Kommunikáció

318 kapcsolatok: Adriai-tenger, Alexandriai Szent Katalin, Ali Csengizade, Anatólia, Angolok, Armand Jean du Plessis de Richelieu, Aszab, Augusztus 1., Augusztus 10., Augusztus 16., Augusztus 2., Augusztus 21., Augusztus 29., Augusztus 6., Augusztus 8., Ausztria, Az török áfium ellen való orvosság, Érsekújvár, Babócsa, Badeni Őrgrófság, Bajorország, Bakar, Balassa Imre (birtokos), Balkán (térség), Balti-tenger, Barcsay Ákos, Bay Mihály, Bécs, Bécs ostroma (1683), Béziers, Berzence, Bethlen Gábor, Bethlen Miklós (kancellár), Bocskai István, Bodrogköz, Borosjenő, Bosnyákok, Boszporusz, Brandenburg, Buda (történelmi település), Casus belli, Csallóköz, Csáktornya (Muraköz), Csehek, Dalmácia, December 22., December 31., Defter, Diplomácia, Dráva, ..., Duna, Dunántúl, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Esterházy Pál (nádor), Eszék, Eszéki híd, Esztergom, Európa, Eustratie Dabija, Evlija Cselebi, Factor, Földközi-tenger, Február 15., Február 3., Felvidék, Ferences rend, Fogaras, Forgách Ádám, Francia Királyság, Franciaország, Franciák, Frangepán Ferenc Kristóf, Frangepán Katalin (1625–1673), Frangepán Kristóf, Friuli, Görgény vára, Győr, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Hajdúk, Hajdúság, Harmincéves háború, Havasalföld, Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne, Horvát bánok listája, Horvátok, Horvátország, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, I. Rákóczi Ferenc, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Rákóczi Ferenc, II. Rákóczi György, Iszlám, Isztambul, Itália, IV. Fülöp spanyol király, IV. Mehmed oszmán szultán, Janicsár, Január 21., Január 22., Január 28., János Fülöp mainzi érsek, Jézus Társasága, Július 7., Június 10., Június 11., Június 2., Június 30., Jean de Coligny-Saligny, Jean-Louis Raduit de Souches, Jerzy Lubomirski, Johann Caspar von Ampringen, Johanniták, Kahlenbergi csata, Kandiai háború, Kara Musztafa, Karánsebes, Kard, Karintia, Kassa, Köprülü Ahmed, Köprülü Mehmed, Köprülü-család, Körmend, Közép-Ázsia, Kücsük Mehmed, Kőszeg, Kemény János erdélyi fejedelem, Komárom (Szlovákia), Konstantinápoly, Korompa, Kozákok, Krajna (Szlovénia), Kréta (sziget), Krími Tatár Kánság, Légrád, Léva, Léva ostroma, Lengyel–litván unió, Lengyelek, Lengyelország, Lepantói csata, Linz, Lipót Vilmos badeni őrgróf, Lippay György, Lugos, Magyar Királyság, Magyaróvár, Magyargoroszló, Magyarok, Magyarország, Mainz, Mainzi Választófejedelemség, Május 15., Május 22., Május 30., Március 10., Mezőkeresztesi csata, Mohácsi csata, Moldva (fejedelemség), Mongolok, Morvaország, Moszkva, Mura (Dráva), Muraköz, Muraszombat, Murány vára, Muskéta, Nagybánya, Nagykanizsa, Nagyszőlős, Nagyvárad, Nádasdy Ferenc (főúr), Nándorfehérvár, Német Lovagrend, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németújvár, Németország, November 10., November 15., November 18., November 20., November 24., November 25., Nyitra (település), Október 16., Október 29., Orosz–török háborúk, Oroszok, Oroszország, Oroszország uralkodóinak listája, Oroszvár, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Partium, Pálffy Miklós, Pálffy Pál (nádor), Pápai Állam, Pázmány Péter, Pécs, Püspök, Perzsa Birodalom, Piemont, Podólia, Pozsony, Protestantizmus, Ptuj, Raimondo Montecuccoli, Rajnai Szövetség (1658), Rába, Regensburg, Rendszerváltás Magyarországon, Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem, Románok, Rozsnyó, Sümeg, Spanyolország, Status quo ante bellum, Stájerország, Svábföld, Svájc, Svédek, Svédország, Szatmár vármegye, Szászfenes, Szászország, Székelyhíd, Szendrő (Magyarország), Szent Korona, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szeptember 14., Szeptember 25., Szeptember 27., Szeptember 29., Szeptember 8., Szeptember 9., Szerbek, Szerbia, Szigeti veszedelem, Szilézia, Szlovének, Tatárok, Távol-Kelet, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Török nyelv, Török porta, Török Porta, Teleki Mihály (főgenerális), Temesvár, Thököly Imre, Thököly István (főúr, 1623–1670), Tizenöt éves háború, Trencsén, Trieszt, Turóc vármegye, Udvari Haditanács, Ukrajna, Valois-ház, Vas vármegye, Vasvár, Vasvári béke, Vág (folyó), Várad, Vát, Vízvári csata, Velencei Köztársaság, Veszprém, Vesztfáliai béke, Vezekényi csata, VII. Sándor pápa, Vitnyédy István, Wesselényi Ferenc (nádor), Wesselényi-összeesküvés, Wolfgang Julius von Hohenlohe, X. Károly Gusztáv svéd király, X. Leó pápa, XIV. Lajos francia király, Zaporizzsjai kozákok, Zemplén vármegye, Zichy István (tárnokmester), Zrínyi Miklós (költő), Zrínyi Péter, Zrínyiújvár, Zrínyifalva, Zsigmond magyar király, Zsitvatoroki béke, 14. század, 1543, 1596, 16. század, 1606, 1648, 1650-es évek, 1652, 1655, 1657, 1658, 1660, 1660-as évek, 1661, 1662, 1663, 1664, 1668, 1669, 1670, 1672, 1682, 1683, 1684, 17. század, 18. század, 1985. Bővíteni index (268 több) » « Shrink index

Adriai-tenger

Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Adriai-tenger · Többet látni »

Alexandriai Szent Katalin

Alexandriai Katalin vagy egyházi nevén Alexandriai Szent Katalin (282 körül – 305) bizonyos keresztény hagyomány alapján alexandriai szűz és vértanú, aki Maximinus Daia római császár idejében élt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Alexandriai Szent Katalin · Többet látni »

Ali Csengizade

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csengizade Ali pasa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Ali Csengizade · Többet látni »

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Anatólia · Többet látni »

Angolok

Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Angolok · Többet látni »

Armand Jean du Plessis de Richelieu

Armand Jean du Plessis de Richelieu, közismert nevén: Richelieu bíboros vagy a „Vörös Eminenciás” (Párizs, 1585. szeptember 9. – Párizs, 1642. december 4.) francia államférfi és római katolikus főpap.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Armand Jean du Plessis de Richelieu · Többet látni »

Aszab

Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Aszab · Többet látni »

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 1. · Többet látni »

Augusztus 10.

Névnapok: Lőrinc + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Asztéria, Bianka, Blanka, Csilla, Csillag, Enzó, Loránd, Lóránt, Orlandó, Roland.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 10. · Többet látni »

Augusztus 16.

Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 16. · Többet látni »

Augusztus 2.

Névnapok: Lehel + Alfonz, Alfonza, Alfonzin, Alfonzina, Elfrida, Gusztáv, Lél, Mária, Mia, Miett, Mietta, Özséb, Polli, Regő, Regölő, Regös, Regős, Szerénusz.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 2. · Többet látni »

Augusztus 21.

Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 21. · Többet látni »

Augusztus 29.

Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 29. · Többet látni »

Augusztus 6.

Névnapok: Berta, Bettina + Csobán, Csobánka, Csobilla, Décse, Gécsa, Géza, Oktáv, Oktávia, Oktávián, Pasztorella, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Ulrika.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 6. · Többet látni »

Augusztus 8.

Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Augusztus 8. · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Ausztria · Többet látni »

Az török áfium ellen való orvosság

Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós 1661-ben keletkezett műve, mely nyomtatásban először csak 1705-ben látott napvilágot.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Az török áfium ellen való orvosság · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Érsekújvár · Többet látni »

Babócsa

Babócsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Babócsa · Többet látni »

Badeni Őrgrófság

A Badeni Őrgrófság a 12–18.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Badeni Őrgrófság · Többet látni »

Bajorország

Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bajorország · Többet látni »

Bakar

Bakar (magyarul Szádrév, vagy Bukkari) város és község Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bakar · Többet látni »

Balassa Imre (birtokos)

Balassa Imre, Balassy (balassagyarmati gróf) (17. század – Tállya, 1683) birtokos.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Balassa Imre (birtokos) · Többet látni »

Balkán (térség)

A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Balkán (térség) · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Balti-tenger · Többet látni »

Barcsay Ákos

Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Barcsay Ákos · Többet látni »

Bay Mihály

Ludányi Bay Mihály (1645 körül – 1717 után) kuruc diplomata, naplóíró.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bay Mihály · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bécs · Többet látni »

Bécs ostroma (1683)

Bécs második török ostroma (Zweite Wiener Türkenbelagerung) 1683.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bécs ostroma (1683) · Többet látni »

Béziers

Béziers város Franciaország déli részén, Languedoc-Roussillon régióban, Hérault megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Béziers · Többet látni »

Berzence

Berzence nagyközség Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Berzence · Többet látni »

Bethlen Gábor

Iktári Bethlen Gábor (Marosillye, 1580. – Gyulafehérvár, 1629. november 15.) erdélyi fejedelem (1613–1629), I. Gábor néven megválasztott magyar király (1620–1621), a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bethlen Gábor · Többet látni »

Bethlen Miklós (kancellár)

Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bethlen Miklós (kancellár) · Többet látni »

Bocskai István

Bocskai István szobra (Millenniumi emlékmű) reformáció emlékművén A kismarjai Bocskai család címere Kismarjai Bocskai István (Kolozsvár, 1557. január 1. – Kassa, 1606. december 29.) magyar államférfi, Bihar vármegye főispánja, 1605 és 1606 között Erdély és Magyarország fejedelme.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bocskai István · Többet látni »

Bodrogköz

A Bodrogköz a Bodrog és Tisza folyók közt elterülő természetföldrajzi kistáj, a Felső-Tisza-vidék középtáj része.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bodrogköz · Többet látni »

Borosjenő

Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Borosjenő · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Bosnyákok · Többet látni »

Boszporusz

A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Boszporusz · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Brandenburg · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Casus belli

A casus belli (latin) a háború oka, vagy rosszhiszeműen ürügy a hadüzenetre.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Casus belli · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Csallóköz · Többet látni »

Csáktornya (Muraköz)

Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Csáktornya (Muraköz) · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Csehek · Többet látni »

Dalmácia

#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Dalmácia · Többet látni »

December 22.

Névnapok: Zénó + Anikó, Flavián, Flávió, Fláviusz, Judit, Jutta, Némó, Nina, Ninell, Teofánia, Tifani, Xavéria.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és December 22. · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és December 31. · Többet látni »

Defter

A defter szó a görög nyelvben eredetileg kikészített és írásra alkalmassá tett bőrt, nyers pergament jelentett, a perzsa és török nyelvekben lajstromot, összeírási könyvet, bevétel és kiadásról szóló számadásokat jelent.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Defter · Többet látni »

Diplomácia

A világ legnagyobb diplomácia szervezetének, az ENSZ-nek a székháza New Yorkban A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Diplomácia · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Duna · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Dunántúl · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Erdély · Többet látni »

Erdélyi Fejedelemség

#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »

Eszék

Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Eszék · Többet látni »

Eszéki híd

Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Eszéki híd · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Esztergom · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Európa · Többet látni »

Eustratie Dabija

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eustratie moldvai fejedelem.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Eustratie Dabija · Többet látni »

Evlija Cselebi

A ''Szejáhatnáme'' 1895-ös kiadásának egy lapja Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25. – Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Evlija Cselebi · Többet látni »

Factor

#ÁTIRÁNYÍTÁS NK Interblock Ljubljana.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Factor · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Földközi-tenger · Többet látni »

Február 15.

Névnapok: Georgina, Kolos + Alfréd, Fausztia, Fausztina, Fausztusz, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Jordán, Jordána, Jótám, Jována, Kenese, Kolozs, Szeveréd, Szigfrid, Zsorzsett.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Február 15. · Többet látni »

Február 3.

Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Február 3. · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Felvidék · Többet látni »

Ferences rend

A ferences rend vagy más néven ferencesek, régebbi nevén franciskánusok (latin: franciscani) egy római katolikus szerzetesrend; koldulórend, melyet Assisi Szent Ferenc alapított 1209-ben.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Ferences rend · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Fogaras · Többet látni »

Forgách Ádám

Forgách Ádám portréja Gróf gímesi és gácsi Forgách Ádám (1612. október 5. – 1681. június 10.) magyar földbirtokos, várkapitány és országbíró.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Forgách Ádám · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Francia Királyság · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Franciaország · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Franciák · Többet látni »

Frangepán Ferenc Kristóf

Gróf Frangepán Ferenc Kristóf (Bosiljevo, 1643. március 4. – Bécsújhely, 1671. április 30.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, Terszati őrgróf, költő, a Horvátországban hatalmas birtokokkal rendelkező család utolsó férfi tagja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Frangepán Ferenc Kristóf · Többet látni »

Frangepán Katalin (1625–1673)

Zrínyi Péter búcsúzik feleségétől, Frangepán Katalintól (Oton Iveković festménye) Frangepán Anna Katalin (Bosiljevo, 1625 – Graz, 1673. november 16.) Frangepán Ferenc Kristóf nővére, Zrínyi Péter felesége.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Frangepán Katalin (1625–1673) · Többet látni »

Frangepán Kristóf

Frangepán I. Kristóf (Modrus, 1482 – Martijanec, 1527. szeptember 27.) a Frangepán családból származó horvát főnemes, hadvezér, Zengg, Veglia és Modrus grófja, horvát-dalmát-szlavón bán.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Frangepán Kristóf · Többet látni »

Friuli

Friuli (friuli nyelven Friûl) saját kulturális és történelmi önazonossággal rendelkező régió Olaszország északkeleti részében, a szlovén határnál.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Friuli · Többet látni »

Görgény vára

Görgény vára várrom Görgényszentimre településén, Romániában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Görgény vára · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Győr · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg-család · Többet látni »

Hajdúk

Magyar hajdú, 1703 Lengyel hajdúk nemzeti viseletben Rablóvezér ''(Harambasi)'', a horvát végvidéki várak környékén kóborló hajdúk verérehttp://korosicsomatarsasag.hu/wp-content/uploads/2018/01/Keletkutatas_2011-osz.pdf Világok harca. A császári-királyi hadsereg szervezete és nemzetiségi összetétele a tizenöt éves háború idő- szakában A hajdúk eredetileg fegyveres marhapásztorok voltak.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Hajdúk · Többet látni »

Hajdúság

A Hajdúság az Alföld északi-északkeleti részén elhelyezkedő, néprajzilag és földrajzilag környezetétől jól elhatárolható terület.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Hajdúság · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Harmincéves háború · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Havasalföld · Többet látni »

Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne

Henri de La Tour d’Auvergne-Bouillon, Turenne várgrófja (Sedan, Ardennes megye, 1611. szeptember 11. – Sasbach, Badeni Őrgrófság, 1675. július 27.); hugenotta családból származó francia főnemes, Bouillon hercegének fia, Orániai Vilmos herceg unokája.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Henri de La Tour d’Auvergne de Turenne · Többet látni »

Horvát bánok listája

#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Horvát bánok listája · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Horvátok · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Horvátország · Többet látni »

I. Apafi Mihály

Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és I. Apafi Mihály · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és I. Lipót magyar király · Többet látni »

I. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi I. Rákóczi Ferenc (Gyulafehérvár, 1645. február 24. – Zboró, 1676. július 8.) választott erdélyi fejedelem 1652-ben, akinek a méltóságát édesapja 1660-as halála után nem erősítették meg.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és I. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és II. Rákóczi Ferenc · Többet látni »

II. Rákóczi György

Felsővadászi II.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és II. Rákóczi György · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Iszlám · Többet látni »

Isztambul

Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Isztambul · Többet látni »

Itália

#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Itália · Többet látni »

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Fülöp spanyol király · Többet látni »

IV. Mehmed oszmán szultán

IV.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán · Többet látni »

Janicsár

Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Janicsár · Többet látni »

Január 21.

Névnapok: Ágnes + Aglent, Agnéta, Anissza, Baranka, Epifánia, Inez.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Január 21. · Többet látni »

Január 22.

Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Január 22. · Többet látni »

Január 28.

Névnapok: Károly, Karola + Aglent, Ágnes, Agnéta, Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Amál, Amália, Amilla, Apol, Apolka, Apollónia, Efraim, Gréta, Gréte, Grétea, Gyula, Inez, Manassé, Manfréd, Manfréda, Margit, Margita, Margitta, Margó, Péter, Pető, Tamás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Január 28. · Többet látni »

János Fülöp mainzi érsek

János Fülöp mainzi érsek (németül: Johann Philipp von Schönborn, Laubuseschbach, 1605. augusztus 6. – Würzburg, 1673. február 12.) mainzi érsek és egyben választófejedelem, a Würzburgi és a Wormsi egyházmegye vezetője és a Rajnai Szövetség elnöke.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és János Fülöp mainzi érsek · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Jézus Társasága · Többet látni »

Július 7.

Névnapok: Apollónia + Apol, Apolka, Bandó, Bódog, Brendon, Cirill, Cirilla, Donald, Donát, Donáta, Donátó, Évald, Félix, Kasztor, Kíra, Kirill, Metód, Odiló, Odó, Olinda, Vilibald.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Július 7. · Többet látni »

Június 10.

Névnapok: Gréta, Margit + Bács, Bacsó, Bardó, Diána, Főbe, Gitta, Gréte, Peggi.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Június 10. · Többet látni »

Június 11.

Névnapok: Barnabás + Barangó, Amábel, Balló, Barabás, Barna, Eta, Etelka, Mábel, Mabella, Paula, Pauletta, Paulin, Rexana, Roxán, Roxána, Rozalinda, Tulipán, Vaszília.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Június 11. · Többet látni »

Június 2.

Névnapok: Anita, Kármen + Ábel, Amélia, Anna, Ármin, Ármina, Blandina, Csilla, Erazmus, Etele, Etre, Eugén, Gamáliel, Gemella, Geminián, Irma, Jenő, Kornél, Péter, Pető, Razmus, Rézmán, Vénusz.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Június 2. · Többet látni »

Június 30.

Névnapok: Pál + Apostol, Bese, Emiliána, Március, Pável, Pósa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Június 30. · Többet látni »

Jean de Coligny-Saligny

Jean de Coligny-Saligny (Saligny-sur-Roudon (Allier), 1617. december 25. – Saligny-sur-Roudon, 1686. április 16.) francia gróf, hadvezér, a Fronde felkelés idején Condé hercegének szövetségese, majd ellenfele, XIV. Lajos szolgálatában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Jean de Coligny-Saligny · Többet látni »

Jean-Louis Raduit de Souches

Jean-Louis Raduit de Souches (La Rochelle, 1608. augusztus 16. – Jaispitz (ma Jevišovice), 1682. augusztus 12.) francia nemzetiségű, a Habsburg Birodalom szolgálatában álló császári tábornok.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Jean-Louis Raduit de Souches · Többet látni »

Jerzy Lubomirski

Jerzy Lubomirski teljes nevén Jerzy Sebastian Lubomirski (? 1616. január 20. k. – Wrocław, 1667. január 31.) lengyel mágnás, királyi marsall, hadvezér, a Szepesség kapitánya és német birodalmi herceg.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Jerzy Lubomirski · Többet látni »

Johann Caspar von Ampringen

Johann Caspar von Ampringen, magyar forrásokban báró Ampringen János Gáspár (1619. március 20. (v.19.) – Boroszló, 1684. szeptember 9.) a Német Lovagrend 48. nagymestere, a Magyar Királyság császári kormányzója.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Johann Caspar von Ampringen · Többet látni »

Johanniták

#ÁTIRÁNYÍTÁS máltai lovagrend.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Johanniták · Többet látni »

Kahlenbergi csata

A kahlenbergi csata 1683.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata · Többet látni »

Kandiai háború

A kandiai háború az Oszmán Birodalomnak a Velencei Köztársaság és a Máltai lovagrend ellen vívott hosszú, negyedszázadig tartó harca a Földközi- és az Égei-tengeren, a velencei–török háborúk részeként.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kandiai háború · Többet látni »

Kara Musztafa

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kara Musztafa · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Karánsebes · Többet látni »

Kard

Svájci hosszúkard (15. vagy 16. század) A kard vágásra és döfésre egyaránt alkalmas fegyver.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kard · Többet látni »

Karintia

Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Karintia · Többet látni »

Kassa

Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kassa · Többet látni »

Köprülü Ahmed

Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676. október 19.) albán származású oszmán nagyvezír.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Köprülü Ahmed · Többet látni »

Köprülü Mehmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Mehmed pasa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Köprülü Mehmed · Többet látni »

Köprülü-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü család.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Köprülü-család · Többet látni »

Körmend

Körmend Rába-parti város Vas vármegyében, a Körmendi járás székhelye, jelentős történeti események színhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Körmend · Többet látni »

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Közép-Ázsia · Többet látni »

Kücsük Mehmed

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kücsük Mehmed pasa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kücsük Mehmed · Többet látni »

Kőszeg

A kőszegi Jurisics Miklós-vár Az óváros látképe Fő tér – polgári házak A Hétforrás A Kálvária-templom és remetelak a város felett A Zwinger és a városfal Kőszeg (történelmi szlovák neve: Kysak) város Vas vármegye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kőszeg · Többet látni »

Kemény János erdélyi fejedelem

Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kemény János erdélyi fejedelem · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Konstantinápoly · Többet látni »

Korompa

Korompa város Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Korompa · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kozákok · Többet látni »

Krajna (Szlovénia)

Krajna (friuli: Cragn, régi olasz: Cragno) egykori történelmi régió, területe ma többnyire a mai Szlovénia része.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Krajna (Szlovénia) · Többet látni »

Kréta (sziget)

Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Kréta (sziget) · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Légrád

Légrád vagy Legrád (horvátul Legrad) falu és község (járás) Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Légrád · Többet látni »

Léva

A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Léva · Többet látni »

Léva ostroma

Léva ostroma 1664.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Léva ostroma · Többet látni »

Lengyel–litván unió

#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyel–litván unió · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelek · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelország · Többet látni »

Lepantói csata

A lepantói csatát 1571.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lepantói csata · Többet látni »

Linz

Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Linz · Többet látni »

Lipót Vilmos badeni őrgróf

Lipót Vilmos badeni őrgróf, németül: Leopold Wilhelm von Baden-Baden (Baden-Baden, 1626. szeptember 16. – Baden-Baden, 1671. március 1.) Baden-Baden őrgrófja, császári tábornagy.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lipót Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »

Lippay György

Lippay György érsek címere. Lippay György egri érsek Zombori gróf Lippay György (Pozsony, 1600. október 9. – Nagyszombat, 1666. január 30.) prímás, esztergomi érsek és kitűnő alkimista.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lippay György · Többet látni »

Lugos

Lugos (népiesen Logoj) municípium Romániában, Temes megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Lugos · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyaróvár

Magyaróvár vára napjainkban. Ebben az épületben működött a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia. Magyaróvár (németül: Ungarisch-Altenburg) Mosonmagyaróvár északi városrésze, a mai várost alkotó egykori települések egyike.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Magyaróvár · Többet látni »

Magyargoroszló

Magyargoroszló (románul Guruslău, németül Grosslau) falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Magyargoroszló · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Többet látni »

Mainz

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mainz · Többet látni »

Mainzi Választófejedelemség

A Mainzi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mainzi Választófejedelemség · Többet látni »

Május 15.

Névnapok: Zsófia, Szonja + Bodza, Denissza, Deniza, Dionízia, Döníz, Fürtike, Izaura, Izidor, Izor, Izóra, Izsák, János, Médea, Rupert, Szaffi, Szofi, Szófia, Upor, Zsófi.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Május 15. · Többet látni »

Május 22.

Névnapok: Júlia, Rita + Annarita, Atos, Boáz, Bogárka, Bogdána, Emil, Fiametta, Julián, Juliána, Julianna, Juliánusz, Julilla, Julinka, Julitta, Júliusz, Renáta, Ritta, Román, Romána, Romina, Ugocsa, Ugron, Uljána, Zsüliett.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Május 22. · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett + Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Május 30. · Többet látni »

Március 10.

Névnapok: Ildikó + Anaisz, Anasztáz, Anasztázia, Atalanta, Atos, Atosz, Ében, Ede, Édua, Emil, Emilián, Etele, Etre, Ipoly, Itala, Kada, Kadicsa, Kadocsa, Kadosa, Kaducsa, Káin, Kamilla, Kán, Kandid, Kandida, Kolos, Kolozs, Melissza, Melitta, Nasztázia, Neste, Nyeste, Priszcilla, Teofil, Valér, Valérián.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Március 10. · Többet látni »

Mezőkeresztesi csata

A mezőkeresztesi csatát 1596.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mezőkeresztesi csata · Többet látni »

Mohácsi csata

A mohácsi csata 1526.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mohácsi csata · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mongolok · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Morvaország · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Moszkva · Többet látni »

Mura (Dráva)

A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Mura (Dráva) · Többet látni »

Muraköz

A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Muraköz · Többet látni »

Muraszombat

Muraszombat (szlovénul Murska Sobota, németül Olsnitz, vendül Mürska Sobota vagy Mörska Sobota) város és egyben a hasonló nevű alapszintű közigazgatási egység, azaz község központja Szlovéniában, Muravidék régióban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Muraszombat · Többet látni »

Murány vára

Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Murány vára · Többet látni »

Muskéta

Tüzelő muskétások, mellettük pikások egy 2005-ös angliai hadijátékon. Jól megfigyelhető a muskétások öveire felakasztott, kiporciózott lőporos egységcsomagok A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Muskéta · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nagybánya · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nagykanizsa · Többet látni »

Nagyszőlős

Az egykori főtér Nagyszőlős (ukránul Виноградів Vinohragyiv, oroszul Виноградов Vinogradov, románul Seleuşu Mare, ruszinul Cивлюш Szivljus, jiddisül סעליש Széles/Szélis) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nagyszőlős · Többet látni »

Nagyvárad

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nagyvárad · Többet látni »

Nádasdy Ferenc (főúr)

Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nádasdy Ferenc (főúr) · Többet látni »

Nándorfehérvár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Belgrád.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nándorfehérvár · Többet látni »

Német Lovagrend

Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németújvár

Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Németújvár · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Németország · Többet látni »

November 10.

Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 10. · Többet látni »

November 15.

Névnapok: Albert, Lipót + Aisa, Ajsa, Alberta, Albertin, Albertina, Ángyán, Ányos, Artúr, Dezsér, Dezsider, Dezső, Hajnácska, Ladomér, Leopold, Leopolda, Leopoldina, Marinusz, Polda, Richárd, Vladimír, Vladiszl.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 15. · Többet látni »

November 18.

Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 18. · Többet látni »

November 20.

Névnapok: Jolán + Amál, Amália, Bódog, Brendon, Edmond, Edmunda, Emiliána, Félix, Jónás, Koriolán, Ödön, Zolta, Zoltán, Zsolt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 20. · Többet látni »

November 24.

Névnapok: Emma + Emmi, Flóra, Florica, János, Kurszán, Szvetlána, Tűzvirág, Virág.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 24. · Többet látni »

November 25.

1981 óta a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és November 25. · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Nyitra (település) · Többet látni »

Október 16.

Névnapok: Gál + Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Aurélia, Auróra, Bedecs, Bedő, Gallusz, Gálos, Gellért, Gerhárd, Hédi, Hedvig, Lehel, Lél, Lelle, Margit.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Október 16. · Többet látni »

Október 29.

Névnapok: Nárcisz + Ermelinda, Euzébia, Melinda, Narcissza, Narcisszusz, Némó, Őzike, Teofil, Zénó.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Október 29. · Többet látni »

Orosz–török háborúk

Az orosz–török háborúk az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom háborúi a 16–20. század között.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Orosz–török háborúk · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszok · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszország · Többet látni »

Oroszország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszország uralkodóinak listája · Többet látni »

Oroszvár

Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszvár · Többet látni »

Oszmán Birodalom

Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom · Többet látni »

Oszmán hadsereg

Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán hadsereg · Többet látni »

Partium

A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Partium · Többet látni »

Pálffy Miklós

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pálffy Miklós (egyértelműsítő lap).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pálffy Miklós · Többet látni »

Pálffy Pál (nádor)

Erdődi Pálffy Pál (Pozsony, 1580-as évek vége – Pozsony, 1653. november 26.) Magyarország nádora.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pálffy Pál (nádor) · Többet látni »

Pápai Állam

#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pápai Állam · Többet látni »

Pázmány Péter

Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pázmány Péter · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pécs · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Püspök · Többet látni »

Perzsa Birodalom

Az Óperzsa Birodalom legnagyobb kiterjedése Perzsa nemes perzsa katonákkal A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Perzsa Birodalom · Többet látni »

Piemont

Piemont (olaszul Piemonte, piemonti nyelven Piemont, okszitán nyelven Piemont) Olaszország második legnagyobb régiója.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Piemont · Többet látni »

Podólia

Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Podólia · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Pozsony · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Protestantizmus · Többet látni »

Ptuj

Ptuj (archaikus magyar nevén Potoly, németül Pettau, latinul Poetovio, vendül Ptüj) város és az azonos nevű alapvető közigazgatási egység, azaz község (városi község) körpontja Szlovéniában, Maribortól 25 km-re délkeletre, a Dráva partján.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Ptuj · Többet látni »

Raimondo Montecuccoli

Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Raimondo Montecuccoli · Többet látni »

Rajnai Szövetség (1658)

A Német-római Birodalom államai 1648-ban, a vesztfáliai békeszerződés után. János Fülöp mainzi érsek Az 1658-as Rajnai Szövetség, más néven Rajnai Liga (németül Rheinischer Bund, Rheinische Allianz, néha Erster Rheinbund, franciául Ligue du Rhin) Mazarin bíboros szervező munkája eredményeképpen jött létre a francia érdekek támogatására, a Német-római Birodalom fejedelemségei közül 50 rajnai herceg és a Mainzi Érsekség részvételével, részben a török, részben a Habsburgok ellen.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Rajnai Szövetség (1658) · Többet látni »

Rába

A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Rába · Többet látni »

