Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia)

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia)

Habsburg–török háború (1663–64) vs. Komárom (Szlovákia)

Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja. Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia)

Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia) 22 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 21., Érsekújvár, Bécs, Buda (történelmi település), Csallóköz, Csehek, December 31., Duna, Esztergom, Habsburg Birodalom, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Német nyelv, Németország, November 15., Nyitra (település), Pozsony, Szeptember 27., Török hódoltság, Vág (folyó), 17. század.

Augusztus 21.

Névnapok: Sámuel, Hajna + Baldvin, Erik, Erika, Franciska, Grácia, Johanna, Kemenes, Maximilián, Pelbárt, Piusz, Samu, Samuella, Santál, Zsanett, Daniella.

Augusztus 21. és Habsburg–török háború (1663–64) · Augusztus 21. és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Érsekújvár

Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.

Érsekújvár és Habsburg–török háború (1663–64) · Érsekújvár és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Bécs és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64) · Buda (történelmi település) és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Csallóköz

A Csallóköz ((régebben: Čalokez vagy Šuty)) hosszúkás alakú folyami sziget a Kisalföld szlovákiai részén, a Dunától északra, Pozsonytól délkeletre.

Csallóköz és Habsburg–török háború (1663–64) · Csallóköz és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Csehek

A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.

Csehek és Habsburg–török háború (1663–64) · Csehek és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

December 31.

Az év utolsó napja.

December 31. és Habsburg–török háború (1663–64) · December 31. és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Habsburg–török háború (1663–64) · Duna és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) · Esztergom és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1663–64) · Habsburg Birodalom és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyar Királyság · Komárom (Szlovákia) és Magyar Királyság · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarok · Komárom (Szlovákia) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Komárom (Szlovákia) és Magyarország · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Habsburg–török háború (1663–64) és Német nyelv · Komárom (Szlovákia) és Német nyelv · Többet látni »

Németország

Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.

Habsburg–török háború (1663–64) és Németország · Komárom (Szlovákia) és Németország · Többet látni »

November 15.

Névnapok: Albert, Lipót + Aisa, Ajsa, Alberta, Albertin, Albertina, Ángyán, Ányos, Artúr, Dezsér, Dezsider, Dezső, Hajnácska, Ladomér, Leopold, Leopolda, Leopoldina, Marinusz, Polda, Richárd, Vladimír, Vladiszl.

Habsburg–török háború (1663–64) és November 15. · Komárom (Szlovákia) és November 15. · Többet látni »

Nyitra (település)

Nyitra (németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.

Habsburg–török háború (1663–64) és Nyitra (település) · Komárom (Szlovákia) és Nyitra (település) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Habsburg–török háború (1663–64) és Pozsony · Komárom (Szlovákia) és Pozsony · Többet látni »

Szeptember 27.

Névnapok: Adalbert + Damján, Damos, Demény, Demjén, Denton, Döme, Dömjén, Dömös, Floransz, Florencia, Florentin, Florentina, Karola, Károly, Kósa, Kozima, Kozma, Mirabel, Mirabella, Vince.

Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 27. · Komárom (Szlovákia) és Szeptember 27. · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Habsburg–török háború (1663–64) és Török hódoltság · Komárom (Szlovákia) és Török hódoltság · Többet látni »

Vág (folyó)

A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.

Habsburg–török háború (1663–64) és Vág (folyó) · Komárom (Szlovákia) és Vág (folyó) · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 17. század és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia)

Habsburg–török háború (1663–64) 318 kapcsolatokat, ugyanakkor Komárom (Szlovákia) 364. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 3.23% = 22 / (318 + 364).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1663–64) és Komárom (Szlovákia). Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »