Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár 35 közös dolog (a Uniópédia): Albert Kázmér szász–tescheni herceg, Ausztriai Anna francia királyné, Bécs, Bécsi Természettudományi Múzeum, Bourbon-ház, Császári kripta, Csehország (történelmi tartomány), Fülöp orléans-i herceg (1640–1701), Firenze, Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686), Habsburg Birodalom, Habsburg Eleonóra lengyel királyné, Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg, Habsburg–Lotaringiai-ház, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem, I. Lipót lotaringiai herceg, II. József magyar király, II. Lipót magyar király, III. Ferdinánd magyar király, III. Károly magyar király, Innsbruck, Klagenfurt am Wörthersee, Mária Ludovika magyar királyné, Mária Terézia magyar királynő, Niederhauser Emil, Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné, Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné, Prága, ..., Római katolikus egyház, Szabadkőművesség, Toszkánai Nagyhercegség, V. Károly lotaringiai herceg, XIII. Lajos francia király. Bővíteni index (5 több) »
Albert Kázmér szász–tescheni herceg
Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója.
Albert Kázmér szász–tescheni herceg és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Albert Kázmér szász–tescheni herceg és I. Ferenc német-római császár ·
Ausztriai Anna francia királyné
Ausztriai Anna (született: Anna Mária Mauricia,; Valladolid, Spanyol Királyság, 1601. szeptember 22. – Párizs, Francia Királyság, 1666. január 20.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki XIII. Lajossal kötött házassága révén Franciaország és Navarra királynéja 1615-től hitvese 1643-as haláláig, majd az ország régense fia 1651-es nagykorúvá válásáig.
Ausztriai Anna francia királyné és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Ausztriai Anna francia királyné és I. Ferenc német-római császár ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Bécs és I. Ferenc német-római császár ·
Bécsi Természettudományi Múzeum
A Bécsi Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum Wien) mai épületét (építése I. Ferenc József császár nevéhez köthető) 1889.
Bécsi Természettudományi Múzeum és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Bécsi Természettudományi Múzeum és I. Ferenc német-római császár ·
Bourbon-ház
A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.
Bourbon-ház és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Bourbon-ház és I. Ferenc német-római császár ·
Császári kripta
A császári kripta (Kaisergruft, de emlegetik kapucinuskripta, néven is) a kapucinusok bécsi temploma alatt található.
Császári kripta és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Császári kripta és I. Ferenc német-római császár ·
Csehország (történelmi tartomány)
A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.
Csehország (történelmi tartomány) és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Csehország (történelmi tartomány) és I. Ferenc német-római császár ·
Fülöp orléans-i herceg (1640–1701)
Monsieur Philippe d’Orléans (Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1640. szeptember 21. – Saint-Cloud, Franciaország, 1701. június 9.), Bourbon-házból származó francia királyi herceg, születése jogán Anjou hercege, XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna királyné fiatalabb fia, a Napkirály öccse.
Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Fülöp orléans-i herceg (1640–1701) és I. Ferenc német-római császár ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Firenze és I. Ferenc német-római császár ·
Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)
Gonzaga Eleonóra Magdolna (Mantova, Mantovai Hercegség, 1630. november 18. – Bécs, Osztrák Főhercegség, 1686. december 6.), mantovai, neversi és retheli hercegnő, III. Ferdinánd császár és király harmadik hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné 1651-től férje 1657-ben bekövetkezett haláláig.
Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686) és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686) és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Habsburg Birodalom és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg Eleonóra lengyel királyné
Ausztriai Eleonóra Mária Jozefa (Regensburg, Német-római Birodalom, 1653. május 21. – Bécs, Ausztria, 1697. december 17.), Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, első, Michał Wiśniowieckival kötött házassága révén lengyel királyné és litván nagyhercegné 1670-től hitvese 1673-ban bekövetkezett haláláig, majd második, V. Károly herceggel való házassága révén lotaringiai hercegné 1678-tól 1690-es második megözvegyüléséig.
Habsburg Eleonóra lengyel királyné és Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő · Habsburg Eleonóra lengyel királyné és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő
Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet Jozefa főhercegnő, teljes német nevén Erzherzögin Maria Elisabeth Josepha Johanna Antonia von Österreich, Bécs, 1743.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő · Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő
Ausztriai Mária Krisztina (teljes nevén Mária Krisztina Johanna Jozefa Antónia,,; Bécs, Ausztria, 1742. május 13. – Bécs, Ausztria, 1798. június 24.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, Albert Kázmér szász–tescheni herceggel kötött szerelmi házassága révén Teschen hercegnéje, valamint az Osztrák-Németalföld társkormányzója férje mellett 1781 és 1792 között.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő · Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc Xavér főherceg (Erzherzog Maximilian Franz Xaver Joseph Johann Anton de Paula Wenzel von Österreich), (Bécs, 1756. december 8. – Hetzendorf, Alsó-Ausztria, 1801. július 26.); osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Terézia császárné legifjabb gyermeke.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg · Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg és I. Ferenc német-római császár ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Habsburg–Lotaringiai-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és I. Ferenc német-római császár ·
I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem
Károly Lajos pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1617. december 22. – Edingen mellett, 1680. augusztus 28.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1648-1680).
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem · I. Ferenc német-római császár és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem ·
I. Lipót lotaringiai herceg
Lipót József Károly lotaringiai herceg (franciául Léopold Joseph Charles I duc de Lorraine, (németül Leopold I Joseph Herzog von Lothringen); (Innsbruck, 1679. szeptember 11. – Lunéville, 1729. március 27.), a Vaudémont-házból származó herceg, a törökverő Lotaringiai Károly császári tábornagy elsőszülött fia. 1690–1697 között I. József néven Lotaringia és Bar címzetes hercege, 1697-től haláláig Lotaringia és Bar ténylegesen uralkodó hercege. Fiának, Ferenc István hercegnek, a későbbi Lotaringiai Ferenc német-római császárnak Mária Terézia osztrák trónörökösnővel kötött házassága révén I. Lipót herceg a Habsburg–Lotaringiai-ház egyik ősapja lett.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Lipót lotaringiai herceg · I. Ferenc német-római császár és I. Lipót lotaringiai herceg ·
II. József magyar király
II.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és II. József magyar király · I. Ferenc német-római császár és II. József magyar király ·
II. Lipót magyar király
II.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és II. Lipót magyar király · I. Ferenc német-római császár és II. Lipót magyar király ·
III. Ferdinánd magyar király
III.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és III. Ferdinánd magyar király · I. Ferenc német-római császár és III. Ferdinánd magyar király ·
III. Károly magyar király
III.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és III. Károly magyar király · I. Ferenc német-római császár és III. Károly magyar király ·
Innsbruck
Innsbruck Ausztria Tirol tartományának székhelye.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Innsbruck · I. Ferenc német-római császár és Innsbruck ·
Klagenfurt am Wörthersee
Klagenfurt am Wörthersee, 2008-ig Klagenfurt, (szlovénül Celovec) osztrák város, Karintia szövetségi tartomány fővárosa.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Klagenfurt am Wörthersee · I. Ferenc német-római császár és Klagenfurt am Wörthersee ·
Mária Ludovika magyar királyné
Mária Ludovika (Portici, Nápoly, 1745. november 24. – Bécs, Ausztria, 1792. május 15.), Bourbon-házból származó spanyol infánsnő, Péter Lipót főherceg hitveseként Toszkána nagyhercegnéje 1765 és 1790 között, majd hitvese rövid trónra kerülésével német-római császárné, magyar és cseh királyné 1790 és 1792 között.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Mária Ludovika magyar királyné · I. Ferenc német-római császár és Mária Ludovika magyar királyné ·
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Mária Terézia magyar királynő · I. Ferenc német-római császár és Mária Terézia magyar királynő ·
Niederhauser Emil
Niederhauser Emil (Pozsony, 1923. november 16. – Budapest, 2010. március 26.) Széchenyi-díjas magyar történész, művelődéstörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Niederhauser Emil · I. Ferenc német-római császár és Niederhauser Emil ·
Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné
Erzsébet Sarolta orléans-i hercegnő (Élisabeth Charlotte d’Orléans) (Saint-Cloud, 1676. szeptember 13. – Commercy, 1744. december 23.) a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, Chartres kisasszonya (Mademoiselle de Chartres).
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné · I. Ferenc német-római császár és Orléans-i Erzsébet Sarolta lotaringiai hercegné ·
Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné
Pfalzi Erzsébet Sarolta (Heidelberg, Rajna–Pfalz, 1652. május 27. – Saint-Cloud, Franciaország, 1722. december 8.), a Wittelsbach-ház pfalz–simmerni ágából származó német hercegnő, aki XIV. Lajos francia király öccsének, a Monsieurnak második felesége, majd özvegye.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné · I. Ferenc német-római császár és Pfalzi Erzsébet Sarolta orléans-i hercegné ·
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Prága · I. Ferenc német-római császár és Prága ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Római katolikus egyház · I. Ferenc német-római császár és Római katolikus egyház ·
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Szabadkőművesség · I. Ferenc német-római császár és Szabadkőművesség ·
Toszkánai Nagyhercegség
A Toszkánai Nagyhercegség egy történelmi államalakulat volt a mai Olaszország Toszkána régiója helyén, ami kisebb megszakításokkal 1569-től 1859-ig állt fenn.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és Toszkánai Nagyhercegség · I. Ferenc német-római császár és Toszkánai Nagyhercegség ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és V. Károly lotaringiai herceg · I. Ferenc német-római császár és V. Károly lotaringiai herceg ·
XIII. Lajos francia király
XIII.
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és XIII. Lajos francia király · I. Ferenc német-római császár és XIII. Lajos francia király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár
- Mi van a közös Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár
- Közötti hasonlóságok Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár
Összehasonlítását Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár
Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő 80 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Ferenc német-római császár 181. Ami közös bennük 35, a Jaccard index 13.41% = 35 / (80 + 181).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő és I. Ferenc német-római császár. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
