Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata 62 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Ausztria, Bajor Hercegség, Bécs, Belgrád, Buda (történelmi település), Budai vilajet, Cseh Királyság, Csehország, Duna, Dunántúl, Eger, Erdély, Eszék, Esztergom, Európa, Földközi-tenger, Franciák, Győr, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Horvát bánok listája, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Lajos magyar király, II. Ulászló magyar király, Irán, ..., Jagelló-ház, Krími Tatár Kánság, Lengyelország, Magyar belháború (1526–38), Magyar Királyság, Milánói Hercegség, Miniatúra, Mohács, Német-római Birodalom, Németország, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Perényi Péter (koronaőr), Pest (történelmi település), Rákosi végzés, Róma, Reformáció, Rumélia, Spanyolország, Székesfehérvár, Szepes vármegye, Szerémség, Török Bálint (hadvezér), Török hódoltság, Török porta, Torda, V. Károly német-római császár, Végvár, Velencei Köztársaság, 15. század. Bővíteni index (32 több) »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Augusztus 29. és Habsburg–török háború (1540–47) · Augusztus 29. és Mohácsi csata ·
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Ausztria és Habsburg–török háború (1540–47) · Ausztria és Mohácsi csata ·
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
Bajor Hercegség és Habsburg–török háború (1540–47) · Bajor Hercegség és Mohácsi csata ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és Mohácsi csata ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47) · Belgrád és Mohácsi csata ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) · Buda (történelmi település) és Mohácsi csata ·
Budai vilajet
A Budai vilajet pozíciós térképe Az 1541 és 1686 között fennálló Budai vilajet (vagy vilájet) az oszmán uralom alatt álló magyar területeken elsőként megszervezett és egyben legfontosabb oszmán közigazgatási egység volt.
Budai vilajet és Habsburg–török háború (1540–47) · Budai vilajet és Mohácsi csata ·
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Cseh Királyság és Habsburg–török háború (1540–47) · Cseh Királyság és Mohácsi csata ·
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Csehország és Habsburg–török háború (1540–47) · Csehország és Mohácsi csata ·
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Duna és Habsburg–török háború (1540–47) · Duna és Mohácsi csata ·
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Dunántúl és Habsburg–török háború (1540–47) · Dunántúl és Mohácsi csata ·
Eger
Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.
Eger és Habsburg–török háború (1540–47) · Eger és Mohácsi csata ·
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Erdély és Habsburg–török háború (1540–47) · Erdély és Mohácsi csata ·
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Eszék és Habsburg–török háború (1540–47) · Eszék és Mohácsi csata ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1540–47) · Esztergom és Mohácsi csata ·
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Európa és Habsburg–török háború (1540–47) · Európa és Mohácsi csata ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Habsburg–török háború (1540–47) · Földközi-tenger és Mohácsi csata ·
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Franciák és Habsburg–török háború (1540–47) · Franciák és Mohácsi csata ·
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Győr és Habsburg–török háború (1540–47) · Győr és Mohácsi csata ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–török háború (1540–47) · Habsburg Birodalom és Mohácsi csata ·
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Habsburg–török háború (1540–47) és Havasalföld · Havasalföld és Mohácsi csata ·
Horvát bánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Horvát bán.
Habsburg–török háború (1540–47) és Horvát bánok listája · Horvát bánok listája és Mohácsi csata ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Mohácsi csata ·
I. Ferenc francia király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és Mohácsi csata ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király · I. János magyar király és Mohácsi csata ·
I. Mátyás magyar király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Mohácsi csata ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata ·
II. Lajos magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király · II. Lajos magyar király és Mohácsi csata ·
II. Ulászló magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Ulászló magyar király · II. Ulászló magyar király és Mohácsi csata ·
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Irán · Irán és Mohácsi csata ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Habsburg–török háború (1540–47) és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Mohácsi csata ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Habsburg–török háború (1540–47) és Krími Tatár Kánság · Krími Tatár Kánság és Mohácsi csata ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Habsburg–török háború (1540–47) és Lengyelország · Lengyelország és Mohácsi csata ·
Magyar belháború (1526–38)
A magyar belháború (1526–38) névlegesen polgárháborús konfliktus, amely I. (Habsburg) Ferdinánd, valamint magyar hívei és Szapolyai János között zajlott a magyar trónért,A történészek és történelem könyvek sok helyütt ellenkirályokként értékelik a két félt a tényeket figyelembe véve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar belháború (1526–38) · Magyar belháború (1526–38) és Mohácsi csata ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Milánói Hercegség
A Milánói Hercegség egy államalakulat volt Észak-Itáliában 1395 és 1797 között.
Habsburg–török háború (1540–47) és Milánói Hercegség · Milánói Hercegség és Mohácsi csata ·
Miniatúra
Mainz-i evangélium (''Codex Aureus'' 1250) Miniatúra a Képes krónika 143. lapján 1360) Limbourg testvérek: Május (1410) Richard Martin fitz Oliver (1602-1648) egész alakos képe (1616) Festette: ''Isaac Oliver'' Miniatúra (miniatúrafestés, miniatúrafestészet, miniatűrfestés, miniatűrfestészet, miniatűr kép) kis kép pergamenen, papíron, fatáblán, fémen, vásznon vagy bármilyen hordozón.
Habsburg–török háború (1540–47) és Miniatúra · Miniatúra és Mohácsi csata ·
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohács · Mohács és Mohácsi csata ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Német-római Birodalom · Mohácsi csata és Német-római Birodalom ·
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Németország · Mohácsi csata és Németország ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom · Mohácsi csata és Oszmán Birodalom ·
Oszmán hadsereg
Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán hadsereg · Mohácsi csata és Oszmán hadsereg ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápa (egyházfő) · Mohácsi csata és Pápa (egyházfő) ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápai állam · Mohácsi csata és Pápai állam ·
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Habsburg–török háború (1540–47) és Perényi Péter (koronaőr) · Mohácsi csata és Perényi Péter (koronaőr) ·
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pest (történelmi település) · Mohácsi csata és Pest (történelmi település) ·
Rákosi végzés
A rákosi végzés Werbőczy István ugocsai kisnemes 1505 októberében, a Rákos mezején tartott rendi országgyűlésen fogalmazta meg az úgynevezett rákosi végzést.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rákosi végzés · Mohácsi csata és Rákosi végzés ·
Róma
Róma (olaszul és latinul: Roma) Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja.
Habsburg–török háború (1540–47) és Róma · Mohácsi csata és Róma ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Habsburg–török háború (1540–47) és Reformáció · Mohácsi csata és Reformáció ·
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rumélia · Mohácsi csata és Rumélia ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Habsburg–török háború (1540–47) és Spanyolország · Mohácsi csata és Spanyolország ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · Mohácsi csata és Székesfehérvár ·
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szepes vármegye · Mohácsi csata és Szepes vármegye ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szerémség · Mohácsi csata és Szerémség ·
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Habsburg–török háború (1540–47) és Török Bálint (hadvezér) · Mohácsi csata és Török Bálint (hadvezér) ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Habsburg–török háború (1540–47) és Török hódoltság · Mohácsi csata és Török hódoltság ·
Török porta
A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.
Habsburg–török háború (1540–47) és Török porta · Mohácsi csata és Török porta ·
Torda
Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.
Habsburg–török háború (1540–47) és Torda · Mohácsi csata és Torda ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg–török háború (1540–47) és V. Károly német-római császár · Mohácsi csata és V. Károly német-római császár ·
Végvár
Georgius Houfnaglius festménye) A végvárak az oszmán hódítás elleni magyar védelmi rendszer alapvető egységei voltak.
Habsburg–török háború (1540–47) és Végvár · Mohácsi csata és Végvár ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg–török háború (1540–47) és Velencei Köztársaság · Mohácsi csata és Velencei Köztársaság ·
15. század
A 15.
15. század és Habsburg–török háború (1540–47) · 15. század és Mohácsi csata ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor Mohácsi csata 256. Ami közös bennük 62, a Jaccard index 13.48% = 62 / (204 + 256).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
