Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Német-római Birodalom
Habsburg-ház és Német-római Birodalom 36 közös dolog (a Uniópédia): A nyugati császárok listája, Albert magyar király, Augsburg, Augsburgi vallásbéke, Bíboros, Ellenreformáció, Evangélikus kereszténység, Firenze, Francia–holland háború, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, Harmincéves háború, Hétéves háború, I. Mátyás magyar király, I. Miksa német-római császár, I. Rudolf német király, II. Frigyes német-római császár, III. Frigyes német-római császár, IV. Károly német-római császár, Kálvinizmus, Luther Márton, Luxemburg-ház, Német királyok listája, Német parasztháború, Németalföld, Osztrák örökösödési háború, Pfalzi örökösödési háború, Római katolikus egyház, Reformáció, Schmalkaldeni háború, ..., Spanyol örökösödési háború, Svájc, V. Károly német-római császár, Választófejedelem, Velencei Köztársaság, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (6 több) »
A nyugati császárok listája
Az alábbiakban azon uralkodóknak a névsorát olvashatjuk, akik a Frank Birodalomnak vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak, az Itáliai Királyságnak; továbbá a Szent Római Birodalomnak, olyan uralkodói voltak, akik elnyerték a császár címet; őket tekintjük a nyugati császároknak.
A nyugati császárok listája és Habsburg-ház · A nyugati császárok listája és Német-római Birodalom ·
Albert magyar király
Albert (Bécs, 1397. augusztus 16. – Neszmély, 1439. október 27.) osztrák herceg (1404–1439), német király (1438–1439), Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya.
Albert magyar király és Habsburg-ház · Albert magyar király és Német-római Birodalom ·
Augsburg
Augsburg (régi magyar nevén Ágosta) város Németország Bajorország nevű tartományában.
Augsburg és Habsburg-ház · Augsburg és Német-római Birodalom ·
Augsburgi vallásbéke
A béke nyomtatott szövegének címlapja, 1555 Az augsburgi vallásbéke zárta le a Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat.
Augsburgi vallásbéke és Habsburg-ház · Augsburgi vallásbéke és Német-római Birodalom ·
Bíboros
A bíborosok öltözete a híres Gamarelli szabóság kirakatában, Róma, via Santa Chiara A bíboros vagy kardinális az a méltóság a katolikus egyházban, aki pápaválasztó joggal rendelkezik, a pápát segíti, őt tanáccsal ellátja.
Bíboros és Habsburg-ház · Bíboros és Német-római Birodalom ·
Ellenreformáció
Pasquale Cati: A tridenti zsinat Az ellenreformáció (latin: Contrareformatio), más néven katolikus megújulás (latin: Reformatio Catholica) a katolicizmus törekvése volt mind vallási, mind társadalmi téren a protestantizmus térnyerése ellen cselekedni, és elvesztett pozícióit visszaszerezni.
Ellenreformáció és Habsburg-ház · Ellenreformáció és Német-római Birodalom ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Habsburg-ház · Evangélikus kereszténység és Német-római Birodalom ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Habsburg-ház · Firenze és Német-római Birodalom ·
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Francia–holland háború és Habsburg-ház · Francia–holland háború és Német-római Birodalom ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Német-római Birodalom ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Habsburg-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Német-római Birodalom ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Német-római Birodalom ·
Hétéves háború
A hétéves háború a 18. század legnagyobb katonai konfliktusa volt.
Hétéves háború és Habsburg-ház · Hétéves háború és Német-római Birodalom ·
I. Mátyás magyar király
I.
Habsburg-ház és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Német-római Birodalom ·
I. Miksa német-római császár
I.
Habsburg-ház és I. Miksa német-római császár · I. Miksa német-római császár és Német-római Birodalom ·
I. Rudolf német király
I.
Habsburg-ház és I. Rudolf német király · I. Rudolf német király és Német-római Birodalom ·
II. Frigyes német-római császár
II.
Habsburg-ház és II. Frigyes német-római császár · II. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom ·
III. Frigyes német-római császár
III.
Habsburg-ház és III. Frigyes német-római császár · III. Frigyes német-római császár és Német-római Birodalom ·
IV. Károly német-római császár
IV.
Habsburg-ház és IV. Károly német-római császár · IV. Károly német-római császár és Német-római Birodalom ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Habsburg-ház és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Német-római Birodalom ·
Luther Márton
A Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe Martin Luther (magyarosan: Luther Márton, németül eredetileg Martin Luder) (Eisleben (ma Lutherstadt Eisleben), 1483. november 10. – Eisleben, 1546. február 18.) a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor.
Habsburg-ház és Luther Márton · Luther Márton és Német-római Birodalom ·
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
Habsburg-ház és Luxemburg-ház · Luxemburg-ház és Német-római Birodalom ·
Német királyok listája
Ez a lista a Frank Birodalom 843-as a Verduni szerződésben történő felosztása következtében létrejött Keleti Frank Királyság – amelyet a 10.
Habsburg-ház és Német királyok listája · Német királyok listája és Német-római Birodalom ·
Német parasztháború
A német parasztháború vagy nagy német parasztfelkelés nagy kiterjedésű parasztfelkelés volt 1524 és 1525 között, amely a Német-római Birodalom sok tartományára kiterjedt, elsősorban a birodalom déli részén.
Habsburg-ház és Német parasztháború · Német parasztháború és Német-római Birodalom ·
Németalföld
'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.
Habsburg-ház és Németalföld · Német-római Birodalom és Németalföld ·
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Habsburg-ház és Osztrák örökösödési háború · Német-római Birodalom és Osztrák örökösödési háború ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Habsburg-ház és Pfalzi örökösödési háború · Német-római Birodalom és Pfalzi örökösödési háború ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Habsburg-ház és Római katolikus egyház · Német-római Birodalom és Római katolikus egyház ·
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Habsburg-ház és Reformáció · Német-római Birodalom és Reformáció ·
Schmalkaldeni háború
A schmalkaldeni háborúban 1546–1547 között V. Károly állt szemben a schmalkaldeni szövetség tagjaival.
Habsburg-ház és Schmalkaldeni háború · Német-római Birodalom és Schmalkaldeni háború ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború · Német-római Birodalom és Spanyol örökösödési háború ·
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Habsburg-ház és Svájc · Német-római Birodalom és Svájc ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg-ház és V. Károly német-római császár · Német-római Birodalom és V. Károly német-római császár ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Habsburg-ház és Választófejedelem · Német-római Birodalom és Választófejedelem ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg-ház és Velencei Köztársaság · Német-római Birodalom és Velencei Köztársaság ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Habsburg-ház és Zsigmond magyar király · Német-római Birodalom és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és Német-római Birodalom
- Mi van a közös Habsburg-ház és Német-római Birodalom
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Német-római Birodalom
Összehasonlítását Habsburg-ház és Német-római Birodalom
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Német-római Birodalom 269. Ami közös bennük 36, a Jaccard index 4.92% = 36 / (462 + 269).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Német-római Birodalom. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
