Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata
Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata 32 közös dolog (a Uniópédia): Aszab, Bajorország, Bécs, Brandenburg, Buda (történelmi település), Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Európa, Felvidék, Habsburg Birodalom, Havasalföld, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, Janicsár, Kara Musztafa, Kozákok, Krími Tatár Kánság, Lengyel–litván unió, Linz, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Morvaország, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Podólia, Stájerország, Szászország, Szeptember 8., Szilézia, Tatárok, ..., Thököly Imre, 16. század. Bővíteni index (2 több) »
Aszab
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos a régi oszmán hadseregben, akik az akindzsikkel együtt alkották az irreguláris haderő zömét.
Aszab és Habsburg–török háború (1663–64) · Aszab és Kahlenbergi csata ·
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Bajorország és Habsburg–török háború (1663–64) · Bajorország és Kahlenbergi csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Bécs és Kahlenbergi csata ·
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Brandenburg és Habsburg–török háború (1663–64) · Brandenburg és Kahlenbergi csata ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1663–64) · Buda (történelmi település) és Kahlenbergi csata ·
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Erdélyi Fejedelemség és Habsburg–török háború (1663–64) · Erdélyi Fejedelemség és Kahlenbergi csata ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) · Esztergom és Kahlenbergi csata ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Habsburg–török háború (1663–64) · Európa és Kahlenbergi csata ·
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Felvidék és Habsburg–török háború (1663–64) · Felvidék és Kahlenbergi csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1663–64) · Habsburg Birodalom és Kahlenbergi csata ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Habsburg–török háború (1663–64) és Havasalföld · Havasalföld és Kahlenbergi csata ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Habsburg–török háború (1663–64) és I. Apafi Mihály · I. Apafi Mihály és Kahlenbergi csata ·
I. Lipót magyar király
I.
Habsburg–török háború (1663–64) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Kahlenbergi csata ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Habsburg–török háború (1663–64) és Janicsár · Janicsár és Kahlenbergi csata ·
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Habsburg–török háború (1663–64) és Kara Musztafa · Kahlenbergi csata és Kara Musztafa ·
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Habsburg–török háború (1663–64) és Kozákok · Kahlenbergi csata és Kozákok ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Habsburg–török háború (1663–64) és Krími Tatár Kánság · Kahlenbergi csata és Krími Tatár Kánság ·
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyel–litván unió · Kahlenbergi csata és Lengyel–litván unió ·
Linz
Linz (ejtsd: linc) Ausztria Felső-Ausztria tartományának székhelye.
Habsburg–török háború (1663–64) és Linz · Kahlenbergi csata és Linz ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · Kahlenbergi csata és Magyarország ·
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Habsburg–török háború (1663–64) és Moldva (fejedelemség) · Kahlenbergi csata és Moldva (fejedelemség) ·
Morvaország
Európai Unióban id.
Habsburg–török háború (1663–64) és Morvaország · Kahlenbergi csata és Morvaország ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Német-római Birodalom · Kahlenbergi csata és Német-római Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom · Kahlenbergi csata és Oszmán Birodalom ·
Podólia
Podólia (ukránul Поділля, lengyelül Podole, románul Podolia, litvánul Podolė, oroszul Подолье) történelmi–néprajzi tájegység (régió) Ukrajna középső és nyugati részén.
Habsburg–török háború (1663–64) és Podólia · Kahlenbergi csata és Podólia ·
Stájerország
Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.
Habsburg–török háború (1663–64) és Stájerország · Kahlenbergi csata és Stájerország ·
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Habsburg–török háború (1663–64) és Szászország · Kahlenbergi csata és Szászország ·
Szeptember 8.
Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.
Habsburg–török háború (1663–64) és Szeptember 8. · Kahlenbergi csata és Szeptember 8. ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Habsburg–török háború (1663–64) és Szilézia · Kahlenbergi csata és Szilézia ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Habsburg–török háború (1663–64) és Tatárok · Kahlenbergi csata és Tatárok ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Habsburg–török háború (1663–64) és Thököly Imre · Kahlenbergi csata és Thököly Imre ·
16. század
A 16.
16. század és Habsburg–török háború (1663–64) · 16. század és Kahlenbergi csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata
Habsburg–török háború (1663–64) 318 kapcsolatokat, ugyanakkor Kahlenbergi csata 80. Ami közös bennük 32, a Jaccard index 8.04% = 32 / (318 + 80).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1663–64) és Kahlenbergi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
