Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció
Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció 22 közös dolog (a Uniópédia): Baranya vármegye, Bécs, Csehország, Erdély, I. Ferenc francia király, II. János magyar király, II. Zsigmond Ágost lengyel király, III. Pál pápa, Kereszténység, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarok, Németek, Pápa (egyházfő), Protestantizmus, Róma, Tiszántúl, Tolna vármegye, Torda, V. Károly német-római császár, 15. század, 1560-as évek.
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Baranya vármegye és Habsburg–török háború (1540–47) · Baranya vármegye és Reformáció ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és Reformáció ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Habsburg–török háború (1540–47) · Csehország és Reformáció ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1540–47) · Erdély és Reformáció ·
I. Ferenc francia király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és Reformáció ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. János magyar király · II. János magyar király és Reformáció ·
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Zsigmond Ágost lengyel király · II. Zsigmond Ágost lengyel király és Reformáció ·
III. Pál pápa
III.
Habsburg–török háború (1540–47) és III. Pál pápa · III. Pál pápa és Reformáció ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Habsburg–török háború (1540–47) és Kereszténység · Kereszténység és Reformáció ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország · Lengyelország és Reformáció ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Reformáció ·
Magyarok
Nincs leírás.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyarok · Magyarok és Reformáció ·
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Habsburg–török háború (1540–47) és Németek · Németek és Reformáció ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és Reformáció ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Habsburg–török háború (1540–47) és Protestantizmus · Protestantizmus és Reformáció ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Habsburg–török háború (1540–47) és Róma · Róma és Reformáció ·
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Habsburg–török háború (1540–47) és Tiszántúl · Reformáció és Tiszántúl ·
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Habsburg–török háború (1540–47) és Tolna vármegye · Reformáció és Tolna vármegye ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Habsburg–török háború (1540–47) és Torda · Reformáció és Torda ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg–török háború (1540–47) és V. Károly német-római császár · Reformáció és V. Károly német-római császár ·
15. század
A 15.
15. század és Habsburg–török háború (1540–47) · 15. század és Reformáció ·
1560-as évek
----.
1560-as évek és Habsburg–török háború (1540–47) · 1560-as évek és Reformáció ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Reformáció 275. Ami közös bennük 22, a Jaccard index 4.59% = 22 / (204 + 275).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
