Közötti hasonlóságok Günther Blumentritt és Második világháború
Günther Blumentritt és Második világháború 8 közös dolog (a Uniópédia): Adolf Hitler, Amerikai Egyesült Államok, Első világháború, Gerd von Rundstedt, Harmincéves háború, London, Nyugat-Németország, Siegfried-vonal.
Adolf Hitler
Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.
Adolf Hitler és Günther Blumentritt · Adolf Hitler és Második világháború ·
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Amerikai Egyesült Államok és Günther Blumentritt · Amerikai Egyesült Államok és Második világháború ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Günther Blumentritt · Első világháború és Második világháború ·
Gerd von Rundstedt
Gerd von Rundstedt (születési neve Karl Rudolf Gerd von Rundstedt, Aschersleben, 1875. december 12. – Hannover, 1953. február 24.) német tábornagy, hadseregcsoport-főparancsnok.
Günther Blumentritt és Gerd von Rundstedt · Gerd von Rundstedt és Második világháború ·
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Günther Blumentritt és Harmincéves háború · Harmincéves háború és Második világháború ·
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Günther Blumentritt és London · London és Második világháború ·
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Günther Blumentritt és Nyugat-Németország · Második világháború és Nyugat-Németország ·
Siegfried-vonal
A Siegfried-line ''(Westwall)'' térképe. Két német tiszt a Rajna felső folyása mentén épített bunkerben. 1939. szeptember 23. A Siegfried-vonal (németül Westwall, Siegfriedstellung, angolul Siegfried Line) Németország nyugati határai mentén épített védelmi állások, erődítmények és tankcsapdák elnevezése volt.
Günther Blumentritt és Siegfried-vonal · Második világháború és Siegfried-vonal ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Günther Blumentritt és Második világháború
- Mi van a közös Günther Blumentritt és Második világháború
- Közötti hasonlóságok Günther Blumentritt és Második világháború
Összehasonlítását Günther Blumentritt és Második világháború
Günther Blumentritt 61 kapcsolatokat, ugyanakkor Második világháború 642. Ami közös bennük 8, a Jaccard index 1.14% = 8 / (61 + 642).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Günther Blumentritt és Második világháború. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: