Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán
Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán 25 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 8., Érsekújvár, Barcsay Ákos, Bécs, Dráva, Esztergom, I. Apafi Mihály, I. Lipót magyar király, II. Rákóczi György, Isztambul, Janicsár, Kara Musztafa, Köprülü Mehmed, Kemény János erdélyi fejedelem, Kréta (sziget), Léva, Lengyelország, Magyarország, Nagyvárad, Oszmán Birodalom, Raimondo Montecuccoli, Török porta, Ukrajna, Vasvári béke, Zrínyiújvár.
Augusztus 8.
Névnapok: László + Eszmeralda, Ágost, Ágosta, Aladin, Alarik, Auguszt, Cirják, Cirjék, Domán, Dominik, Domokos, Domonkos, Domos, Gusztáv, Hartvig, Zádor.
Augusztus 8. és Habsburg–török háború (1663–64) · Augusztus 8. és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Érsekújvár és Habsburg–török háború (1663–64) · Érsekújvár és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Barcsay Ákos
Nagybarcsai Barcsay Ákos (1619 – Kozmatelke, 1661. július eleje) erdélyi fejedelem 1658–1660 között.
Barcsay Ákos és Habsburg–török háború (1663–64) · Barcsay Ákos és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1663–64) · Bécs és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Dráva és Habsburg–török háború (1663–64) · Dráva és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1663–64) · Esztergom és IV. Mehmed oszmán szultán ·
I. Apafi Mihály
Apanagyfalvi I. Apafi Mihály (Ebesfalva, 1632. november 3. – Fogaras, 1690. április 15.) erdélyi fejedelem 1661-től haláláig, II. Apafi Mihály apja.
Habsburg–török háború (1663–64) és I. Apafi Mihály · I. Apafi Mihály és IV. Mehmed oszmán szultán ·
I. Lipót magyar király
I.
Habsburg–török háború (1663–64) és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és IV. Mehmed oszmán szultán ·
II. Rákóczi György
Felsővadászi II.
Habsburg–török háború (1663–64) és II. Rákóczi György · II. Rákóczi György és IV. Mehmed oszmán szultán ·
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Habsburg–török háború (1663–64) és Isztambul · IV. Mehmed oszmán szultán és Isztambul ·
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Habsburg–török háború (1663–64) és Janicsár · IV. Mehmed oszmán szultán és Janicsár ·
Kara Musztafa
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kara Musztafa pasa.
Habsburg–török háború (1663–64) és Kara Musztafa · IV. Mehmed oszmán szultán és Kara Musztafa ·
Köprülü Mehmed
#ÁTIRÁNYÍTÁS Köprülü Mehmed pasa.
Habsburg–török háború (1663–64) és Köprülü Mehmed · IV. Mehmed oszmán szultán és Köprülü Mehmed ·
Kemény János erdélyi fejedelem
Magyargyerőmonostori Kemény János (Magyarbükkös, 1607. december 14. – Nagyszőlős, 1662. január 23.) erdélyi fejedelem.
Habsburg–török háború (1663–64) és Kemény János erdélyi fejedelem · IV. Mehmed oszmán szultán és Kemény János erdélyi fejedelem ·
Kréta (sziget)
Kréta (görögül Κρήτη, ógörög átírásban Krété, újgörögül Kríti) Görögország legnagyobb és a Földközi-tenger ötödik legnagyobb szigete, fővárosa Iráklio.
Habsburg–török háború (1663–64) és Kréta (sziget) · IV. Mehmed oszmán szultán és Kréta (sziget) ·
Léva
A lévai várjáték A lévai vár rekonstrukciós rajza Léva ostroma, 1664 júliusa Léva (szlovákul Levice, németül Lewenz) város Szlovákiában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Léva · IV. Mehmed oszmán szultán és Léva ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1663–64) és Lengyelország · IV. Mehmed oszmán szultán és Lengyelország ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Habsburg–török háború (1663–64) és Magyarország · IV. Mehmed oszmán szultán és Magyarország ·
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Habsburg–török háború (1663–64) és Nagyvárad · IV. Mehmed oszmán szultán és Nagyvárad ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1663–64) és Oszmán Birodalom · IV. Mehmed oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Habsburg–török háború (1663–64) és Raimondo Montecuccoli · IV. Mehmed oszmán szultán és Raimondo Montecuccoli ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Habsburg–török háború (1663–64) és Török porta · IV. Mehmed oszmán szultán és Török porta ·
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Habsburg–török háború (1663–64) és Ukrajna · IV. Mehmed oszmán szultán és Ukrajna ·
Vasvári béke
A vasvári béke,,, a magyarországi török háborúk során, a Vas megyei Vasváron 1664.
Habsburg–török háború (1663–64) és Vasvári béke · IV. Mehmed oszmán szultán és Vasvári béke ·
Zrínyiújvár
A vár egy 1665-ben készült német térképen Zrínyiújvár, vagy más néven Új-Zrínyivár (horvátul Novi Zrin) egy Zrínyi Miklós magyar–horvát szabadsághős által épített erősség a Mura folyó mellett, a Somogy vármegyei Őrtilos külterületén (de a zalai Belezna vasúti megállóhelyétől közelíthető meg legkönnyebben).
Habsburg–török háború (1663–64) és Zrínyiújvár · IV. Mehmed oszmán szultán és Zrínyiújvár ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán
Habsburg–török háború (1663–64) 318 kapcsolatokat, ugyanakkor IV. Mehmed oszmán szultán 59. Ami közös bennük 25, a Jaccard index 6.63% = 25 / (318 + 59).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1663–64) és IV. Mehmed oszmán szultán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
