Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és XV. Gergely pápa
Habsburg-ház és XV. Gergely pápa 17 közös dolog (a Uniópédia): Bíboros, Habsburg Birodalom, Habsburg Mária Anna magyar királyné, Harmincéves háború, Hugenották, II. Ferdinánd magyar király, III. Fülöp spanyol király, Jézus Társasága, Loyolai Szent Ignác, Magyar Királyság, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Pápa (egyházfő), Pápai állam, Protestantizmus, Választófejedelem, Velencei Köztársaság.
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Bíboros és Habsburg-ház · Bíboros és XV. Gergely pápa ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és XV. Gergely pápa ·
Habsburg Mária Anna magyar királyné
Ausztriai Mária Anna (El Escorial, Spanyol Királyság, 1606. augusztus 18. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1646. május 13.), Habsburg-házi spanyol és portugál infánsnő, főhercegnő, aki unokatestvére, III. Ferdinánd császár és király hitveseként német-római császárné, német, magyar és cseh királyné, valamint az uralkodó távollétében többször is a Birodalom régense 1637-től 1646-ban bekövetkezett haláláig.
Habsburg Mária Anna magyar királyné és Habsburg-ház · Habsburg Mária Anna magyar királyné és XV. Gergely pápa ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és XV. Gergely pápa ·
Hugenották
Hugenották (Les huguenots) néven a franciaországi reformátusokat nevezték a 16. század közepétől kezdve.
Habsburg-ház és Hugenották · Hugenották és XV. Gergely pápa ·
II. Ferdinánd magyar király
II.
Habsburg-ház és II. Ferdinánd magyar király · II. Ferdinánd magyar király és XV. Gergely pápa ·
III. Fülöp spanyol király
III.
Habsburg-ház és III. Fülöp spanyol király · III. Fülöp spanyol király és XV. Gergely pápa ·
Jézus Társasága
A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.
Habsburg-ház és Jézus Társasága · Jézus Társasága és XV. Gergely pápa ·
Loyolai Szent Ignác
Loyolai Ignác (szül. név.: Íñigo López de Oñaz y Loyola; baszk: Ignazio Loiolakoa; spanyol: Ignacio de Loyola) vagy katolikus nevén Loyolai Szent Ignác (Loyola, 1491., vsz. május 31. – Róma, 1556. július 31.), baszk származású spanyol katona, majd katolikus pap és teológus, a Jézus Társasága (jezsuita rend) alapítója.
Habsburg-ház és Loyolai Szent Ignác · Loyolai Szent Ignác és XV. Gergely pápa ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg-ház és Magyar Királyság · Magyar Királyság és XV. Gergely pápa ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és XV. Gergely pápa ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg-ház és Oszmán Birodalom · Oszmán Birodalom és XV. Gergely pápa ·
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Habsburg-ház és Pápa (egyházfő) · Pápa (egyházfő) és XV. Gergely pápa ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Habsburg-ház és Pápai állam · Pápai állam és XV. Gergely pápa ·
Protestantizmus
A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.
Habsburg-ház és Protestantizmus · Protestantizmus és XV. Gergely pápa ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Habsburg-ház és Választófejedelem · Választófejedelem és XV. Gergely pápa ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg-ház és Velencei Köztársaság · Velencei Köztársaság és XV. Gergely pápa ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és XV. Gergely pápa
- Mi van a közös Habsburg-ház és XV. Gergely pápa
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és XV. Gergely pápa
Összehasonlítását Habsburg-ház és XV. Gergely pápa
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor XV. Gergely pápa 112. Ami közös bennük 17, a Jaccard index 2.96% = 17 / (462 + 112).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és XV. Gergely pápa. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: