Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Magyar Királyság
Habsburg-ház és Magyar Királyság 37 közös dolog (a Uniópédia): Aranybulla, Buda (történelmi település), Buda ostroma (1541), Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Evangélikus kereszténység, Firenze, Habsburg Birodalom, Habsburg–Lotaringiai-ház, Hunyadi János, I. István magyar király, I. Károly magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, III. András magyar király, IV. Béla magyar király, Jagelló-ház, Kálvinizmus, Királyi Magyarország, Luxemburg-ház, Magyarország uralkodóinak listája, Mohácsi csata, Nándorfehérvári diadal, Nápolyi Királyság, Német-római Birodalom, Oszmán Birodalom, Osztrák Császárság, Osztrák–Magyar Monarchia, Partium, Pozsareváci béke, Római katolikus egyház, ..., Speyeri szerződés, Szapolyai-család, Szent Korona, Szilézia, Török háborúk Magyarországon, Török hódoltság, Zsigmond magyar király. Bővíteni index (7 több) »
Aranybulla
Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.
Aranybulla és Habsburg-ház · Aranybulla és Magyar Királyság ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg-ház · Buda (történelmi település) és Magyar Királyság ·
Buda ostroma (1541)
Buda ostroma (1541) Buda ostroma 1541.
Buda ostroma (1541) és Habsburg-ház · Buda ostroma (1541) és Magyar Királyság ·
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Habsburg-ház · Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) és Magyar Királyság ·
Evangélikus kereszténység
Az evangélikus kereszténység; más nevein lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet; a protestantizmus egyik fő ága.
Evangélikus kereszténység és Habsburg-ház · Evangélikus kereszténység és Magyar Királyság ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Habsburg-ház · Firenze és Magyar Királyság ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Magyar Királyság ·
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Habsburg–Lotaringiai-ház és Habsburg-ház · Habsburg–Lotaringiai-ház és Magyar Királyság ·
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Habsburg-ház és Hunyadi János · Hunyadi János és Magyar Királyság ·
I. István magyar király
I.
Habsburg-ház és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyar Királyság ·
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Habsburg-ház és I. Károly magyar király · I. Károly magyar király és Magyar Királyság ·
I. Mátyás magyar király
I.
Habsburg-ház és I. Mátyás magyar király · I. Mátyás magyar király és Magyar Királyság ·
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Habsburg-ház és I. Szulejmán oszmán szultán · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Királyság ·
III. András magyar király
III.
Habsburg-ház és III. András magyar király · III. András magyar király és Magyar Királyság ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Habsburg-ház és IV. Béla magyar király · IV. Béla magyar király és Magyar Királyság ·
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Habsburg-ház és Jagelló-ház · Jagelló-ház és Magyar Királyság ·
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Habsburg-ház és Kálvinizmus · Kálvinizmus és Magyar Királyság ·
Királyi Magyarország
A Királyi Magyarország (angolul: Royal Hungary; németül: königliches Ungarn) egy, a 19-20. századi magyar történetírásban megjelent és gyakorlattá vált fogalom, mellyel a 16. században, a török invázió következtében megszületett három részre szakadt Magyar Királyság Habsburg-fennhatóság alá került részeit jelöli.
Habsburg-ház és Királyi Magyarország · Királyi Magyarország és Magyar Királyság ·
Luxemburg-ház
A Luxemburgi-ház alapítója Luxemburg grófja, Henrik volt 1308-ban, ki ekkortájt szerezte meg a Német-római Birodalom trónját.
Habsburg-ház és Luxemburg-ház · Luxemburg-ház és Magyar Királyság ·
Magyarország uralkodóinak listája
Ezen a lapon Magyarország uralkodóinak listája látható, mely a törzsfőket, a Magyar Fejedelemség fejedelmeit és a Magyar Királyság királyait tartalmazza uralkodóházanként beosztva.
Habsburg-ház és Magyarország uralkodóinak listája · Magyar Királyság és Magyarország uralkodóinak listája ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg-ház és Mohácsi csata · Magyar Királyság és Mohácsi csata ·
Nándorfehérvári diadal
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456.
Habsburg-ház és Nándorfehérvári diadal · Magyar Királyság és Nándorfehérvári diadal ·
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Habsburg-ház és Nápolyi Királyság · Magyar Királyság és Nápolyi Királyság ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Német-római Birodalom · Magyar Királyság és Német-római Birodalom ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg-ház és Oszmán Birodalom · Magyar Királyság és Oszmán Birodalom ·
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Habsburg-ház és Osztrák Császárság · Magyar Királyság és Osztrák Császárság ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Osztrák–Magyar Monarchia · Magyar Királyság és Osztrák–Magyar Monarchia ·
Partium
A Partium (kiejtése a magyarországi latinságban: párcium) a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.
Habsburg-ház és Partium · Magyar Királyság és Partium ·
Pozsareváci béke
A pozsareváci béke a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és az Oszmán Birodalom között 1718.
Habsburg-ház és Pozsareváci béke · Magyar Királyság és Pozsareváci béke ·
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Habsburg-ház és Római katolikus egyház · Magyar Királyság és Római katolikus egyház ·
Speyeri szerződés
Az Erdélyi Fejedelemség és a Partium 1570-ben A három részre szakadt Magyar Királyság területe 1572-ben Az 1570.
Habsburg-ház és Speyeri szerződés · Magyar Királyság és Speyeri szerződés ·
Szapolyai-család
A család címere A Szapolyai-család (régies átírással Zápolya-család) kora újkori magyar uralkodócsalád, amely két királyt (I. Jánost és II. Jánost) adott az országnak.
Habsburg-ház és Szapolyai-család · Magyar Királyság és Szapolyai-család ·
Szent Korona
date.
Habsburg-ház és Szent Korona · Magyar Királyság és Szent Korona ·
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Habsburg-ház és Szilézia · Magyar Királyság és Szilézia ·
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Habsburg-ház és Török háborúk Magyarországon · Magyar Királyság és Török háborúk Magyarországon ·
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Habsburg-ház és Török hódoltság · Magyar Királyság és Török hódoltság ·
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Habsburg-ház és Zsigmond magyar király · Magyar Királyság és Zsigmond magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és Magyar Királyság
- Mi van a közös Habsburg-ház és Magyar Királyság
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Magyar Királyság
Összehasonlítását Habsburg-ház és Magyar Királyság
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyar Királyság 325. Ami közös bennük 37, a Jaccard index 4.70% = 37 / (462 + 325).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Magyar Királyság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: