Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő)
Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő) 46 közös dolog (a Uniópédia): Adriai-tenger, Az török áfium ellen való orvosság, Bajorország, Bécs, Bethlen Miklós (kancellár), Csáktornya (Muraköz), Dalmácia, Dráva, Erdély, Eszék, Esztergom, Felvidék, Habsburg-család, Harmincéves háború, Horvát bánok listája, Horvátok, Horvátország, I. Lipót magyar király, IV. Fülöp spanyol király, Jézus Társasága, Karintia, Magyarország, Morvaország, Mura (Dráva), Muraköz, Nagykanizsa, Nádasdy Ferenc (főúr), November 18., Oszmán Birodalom, Pázmány Péter, ..., Pécs, Raimondo Montecuccoli, Stájerország, Svédország, Szigeti veszedelem, Szilézia, Udvari Haditanács, Vasvári béke, Velencei Köztársaság, VII. Sándor pápa, Wesselényi Ferenc (nádor), XIV. Lajos francia király, Zrínyi Péter, Zrínyiújvár, Zrínyifalva, 17. század. Bővíteni index (16 több) »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Adriai-tenger és Habsburg–török háború (1663–64) · Adriai-tenger és Zrínyi Miklós (költő) ·
Az török áfium ellen való orvosság
Az török áfium ellen való orvosság Zrínyi Miklós 1661-ben keletkezett műve, mely nyomtatásban először csak 1705-ben látott napvilágot.
Az török áfium ellen való orvosság és Habsburg–török háború (1663–64) · Az török áfium ellen való orvosság és Zrínyi Miklós (költő) ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Habsburg–török háború (1663–64) · Bajorország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Bécs és Zrínyi Miklós (költő) ·
Bethlen Miklós (kancellár)
Bethleni gróf Bethlen Miklós (Kisbún, 1642. szeptember 1. – Bécs, 1716. október 27.) Bethlen Jánosnak, az Erdélyi Fejedelemség kancellárjának fia, államférfi és emlékíró.
Bethlen Miklós (kancellár) és Habsburg–török háború (1663–64) · Bethlen Miklós (kancellár) és Zrínyi Miklós (költő) ·
Csáktornya (Muraköz)
Csáktornya (horvátul Čakovec, németül Tschakturn) város Horvátországban, Muraköz megye székhelye.
Csáktornya (Muraköz) és Habsburg–török háború (1663–64) · Csáktornya (Muraköz) és Zrínyi Miklós (költő) ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Dalmácia és Habsburg–török háború (1663–64) · Dalmácia és Zrínyi Miklós (költő) ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Habsburg–török háború (1663–64) · Dráva és Zrínyi Miklós (költő) ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1663–64) · Erdély és Zrínyi Miklós (költő) ·
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Eszék és Habsburg–török háború (1663–64) · Eszék és Zrínyi Miklós (költő) ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) · Esztergom és Zrínyi Miklós (költő) ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és Habsburg–török háború (1663–64) · Felvidék és Zrínyi Miklós (költő) ·
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg-család · Habsburg-család és Zrínyi Miklós (költő) ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Habsburg–török háború (1663–64) és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Zrínyi Miklós (költő) ·
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Habsburg–török háború (1663–64) és Horvát bánok listája · Horvát bánok listája és Zrínyi Miklós (költő) ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Habsburg–török háború (1663–64) és Horvátok · Horvátok és Zrínyi Miklós (költő) ·
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Habsburg–török háború (1663–64) és Horvátország · Horvátország és Zrínyi Miklós (költő) ·
I. Lipót magyar király
I.
Habsburg–török háború (1663–64) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Zrínyi Miklós (költő) ·
IV. Fülöp spanyol király
Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.
Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Fülöp spanyol király · IV. Fülöp spanyol király és Zrínyi Miklós (költő) ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Habsburg–török háború (1663–64) és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Zrínyi Miklós (költő) ·
Karintia
Karintia (németül Kärnten, szlovénül Koroška) Ausztria legdélibb tartománya.
Habsburg–török háború (1663–64) és Karintia · Karintia és Zrínyi Miklós (költő) ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Magyarország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Morvaország
Európai Unióban id.
Habsburg–török háború (1663–64) és Morvaország · Morvaország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Mura (Dráva)
A Mura (németül: Mur, vendül Müra vagy Möra, horvátul és szlovénül Mura) közép-európai folyó, a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Habsburg–török háború (1663–64) és Mura (Dráva) · Mura (Dráva) és Zrínyi Miklós (költő) ·
Muraköz
A Muraköz egy 1690-ben keletkezett térképen A Muraköz (horvátul Međimurje, szlovénül Medžimurje, vendül Medmürje, németül Murinsel, kaj-horvát nyelven Medjimurje, Medjimorje) egykor Magyarországhoz, ma – néhány Szlovéniához csatolt falu kivételével – Horvátországhoz tartozó történelmi, politikai és néprajzi régió.
Habsburg–török háború (1663–64) és Muraköz · Muraköz és Zrínyi Miklós (költő) ·
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Habsburg–török háború (1663–64) és Nagykanizsa · Nagykanizsa és Zrínyi Miklós (költő) ·
Nádasdy Ferenc (főúr)
Nádasdy Ferenc országbíró és neje, Esterházy Julianna Nádasdi és fogarasföldi gróf Nádasdy III.
Habsburg–török háború (1663–64) és Nádasdy Ferenc (főúr) · Nádasdy Ferenc (főúr) és Zrínyi Miklós (költő) ·
November 18.
Névnapok: Jenő + Csende, Csendike, Jolán, Jónás, Noé, Odiló, Odó, Ottó, Péter, Pető, Román.
Habsburg–török háború (1663–64) és November 18. · November 18. és Zrínyi Miklós (költő) ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és Zrínyi Miklós (költő) ·
Pázmány Péter
Pázmány Péter címere misemondó ruháján, az esztergomi főegyház kincstárában. Az eredetiről rajzolta Mühlbeck Károly Pázmány Péter, festményrészlet, Bp., ELTE Jogi kar Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.
Habsburg–török háború (1663–64) és Pázmány Péter · Pázmány Péter és Zrínyi Miklós (költő) ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Habsburg–török háború (1663–64) és Pécs · Pécs és Zrínyi Miklós (költő) ·
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Habsburg–török háború (1663–64) és Raimondo Montecuccoli · Raimondo Montecuccoli és Zrínyi Miklós (költő) ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Habsburg–török háború (1663–64) és Stájerország · Stájerország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Svédország
Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Svédország · Svédország és Zrínyi Miklós (költő) ·
Szigeti veszedelem
Szigetvár vára A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg.
Habsburg–török háború (1663–64) és Szigeti veszedelem · Szigeti veszedelem és Zrínyi Miklós (költő) ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Habsburg–török háború (1663–64) és Szilézia · Szilézia és Zrínyi Miklós (költő) ·
Udvari Haditanács
Az Udvari Haditanács egykori épülete Bécsben, az ''Am Hof'' téren, 1775. Az Udvari Haditanács (régies írásmóddal Hofkriegsrath) volt a Habsburg Birodalom legfelső hadügyi irányító hatósága, a birodalmi haderő legfelső döntéshozó hatósága.
Habsburg–török háború (1663–64) és Udvari Haditanács · Udvari Haditanács és Zrínyi Miklós (költő) ·
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Habsburg–török háború (1663–64) és Vasvári béke · Vasvári béke és Zrínyi Miklós (költő) ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg–török háború (1663–64) és Velencei Köztársaság · Velencei Köztársaság és Zrínyi Miklós (költő) ·
VII. Sándor pápa
VII.
Habsburg–török háború (1663–64) és VII. Sándor pápa · VII. Sándor pápa és Zrínyi Miklós (költő) ·
Wesselényi Ferenc (nádor)
Hadadi és murányi gróf Wesselényi Ferenc (Vágtapolca, 1605 – Zólyomlipcse, 1667. március 23.) magyar főnemes, hadvezér, 1655-től haláláig Magyarország nádora.
Habsburg–török háború (1663–64) és Wesselényi Ferenc (nádor) · Wesselényi Ferenc (nádor) és Zrínyi Miklós (költő) ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Habsburg–török háború (1663–64) és XIV. Lajos francia király · XIV. Lajos francia király és Zrínyi Miklós (költő) ·
Zrínyi Péter
Gróf Zrínyi IV.
Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Péter · Zrínyi Miklós (költő) és Zrínyi Péter ·
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyiújvár · Zrínyi Miklós (költő) és Zrínyiújvár ·
Zrínyifalva
Zrínyifalva (1896-ig Kursanecz, horvátul Kuršanec, vendül Küršanci) falu Horvátországban Muraköz megyében.
Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyifalva · Zrínyi Miklós (költő) és Zrínyifalva ·
17. század
A 17.
17. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 17. század és Zrínyi Miklós (költő) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő)
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő)
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő)
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő)
Habsburg–török háború (1663–64) 318 kapcsolatokat, ugyanakkor Zrínyi Miklós (költő) 203. Ami közös bennük 46, a Jaccard index 8.83% = 46 / (318 + 203).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyi Miklós (költő). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
