Habsburg–török háború (1540–47) és I. Devlet Giráj krími kán

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Habsburg–török háború (1540–47) és I. Devlet Giráj krími kán

Habsburg–török háború (1540–47) vs. I. Devlet Giráj krími kán

Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen. Krími tatár előőrsök Szigetvár ostrománál (perzsa miniatúra, 1579). I. Devlet Giraj (krími tatár nyelven I Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى), (kb. 1512 – Bahcsiszeráj, 1577. június 25.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Habsburg–török háború (1540–47) · Esztergom és I. Devlet Giráj krími kán · Többet látni »

Havasalföld

Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.

Habsburg–török háború (1540–47) és Havasalföld · Havasalföld és I. Devlet Giráj krími kán · Többet látni »

I. Szulejmán oszmán szultán

A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.

Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Devlet Giráj krími kán és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »

Krími Tatár Kánság

A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.

Habsburg–török háború (1540–47) és Krími Tatár Kánság · I. Devlet Giráj krími kán és Krími Tatár Kánság · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Habsburg–török háború (1540–47) és Moldva (fejedelemség) · I. Devlet Giráj krími kán és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Habsburg–török háború (1540–47) és Oroszok · I. Devlet Giráj krími kán és Oroszok · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · I. Devlet Giráj krími kán és Székesfehérvár · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Habsburg–török háború (1540–47) és Tatárok · I. Devlet Giráj krími kán és Tatárok · Többet látni »

Török porta

A magas porta A magas porta A török porta vagy magas porta (törökül: Bâb-ı Âli, „magas kapu”, vagy Fényes-kapu, esetleg fényes porta) volt az Oszmán Birodalom kormányzati negyedének neve, ahol többek között a nagyvezír hivatala volt.

Habsburg–török háború (1540–47) és Török porta · I. Devlet Giráj krími kán és Török porta · Többet látni »