Regensburg

Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Regensburg · Többet látni »

Rendszerváltás Magyarországon

Hősök terén több ezer fő részvételével. A rendszerváltás Magyarországon (avagy rendszerváltozás, vagy rendszerváltoztatás) szűkebb értelemben Magyarország történelmének azon korszakát jelöli, mely során a magyar állam az egypártrendszerrel és annak kulturális, ideológiai relációival szakítva demokratikus állammá vált, s felszámolva az államszocialista rendszert, békés úton átalakult egy demokratikus, pluralista, köztársasági berendezkedésű állammá.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Rendszerváltás Magyarországon · Többet látni »

Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem

Kisrédei gróf Rhédey Ferenc (Nagyvárad, 1610 körül – Huszt, 1667. május 13.) Erdély fejedelme 1657 és 1658 között.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Románok · Többet látni »

Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, a római katolikus Rozsnyói egyházmegye székhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Rozsnyó · Többet látni »

Sümeg

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Sümeg · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Spanyolország · Többet látni »

Status quo ante bellum

Status quo ante bellum latin kifejezés.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Status quo ante bellum · Többet látni »

Stájerország

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Stájerország · Többet látni »

Svábföld

Schwaben körzete. Svábföld Németország egyik történeti, nyelvi, etnikai régiója, nagyjából a mai Baden-Württemberg tartományt és Bajorország nyugati részét valamint Svájc északabbi részét foglalja magában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Svábföld · Többet látni »

Svájc

Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Svájc · Többet látni »

Svédek

A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Svédek · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Svédország · Többet látni »

Szatmár vármegye

Szatmár vármegye közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság északkeleti részén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szatmár vármegye · Többet látni »

Szászfenes

Szászfenes (románul Florești, korábban Feneș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szászfenes · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szászország · Többet látni »

Székelyhíd

Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Székelyhíd · Többet látni »

Szendrő (Magyarország)

Szendrő város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szendrő (Magyarország) · Többet látni »

Szent Korona

date.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szent Korona · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szentgotthárd · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szeptember 14.

Névnapok: Roxána.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 14. · Többet látni »

Szeptember 25.

Névnapok: Eufrozina, Kende + Cézár, Kleofás, Kleon, Klió, Kund, Miklós, Mikolt, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Rika, Rikarda, Solymár, Sólyom.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 25. · Többet látni »

Szeptember 27.

Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 27. · Többet látni »

Szeptember 29.

Névnapok: Mihály + Gábor, Gabos, Gábriel, Gabriella, Kapolcs, Mikes, Rafael, Ráfis.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 29. · Többet látni »

Szeptember 8.

Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 8. · Többet látni »

Szeptember 9.

Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 9. · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szerbia · Többet látni »

Szigeti veszedelem

Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szigeti veszedelem · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szilézia · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Szlovének · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Tatárok · Többet látni »

Távol-Kelet

II. világháborús térképenA tágabb értelemben vett Távol-Kelet A Távol-Kelet gyakran használt, de nem pontos kifejezés Ázsia keleti részének megjelölésére.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Távol-Kelet · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Török hódoltság · Többet látni »

Török nyelv

A török nyelv, pontosabban törökországi török nyelv (Türkçe vagy Türk dili) az altaji nyelvcsalád török ágán belül a köztörök nyelvek oguz csoportjába tartozik.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Török nyelv · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Török porta · Többet látni »

Török Porta

#ÁTIRÁNYÍTÁS Török porta.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Török Porta · Többet látni »

Teleki Mihály (főgenerális)

Széki gróf Teleki Mihály (Nagyvárad, 1634. – Zernest, 1690. augusztus 21.) Erdély főgenerálisa, I. Apafi Mihály fejedelem főtanácsosa.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Teleki Mihály (főgenerális) · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Temesvár · Többet látni »

Thököly Imre

Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Thököly Imre · Többet látni »

Thököly István (főúr, 1623–1670)

Késmárki gróf Thököly István (?, 1623. február 5. – Árva vára, 1670. december 4.): felvidéki nagybirtokos, Thököly István báró és Thurzó Katalin fia, anyai nagyapja Thurzó György nádor.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Thököly István (főúr, 1623–1670) · Többet látni »

Tizenöt éves háború

A tizenöt éves – vagy más néven hosszú – háború (1591/1593 – 1606) a dunai Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Tizenöt éves háború · Többet látni »

Trencsén

A várkápolna alapfalai Trencsén, németül Trentschin, latinul Trentsinium) város Szlovákiában. A róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja. Hozzá tartozik Csákfalva, Csákháza, Diósfalu, Trencsénpüspöki, Vágapátfalva, Vágaranyos, Vágbékás, Vághidas és Vágszabolcs is.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Trencsén · Többet látni »

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Trieszt · Többet látni »

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Turóc vármegye · Többet látni »

Udvari Haditanács

Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Udvari Haditanács · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Ukrajna · Többet látni »

Valois-ház

A Valois-ház a Franciaországot 987 óta uraló Capeting-ház egyik oldalága volt, amely III. Fülöp (ur. 1270–1285) második fiától, IV. (Szép) Fülöp (ur. 1285–1314) testvérétől, Károly valois-i gróftól (1270–1325) származott.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Valois-ház · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vas vármegye · Többet látni »

Vasvár

A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vasvár · Többet látni »

Vasvári béke

A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vasvári béke · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vág (folyó) · Többet látni »

Várad

#ÁTIRÁNYÍTÁS Várad (egyértelműsítő lap).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Várad · Többet látni »

Vát

Vát község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vát · Többet látni »

Vízvári csata

A vízvári csata a Csallóköz területén (valószínűleg Keszegfalvánál) lezajlott ütközet egy magyar és egy török sereg között.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vízvári csata · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Velencei Köztársaság · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Veszprém · Többet látni »

Vesztfáliai béke

#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vesztfáliai béke · Többet látni »

Vezekényi csata

A vezekényi csata emlékművének elhelyezkedése A (2.) vezekényi csatában csaptak össze a törökkel a királyi hadak 1652.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vezekényi csata · Többet látni »

VII. Sándor pápa

VII.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és VII. Sándor pápa · Többet látni »

Vitnyédy István

Vitnyédy István, Vitnyédi, Wittnyédy (Sárvár, 1612. december 20. – Nezsider, 1670. február 13.) 17. századi magyar ügyvéd, politikus, Sopron és Sopron vármegye országgyűlési követe, az evangélikus oktatásügy támogatója, a költő Zrínyi Miklós bizalmi embere.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Vitnyédy István · Többet látni »

Wesselényi Ferenc (nádor)

Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Wesselényi Ferenc (nádor) · Többet látni »

Wesselényi-összeesküvés

Wesselényi Ferenc nádor A Wesselényi-összeesküvés vagy Wesselényi-szervezkedés (horvát nyelvterületen: Zrínyi–Frangepán összeesküvés) a 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Wesselényi-összeesküvés · Többet látni »

Wolfgang Julius von Hohenlohe

Wolfgang Julius von Hohenlohe, teljes nevén Wolfgang Julius von Hohenlohe-Neuenstein, magyarul: Hohenlohe Farkas Gyula (Neuenstein 1622. augusztus 3. – Frankfurt am Main 1698. december 26.) német hadvezér és Hohenlohe-Neuenstein grófja, mely családjának névadója is egyben.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Wolfgang Julius von Hohenlohe · Többet látni »

X. Károly Gusztáv svéd király

X. Károly Gusztáv svéd király X. Károly Gusztáv (Nyköping, 1622. november 8. – Göteborg, 1660. február 13.) Svédország királya 1654 és 1660 között.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és X. Károly Gusztáv svéd király · Többet látni »

X. Leó pápa

X.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és X. Leó pápa · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zaporizzsjai kozákok

Kozák zászló (1762) Zaporizzsjai kozákok (orosz változatban zaporozsjei kozákok) a mai Ukrajnában található Zaporizzsjai területen élt kozákok neve.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zaporizzsjai kozákok · Többet látni »

Zemplén vármegye

Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zemplén vármegye · Többet látni »

Zichy István (tárnokmester)

Gróf Zichy István és második neje, Amadé Magdolna családi címere az oroszvári Mária Magdolna római katolikus templomban Gróf zicsi és vázsonykői Zichy István (Veszprém, 1616. szeptember 8. – Oroszvár, 1693. március 15.) tárnokmester, császári és királyi tábornok, koronaőr, Moson vármegye főispánja, aranysarkantyús vitéz, nagybirtokos, királyi tanácsos, kamarás, 1655-től báró, majd 1679-től gróf.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zichy István (tárnokmester) · Többet látni »

Zrínyi Miklós (költő)

Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő) · Többet látni »

Zrínyi Péter

Gróf Zrínyi IV.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Péter · Többet látni »

Zrínyiújvár

A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyiújvár · Többet látni »

Zrínyifalva

Zrínyifalva (1896-ig Kursanecz, horvátul Kuršanec, vendül Küršanci) falu Horvátországban Muraköz megyében.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyifalva · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zsigmond magyar király · Többet látni »

Zsitvatoroki béke

A zsitvatoroki békekötés emlékműve Zsitvatőn A zsitvatoroki béke a tizenöt éves háborút lezáró békekötés.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és Zsitvatoroki béke · Többet látni »

14. század

A 14.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 14. század · Többet látni »

1543

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1543 · Többet látni »

1596

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1596 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 16. század · Többet látni »

1606

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1606 · Többet látni »

1648

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1648 · Többet látni »

1650-es évek

*165 165.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1650-es évek · Többet látni »

1652

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1652 · Többet látni »

1655

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1655 · Többet látni »

1657

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1657 · Többet látni »

1658

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1658 · Többet látni »

1660

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1660 · Többet látni »

1660-as évek

*166 166.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1660-as évek · Többet látni »

1661

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1661 · Többet látni »

1662

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1662 · Többet látni »

1663

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1663 · Többet látni »

1664

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1664 · Többet látni »

1668

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1668 · Többet látni »

1669

Uopiuzte h h z T Karácsony előtt gcaer topkh.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1669 · Többet látni »

1670

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1670 · Többet látni »

1672

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1672 · Többet látni »

1682

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1682 · Többet látni »

1683

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1683 · Többet látni »

1684

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1684 · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 17. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 18. század · Többet látni »

1985

Nincs leírás.

Új!!: Habsburg–török háború (1663–64) és 1985 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező