsa vármegye
Ugocsa vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében, utolsó székhelye Nagyszőlős volt.
Habsburg–török háború (1716–18) és Ugocsa vármegye · Ugocsa vármegye és Utolsó tatárjárás ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg–török háború (1716–18) és Velencei Köztársaság · Utolsó tatárjárás és Velencei Köztársaság ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás
Habsburg–török háború (1716–18) 89 kapcsolatokat, ugyanakkor Utolsó tatárjárás 107. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 17.35% = 34 / (89 + 107).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1716–18) és Utolsó tatárjárás. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
