Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf
Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf 34 közös dolog (a Uniópédia): Buda (történelmi település), Buda ostroma (1684), Buda visszafoglalása, Elzász, Firenze, Francia–holland háború, Habsburg Birodalom, Harmincéves háború, Hegyaljai felkelés, I. Lipót magyar király, II. Károly spanyol király, III. János lengyel király, Kahlenbergi csata, Karlócai béke, Kurucok, Lengyelország uralkodóinak listája, Medici-család, Nagyharsányi csata, Német-római Birodalom, Nijmegeni béke, Oszmán Birodalom, Pfalzi örökösödési háború, Raimondo Montecuccoli, Savoyai Jenő, Spanyol örökösödési háború, Spanyolország uralkodóinak listája, Szalánkeméni csata, Thököly Imre, V. Károly lotaringiai herceg, Választófejedelem, ..., VII. Károly német-római császár, XIV. Lajos francia király, Zentai csata, Zrínyi Miklós (költő). Bővíteni index (4 több) »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg-ház · Buda (történelmi település) és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Buda ostroma (1684)
Buda 1684 évi ostromát egy Habsburg-haderő vívta meg, nemzetközi és magyar segédhadakkal, Lotaringiai Károly herceg főparancsnoksága alatt.
Buda ostroma (1684) és Habsburg-ház · Buda ostroma (1684) és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Buda visszafoglalása és Habsburg-ház · Buda visszafoglalása és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Elzász és Habsburg-ház · Elzász és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Firenze
Firenze, Olaszország egyik nagyvárosa, egyben Toszkána régió székhelye és kulturális központja.
Firenze és Habsburg-ház · Firenze és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Francia–holland háború
A francia–holland háború (vagy holland háború) egy európai nagyhatalmi konfliktus volt, amely 1672–1679 között folyt.
Francia–holland háború és Habsburg-ház · Francia–holland háború és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Habsburg Birodalom és Habsburg-ház · Habsburg Birodalom és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Habsburg-ház és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Hegyaljai felkelés
A hegyaljai felkelés Habsburg-ellenes kuruc felkelés volt 1697-ben.
Habsburg-ház és Hegyaljai felkelés · Hegyaljai felkelés és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
I. Lipót magyar király
I.
Habsburg-ház és I. Lipót magyar király · I. Lipót magyar király és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
II. Károly spanyol király
Habsburg Károly, ragadványnevén Babonás Károly (Madrid, 1661. november 6. – Madrid, 1700. november 1.), II.
Habsburg-ház és II. Károly spanyol király · II. Károly spanyol király és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Habsburg-ház és III. János lengyel király · III. János lengyel király és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Habsburg-ház és Kahlenbergi csata · Kahlenbergi csata és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Habsburg-ház és Karlócai béke · Karlócai béke és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Habsburg-ház és Kurucok · Kurucok és Lajos Vilmos badeni őrgróf ·
Lengyelország uralkodóinak listája
Ez a lap Lengyelország uralkodóinak a listája.
Habsburg-ház és Lengyelország uralkodóinak listája · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Lengyelország uralkodóinak listája ·
Medici-család
A Medici-család (ejtsd: medicsi) Firenze fejedelmi családja volt 1434-től.
Habsburg-ház és Medici-család · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Medici-család ·
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Habsburg-ház és Nagyharsányi csata · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Nagyharsányi csata ·
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Habsburg-ház és Német-római Birodalom · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Német-római Birodalom ·
Nijmegeni béke
A nijmegeni béketárgyalások résztvevői (Henri Gascard festménye) A nijmegeni békeszerződés tulajdonképpen több egymáshoz kapcsolódó szerződés sorozata, amelyeket 1678–1679-ben kötöttek a kelet-németalföldi Nijmegen városában.
Habsburg-ház és Nijmegeni béke · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Nijmegeni béke ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg-ház és Oszmán Birodalom · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Oszmán Birodalom ·
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Habsburg-ház és Pfalzi örökösödési háború · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Pfalzi örökösödési háború ·
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Habsburg-ház és Raimondo Montecuccoli · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Raimondo Montecuccoli ·
Savoyai Jenő
Savoyai Jenő vagy Savoyai Eugén, eredeti teljes francia nevén Eugène-François de Savoie-Carignano gróf (Párizs, 1663. október 18. – Bécs, 1736. április 21.) a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemes, Carignano hercege, német-római császári hadvezér.
Habsburg-ház és Savoyai Jenő · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Savoyai Jenő ·
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Habsburg-ház és Spanyol örökösödési háború · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Spanyol örökösödési háború ·
Spanyolország uralkodóinak listája
Ez a lap Spanyolország uralkodóinak listáját tartalmazza.
Habsburg-ház és Spanyolország uralkodóinak listája · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Spanyolország uralkodóinak listája ·
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Habsburg-ház és Szalánkeméni csata · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Szalánkeméni csata ·
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Habsburg-ház és Thököly Imre · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Thököly Imre ·
V. Károly lotaringiai herceg
V.
Habsburg-ház és V. Károly lotaringiai herceg · Lajos Vilmos badeni őrgróf és V. Károly lotaringiai herceg ·
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Habsburg-ház és Választófejedelem · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Választófejedelem ·
VII. Károly német-római császár
Bajor Károly Albert (Brüsszel, 1697. augusztus 6. – München, 1745. január 20.), a Wittelsbach-házból származó, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Sobieska Terézia Kinga lengyel hercegnő harmadik gyermekeként született bajor herceg, aki 1726-tól bajorországi választófejedelem I. Károly Albert néven, 1741-től cseh király III.
Habsburg-ház és VII. Károly német-római császár · Lajos Vilmos badeni őrgróf és VII. Károly német-római császár ·
XIV. Lajos francia király
XIV.
Habsburg-ház és XIV. Lajos francia király · Lajos Vilmos badeni őrgróf és XIV. Lajos francia király ·
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
Habsburg-ház és Zentai csata · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Zentai csata ·
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Habsburg-ház és Zrínyi Miklós (költő) · Lajos Vilmos badeni őrgróf és Zrínyi Miklós (költő) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf
- Mi van a közös Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf
- Közötti hasonlóságok Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf
Összehasonlítását Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf
Habsburg-ház 462 kapcsolatokat, ugyanakkor Lajos Vilmos badeni őrgróf 180. Ami közös bennük 34, a Jaccard index 5.30% = 34 / (462 + 180).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg-ház és Lajos Vilmos badeni őrgróf. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: