Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Habsburg-ház és Spanyolország történelme

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Habsburg-ház és Spanyolország történelme

Habsburg-ház vs. Spanyolország történelme

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta. jobb Spanyolország történelmének előzményei 1,4 millió évre nyúlnak vissza: ekkora datálják az ember első nyomait az Ibériai-félszigeten.

Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Spanyolország történelme

Habsburg-ház és Spanyolország történelme 37 közös dolog (a Uniópédia): Aragóniai Királyság, Bourbon-ház, Diego Velázquez, El Greco, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Hétéves háború, I. Fülöp kasztíliai király, I. Ferdinánd magyar király, I. Izabella kasztíliai királynő, I. Johanna kasztíliai királynő, I. Miksa német-római császár, II. Fülöp spanyol király, II. Ferdinánd aragóniai király, II. Johanna kasztíliai királynő, II. Károly spanyol király, III. Fülöp spanyol király, Inkvizíció, IV. Fülöp spanyol király, Jézus Társasága, Kasztíliai Királyság, Leóni Királyság, Lepantói csata, Lope de Vega, Miguel de Cervantes, Moriszkók, Németalföld, Németalföldi szabadságharc, Pireneusok, Római katolikus egyház, ..., Reformáció, San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor, Spanyol armada, Spanyol örökösödési háború, V. Fülöp spanyol király, V. Károly német-római császár, XIV. Lajos francia király. Bővíteni index (7 több) »

Aragóniai Királyság

Az Aragóniai Királyság (Regne d'Aragó, latinː Regnum Aragonum, spanyolː Reino de Aragón) egy középkori és kora újkori királyság volt az Ibériai-félszigeten, amely megfelel a mai Aragóniának, Spanyolország autonóm közösségének.

Aragóniai Királyság és Habsburg-ház · Aragóniai Királyság és Spanyolország történelme · Többet látni »

Bourbon-ház

A Bourbon-ház egyike Európa legnagyobb uralkodócsaládjainak, a Franciaországban 987-től uralkodó Capeting-ház egyik ága.

Bourbon-ház és Habsburg-ház · Bourbon-ház és Spanyolország történelme · Többet látni »

Diego Velázquez

Diego Rodriguez de Silva y Velázquez (Sevilla, 1599. június 6. – Madrid, 1660. augusztus 6.) többnyire Diego Velázquez néven ismert spanyol festő.

Diego Velázquez és Habsburg-ház · Diego Velázquez és Spanyolország történelme · Többet látni »

El Greco

El Greco (azaz a görög, eredeti neve: Δομήνικος Θεοτοκόπουλος, Domenikosz Theotokopulosz, latinos írásmóddal Domenico Theotocopuli) (Kréta, Kandia (ma Heraklion), Velencei Köztársaság, 1541 körül – Toledo, 1614. április 7.) görög származású festő, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere.

El Greco és Habsburg-ház · El Greco és Spanyolország történelme · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Spanyolország történelme · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Spanyolország történelme · Többet látni »

Hétéves háború

A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.

Hétéves háború és Habsburg-ház · Hétéves háború és Spanyolország történelme · Többet látni »

I. Fülöp kasztíliai király

I.

Habsburg-ház és I. Fülöp kasztíliai király · I. Fülöp kasztíliai király és Spanyolország történelme · Többet látni »

I. Ferdinánd magyar király

I.

Habsburg-ház és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és Spanyolország történelme · Többet látni »

I. Izabella kasztíliai királynő

I.

Habsburg-ház és I. Izabella kasztíliai királynő · I. Izabella kasztíliai királynő és Spanyolország történelme · Többet látni »

I. Johanna kasztíliai királynő

Johanna (Madrid, 1462. február 28. – Coimbra, 1530), ragadványneve: la Beltraneja (Beltran lánya), spanyolul: Juana la Beltraneja, portugálul: Joana de Trastâmara.

Habsburg-ház és I. Johanna kasztíliai királynő · I. Johanna kasztíliai királynő és Spanyolország történelme · Többet látni »

I. Miksa német-római császár

I.

Habsburg-ház és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Spanyolország történelme · Többet látni »

II. Fülöp spanyol király

II.

Habsburg-ház és II. Fülöp spanyol király · II. Fülöp spanyol király és Spanyolország történelme · Többet látni »

II. Ferdinánd aragóniai király

II.

Habsburg-ház és II. Ferdinánd aragóniai király · II. Ferdinánd aragóniai király és Spanyolország történelme · Többet látni »

II. Johanna kasztíliai királynő

II.

Habsburg-ház és II. Johanna kasztíliai királynő · II. Johanna kasztíliai királynő és Spanyolország történelme · Többet látni »

II. Károly spanyol király

Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.

Habsburg-ház és II. Károly spanyol király · II. Károly spanyol király és Spanyolország történelme · Többet látni »

III. Fülöp spanyol király

III.

Habsburg-ház és III. Fülöp spanyol király · III. Fülöp spanyol király és Spanyolország történelme · Többet látni »

Inkvizíció

Az inkvizíció vagy katolikus nevén a szent inkvizíció, a késő középkortól kezdve több olyan intézményre utal, amelyek célja az eretnekség felszámolása volt.

Habsburg-ház és Inkvizíció · Inkvizíció és Spanyolország történelme · Többet látni »

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Fülöp (ismert ragadványnevén Nagy Fülöp,; Valladolid, Spanyol Birodalom, 1605. április 8. – Madrid, Spanyol Birodalom, 1665. szeptember 17.), a Habsburg-házból származó spanyol infáns és asztúriai herceg, Jámbor Fülöp spanyol király és Ausztriai Margit királyné legidősebb fiúgyermeke, aki 1621-től spanyol király IV.

Habsburg-ház és IV. Fülöp spanyol király · IV. Fülöp spanyol király és Spanyolország történelme · Többet látni »

Jézus Társasága

A Jézus Társasága ((SJ, vagy S.J.) vagy jezsuita rend a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, amely a 2010-es évek végén világszerte, 112 országban mintegy 16 000 szerzetest számlált. A jezsuiták elsősorban lelkigyakorlatokkal, neveléssel és oktatással, médiával foglalkoznak, valamint szociális és egyéb lelkipásztori tevékenységet végeznek. Jelmondatuk: Mindent Isten nagyobb dicsőségére!, illetve A hit szolgálata és az igazságosság előmozdítása.

Habsburg-ház és Jézus Társasága · Jézus Társasága és Spanyolország történelme · Többet látni »

Kasztíliai Királyság

A Kasztíliai Királyság egy független, keresztény állam, mely az Ibériai-félsziget központi területein működött.

Habsburg-ház és Kasztíliai Királyság · Kasztíliai Királyság és Spanyolország történelme · Többet látni »

Leóni Királyság

León független királyság volt az Ibériai-félsziget északnyugati részében a középkorban.

Habsburg-ház és Leóni Királyság · Leóni Királyság és Spanyolország történelme · Többet látni »

Lepantói csata

A lepantói csatát 1571.

Habsburg-ház és Lepantói csata · Lepantói csata és Spanyolország történelme · Többet látni »

Lope de Vega

Félix Lope de Vega y Carpio (Madrid, 1562. november 25. – Madrid, 1635. augusztus 27.) spanyol költő, a barokk dráma legjelentősebb művésze, vagy 1500 színmű és több száz kisebb drámai darab alkotója, melyek közül kb.

Habsburg-ház és Lope de Vega · Lope de Vega és Spanyolország történelme · Többet látni »

Miguel de Cervantes

Miguel de Cervantes Saavedra (spanyol kiejtése:; Alcalá de Henares, 1547. szeptember 29. – Madrid, 1616. április 23.) kalandos életű spanyol regény- és drámaíró, költő, Don Quijote figurájának megalkotója, a spanyol irodalom talán legismertebb képviselője.

Habsburg-ház és Miguel de Cervantes · Miguel de Cervantes és Spanyolország történelme · Többet látni »

Moriszkók

Vincenzo Carducci: ''A moriszkók kiűzése Spanyolországból'', 1627, Prado, Madrid A moriszkók az Ibériai-félsziget keresztény visszahódítása (a Reconquista) után a muzulmán hitet (külsőleg) elhagyó mór újkeresztények és leszármazottaik voltak.

Habsburg-ház és Moriszkók · Moriszkók és Spanyolország történelme · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Habsburg-ház és Németalföld · Németalföld és Spanyolország történelme · Többet látni »

Németalföldi szabadságharc

A nyolcvanéves háború,, más néven a németalföldi szabadságharc, a németalföldi Tizenhét Tartomány lakosainak lázadása volt a spanyol uralom ellen.

Habsburg-ház és Németalföldi szabadságharc · Németalföldi szabadságharc és Spanyolország történelme · Többet látni »

Pireneusok

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között.

Habsburg-ház és Pireneusok · Pireneusok és Spanyolország történelme · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Habsburg-ház és Római katolikus egyház · Római katolikus egyház és Spanyolország történelme · Többet látni »

Reformáció

A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.

Habsburg-ház és Reformáció · Reformáció és Spanyolország történelme · Többet látni »

San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor

A San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor a 16. században épült uralkodói palota és kolostor Spanyolországban, a Madrid tartományban lévő San Lorenzo de El Escorial település mellett.

Habsburg-ház és San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor · San Lorenzo de El Escorial-i királyi kolostor és Spanyolország történelme · Többet látni »

Spanyol armada

A ''Győzhetetlen Armada'' A Spanyol Armada, Győzhetetlen Armada vagy egyszerűen Nagy Armada (spanyolul: Armada Española; Grande y Felicísima Armada, „hatalmas és nagyon szerencsés hajóhad”; Armada Invencible, "legyőzhetetlen hajóhad") II. Fülöp spanyol király 1588-ban Anglia ellen küldött hatalmas flottájának közkeletű neve.

Habsburg-ház és Spanyol armada · Spanyol armada és Spanyolország történelme · Többet látni »

Spanyol örökösödési háború

A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.

Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború · Spanyol örökösödési háború és Spanyolország történelme · Többet látni »

V. Fülöp spanyol király

V.

Habsburg-ház és V. Fülöp spanyol király · Spanyolország történelme és V. Fülöp spanyol király · Többet látni »

V. Károly német-római császár

V.

Habsburg-ház és V. Károly német-római császár · Spanyolország történelme és V. Károly német-római császár · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király · Spanyolország történelme és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Habsburg-ház és Spanyolország történelme

Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Spanyolország történelme 227. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 5.37% = 37 / (462 + 227).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Spanyolország történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: