Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend

Habsburg–török háború (1663–64) vs. Német Lovagrend

Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja. Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.

Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend

Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend 53 közös dolog (a Uniópédia): Angolok, Augusztus 1., Ausztria, Balti-tenger, Bécs, Brandenburg, Erdély, Esterházy Pál (nádor), Európa, Fogaras, Francia Királyság, Franciaország, Franciák, Habsburg Birodalom, Habsburg-család, Havasalföld, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi Ferenc, Iszlám, Itália, Johanniták, Konstantinápoly, Krími Tatár Kánság, Lengyelek, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Mongolok, Moszkva, ..., Német nyelv, Német-római Birodalom, Németország, Oroszok, Oroszország, Püspök, Románok, Spanyolország, Svédek, Svédország, Szászország, Szeptember 14., Szilézia, Török háborúk Magyarországon, Ukrajna, Velencei Köztársaság, X. Leó pápa, XIV. Lajos francia király, Zsigmond magyar király, 14. század, 16. század, 17. század, 18. század. Bővíteni index (23 több) »

Angolok

Az angolok az angol nyelven beszélő, Angliában élő nép tagjai.

Angolok és Habsburg–török háború (1663–64) · Angolok és Német Lovagrend · Többet látni »

Augusztus 1.

Névnapok: Boglárka + Alfonz, Bogdána, Boglár, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kála, Kleopátra, Kökény, Magnólia, Mahália, Majoranna, Makabeus, Médea, Ménrót, Nadin, Nadinka, Nádja, Nimród, Orchidea, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Pető, Remény, Reményke, Tulipán, Zsófi, Zsófia.

Augusztus 1. és Habsburg–török háború (1663–64) · Augusztus 1. és Német Lovagrend · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Ausztria és Habsburg–török háború (1663–64) · Ausztria és Német Lovagrend · Többet látni »

Balti-tenger

A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.

Balti-tenger és Habsburg–török háború (1663–64) · Balti-tenger és Német Lovagrend · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Bécs és Német Lovagrend · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Brandenburg és Habsburg–török háború (1663–64) · Brandenburg és Német Lovagrend · Többet látni »

Erdély

A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Erdély és Habsburg–török háború (1663–64) · Erdély és Német Lovagrend · Többet látni »

Esterházy Pál (nádor)

Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.

Esterházy Pál (nádor) és Habsburg–török háború (1663–64) · Esterházy Pál (nádor) és Német Lovagrend · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Európa és Habsburg–török háború (1663–64) · Európa és Német Lovagrend · Többet látni »

Fogaras

Ferences kolostor 260px Szent Miklós ortodox templom Zsidó temető Fogaras (románul Făgăraș, németül Fogarasch, szász nyelvjárásban Fugresch) város Romániában, Brassó megyében.

Fogaras és Habsburg–török háború (1663–64) · Fogaras és Német Lovagrend · Többet látni »

Francia Királyság

A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.

Francia Királyság és Habsburg–török háború (1663–64) · Francia Királyság és Német Lovagrend · Többet látni »

Franciaország

Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.

Franciaország és Habsburg–török háború (1663–64) · Franciaország és Német Lovagrend · Többet látni »

Franciák

A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.

Franciák és Habsburg–török háború (1663–64) · Franciák és Német Lovagrend · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1663–64) · Habsburg Birodalom és Német Lovagrend · Többet látni »

Habsburg-család

#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.

Habsburg–török háború (1663–64) és Habsburg-család · Habsburg-család és Német Lovagrend · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Habsburg–török háború (1663–64) és Havasalföld · Havasalföld és Német Lovagrend · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Habsburg–török háború (1663–64) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Német Lovagrend · Többet látni »

II. Rákóczi Ferenc

Felsővadászi II.

Habsburg–török háború (1663–64) és II. Rákóczi Ferenc · II. Rákóczi Ferenc és Német Lovagrend · Többet látni »

Iszlám

Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.

Habsburg–török háború (1663–64) és Iszlám · Iszlám és Német Lovagrend · Többet látni »

Itália

#ÁTIRÁNYÍTÁS Itália (egyértelműsítő lap).

Habsburg–török háború (1663–64) és Itália · Itália és Német Lovagrend · Többet látni »

Johanniták

#ÁTIRÁNYÍTÁS máltai lovagrend.

Habsburg–török háború (1663–64) és Johanniták · Johanniták és Német Lovagrend · Többet látni »

Konstantinápoly

Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.

Habsburg–török háború (1663–64) és Konstantinápoly · Konstantinápoly és Német Lovagrend · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Habsburg–török háború (1663–64) és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelek

A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.

Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelek · Lengyelek és Német Lovagrend · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelország · Lengyelország és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarok · Magyarok és Német Lovagrend · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Magyarország és Német Lovagrend · Többet látni »

Mongolok

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.

Habsburg–török háború (1663–64) és Mongolok · Mongolok és Német Lovagrend · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Habsburg–török háború (1663–64) és Moszkva · Moszkva és Német Lovagrend · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Habsburg–török háború (1663–64) és Német nyelv · Német Lovagrend és Német nyelv · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Habsburg–török háború (1663–64) és Német-római Birodalom · Német Lovagrend és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Habsburg–török háború (1663–64) és Németország · Német Lovagrend és Németország · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszok · Német Lovagrend és Oroszok · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Habsburg–török háború (1663–64) és Oroszország · Német Lovagrend és Oroszország · Többet látni »

Püspök

Gerhard Ludwig Müller római katolikus püspök A püspök a keresztény egyházak jelentős részében egy hivatali cím, mely lelki, tanításbeli és kormányzati feladatot ró annak viselőjére.

Habsburg–török háború (1663–64) és Püspök · Német Lovagrend és Püspök · Többet látni »

Románok

A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Habsburg–török háború (1663–64) és Románok · Német Lovagrend és Románok · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Habsburg–török háború (1663–64) és Spanyolország · Német Lovagrend és Spanyolország · Többet látni »

Svédek

A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.

Habsburg–török háború (1663–64) és Svédek · Német Lovagrend és Svédek · Többet látni »

Svédország

Svédország (), vagy hivatalos nevén a Svéd Királyság, skandináv ország Észak-Európában.

Habsburg–török háború (1663–64) és Svédország · Német Lovagrend és Svédország · Többet látni »

Szászország

Szászország Németország egyik tartománya.

Habsburg–török háború (1663–64) és Szászország · Német Lovagrend és Szászország · Többet látni »

Szeptember 14.

Névnapok: Roxána.

Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 14. · Német Lovagrend és Szeptember 14. · Többet látni »

Szilézia

Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.

Habsburg–török háború (1663–64) és Szilézia · Német Lovagrend és Szilézia · Többet látni »

Török háborúk Magyarországon

A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.

Habsburg–török háború (1663–64) és Török háborúk Magyarországon · Német Lovagrend és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Habsburg–török háború (1663–64) és Ukrajna · Német Lovagrend és Ukrajna · Többet látni »

Velencei Köztársaság

A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.

Habsburg–török háború (1663–64) és Velencei Köztársaság · Német Lovagrend és Velencei Köztársaság · Többet látni »

X. Leó pápa

X.

Habsburg–török háború (1663–64) és X. Leó pápa · Német Lovagrend és X. Leó pápa · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Habsburg–török háború (1663–64) és XIV. Lajos francia király · Német Lovagrend és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

Zsigmond magyar király

Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.

Habsburg–török háború (1663–64) és Zsigmond magyar király · Német Lovagrend és Zsigmond magyar király · Többet látni »

14. század

A 14.

14. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 14. század és Német Lovagrend · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 16. század és Német Lovagrend · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 17. század és Német Lovagrend · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

18. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 18. század és Német Lovagrend · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend

Habsburg–török háború (1663–64) 318 kapcsolatokat, ugyanakkor Német Lovagrend 538. Ami közös bennük 53, a Jaccard index 6.19% = 53 / (318 + 538).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1663–64) és Német Lovagrend. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »