Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Habsburg-ház és Nijmegeni béke

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Habsburg-ház és Nijmegeni béke

Habsburg-ház vs. Nijmegeni béke

A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta. A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.

Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Nijmegeni béke

Habsburg-ház és Nijmegeni béke 14 közös dolog (a Uniópédia): Devolúciós háború, Elzász, Francia–holland háború, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, I. Lipót magyar király, Kurucok, Magyar Királyság, Német-római Birodalom, Németalföld, Pfalzi örökösödési háború, V. Károly lotaringiai herceg, XI. Lajos francia király, XIV. Lajos francia király.

Devolúciós háború

Az 1667–1668-as spanyol–francia háború, amelyet devolúciós háborúnak is neveznek, 1667 májusában robbant ki.

Devolúciós háború és Habsburg-ház · Devolúciós háború és Nijmegeni béke · Többet látni »

Elzász

Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.

Elzász és Habsburg-ház · Elzász és Nijmegeni béke · Többet látni »

Francia–holland háború

A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.

Francia–holland háború és Habsburg-ház · Francia–holland háború és Nijmegeni béke · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Nijmegeni béke · Többet látni »

Harmincéves háború

A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.

Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Nijmegeni béke · Többet látni »

I. Lipót magyar király

I.

Habsburg-ház és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Nijmegeni béke · Többet látni »

Kurucok

Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.

Habsburg-ház és Kurucok · Kurucok és Nijmegeni béke · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Habsburg-ház és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Nijmegeni béke · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Habsburg-ház és Német-római Birodalom · Német-római Birodalom és Nijmegeni béke · Többet látni »

Németalföld

'''A tizenhét tartomány:''' 1. Brabanti Hercegség 2. Guelders Hercegség 3. Limburgi Hercegség 4. Luxemburgi Nagyhercegség 5. Atois-i Grófság 6. Hainaut-i Grófság 7. Holland Grófság 8. Namuri Grófság 9. Flamand Grófság 10. Zeelandi Grófság 11. Zuthpheni Grófság 12. Antwerpeni Őrgrófság 13. Friesland uradalom 14. Groningen uradalom 15. Mechelen uradalom 16. Overijssel uradalom 17. Utrechti uradalom Németalföld történelmi régió, amelyet a tengerszinthez mérten alacsonyan fekvő területek, illetve országok alkottak a Rajna, a Schelde és a Maas (Meuse) folyó torkolatvidékén.

Habsburg-ház és Németalföld · Németalföld és Nijmegeni béke · Többet látni »

Pfalzi örökösödési háború

A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.

Habsburg-ház és Pfalzi örökösödési háború · Nijmegeni béke és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »

V. Károly lotaringiai herceg

V.

Habsburg-ház és V. Károly lotaringiai herceg · Nijmegeni béke és V. Károly lotaringiai herceg · Többet látni »

XI. Lajos francia király

XI.

Habsburg-ház és XI. Lajos francia király · Nijmegeni béke és XI. Lajos francia király · Többet látni »

XIV. Lajos francia király

XIV.

Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király · Nijmegeni béke és XIV. Lajos francia király · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Habsburg-ház és Nijmegeni béke

Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Nijmegeni béke 74. Ami közös bennük 14, a Jaccard index 2.61% = 14 / (462 + 74).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Nijmegeni béke. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: