Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Görög–perzsa háborúk és Makedónia
Görög–perzsa háborúk és Makedónia 28 közös dolog (a Uniópédia): Argosz (település), Athén, Égei-tenger, Déloszi Szövetség, Delphoi, Hérodotosz, Hippiasz athéni türannosz, I. Alexandrosz makedón király, I. Dárajavaus perzsa király, I. e. 478, I. e. 479, I. e. 480, I. e. 495, I. e. 513, I. e. 6. század, I. Khsajársá perzsa király, II. Philipposz makedón király, III. Alexandrosz makedón király, Iszthmoszi Szövetség, Korinthosz, Peloponnészoszi háború, Phalanx, Spárta, Türannisz, Thébai, Themisztoklész, Thesszália, Triérész.
Argosz (település)
Argosz látképe az ókori színház felől Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.
Argosz (település) és Görög–perzsa háborúk · Argosz (település) és Makedónia ·
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Athén és Görög–perzsa háborúk · Athén és Makedónia ·
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Égei-tenger és Görög–perzsa háborúk · Égei-tenger és Makedónia ·
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Déloszi Szövetség és Görög–perzsa háborúk · Déloszi Szövetség és Makedónia ·
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Delphoi és Görög–perzsa háborúk · Delphoi és Makedónia ·
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Görög–perzsa háborúk és Hérodotosz · Hérodotosz és Makedónia ·
Hippiasz athéni türannosz
Hippiasz (uralkodott Kr. e. 527 – 510) Athén második, egyben utolsó türannosza, Peiszisztratosz legidősebb fia volt.
Görög–perzsa háborúk és Hippiasz athéni türannosz · Hippiasz athéni türannosz és Makedónia ·
I. Alexandrosz makedón király
I.
Görög–perzsa háborúk és I. Alexandrosz makedón király · I. Alexandrosz makedón király és Makedónia ·
I. Dárajavaus perzsa király
Dárajavaus (óperzsa Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius,,, babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522.
Görög–perzsa háborúk és I. Dárajavaus perzsa király · I. Dárajavaus perzsa király és Makedónia ·
I. e. 478
Nincs leírás.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 478 · I. e. 478 és Makedónia ·
I. e. 479
Nincs leírás.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 479 · I. e. 479 és Makedónia ·
I. e. 480
Nincs leírás.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 480 · I. e. 480 és Makedónia ·
I. e. 495
Nincs leírás.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 495 · I. e. 495 és Makedónia ·
I. e. 513
Nincs leírás.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 513 · I. e. 513 és Makedónia ·
I. e. 6. század
Paestum templomának romja Szemiramisz függőkertje, Újbabiloni Birodalom.
Görög–perzsa háborúk és I. e. 6. század · I. e. 6. század és Makedónia ·
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Görög–perzsa háborúk és I. Khsajársá perzsa király · I. Khsajársá perzsa király és Makedónia ·
II. Philipposz makedón király
II. Philipposz, magyarosan II. Fülöp, (Pella, i. e. 382 – Aigai, i. e. 336 októbere) Makedónia királya, i. e. 355-től 336-ig uralkodott. Hét házasságából hat gyermeke született, egyikük Alexandrosz követte a trónon. Philipposz Makedóniában született III. Amüntasz makedón király fiaként, de fiatal kora miatt nem ő volt a korona fő várományosa. A trónra bátyja, II. Alexandrosz került, aki – egy békeszerződés értelmében – i. e. 368-ban Thébaiba küldte, ahol túszként tartózkodott, egészen i. e. 365-ig. Itt görög nevelésben részesült és a görög hadi szokásokkal is megismerkedett (többek között itt sajátította el a ferde phalanx alkalmazását). I. e. 368-ban meggyilkolták II. Alexandroszt, és helyére III. Perdikkasz, a másik báty lépett. Az új uralkodó i. e. 365-ben visszahozatta öccsét Makedóniába. Ekkor az országot délről a görög városok terjeszkedése fenyegette, és a trák hódítók is jelentős makedón területeket vontak ellenőrzésük alá. Miután a harcokban III. Perdikkasz elesett (i. e. 359), átmenetileg gyámság alá került, de a hadsereg görög mintára való átszervezését elkezdhette. i. e. 355-ben került a trónra, és hozzálátott hatalmának megerősítéséhez. Új, modern, jól felszerelt hadsereget szervezett a görög phalanx hadviselés alapján. 8000 fős hadseregével sikert sikerre halmozva visszaszorította az illíriai hódítókat, visszafoglalta Makedónia megszállt területeit és gyarapította országa területét. A több évig elhúzódó hadjáratok során rátette kezét Illíriára, Trákiára és Paióniára is. Komoly pénzügyi reformja és a trák aranybányák biztosították az anyagi forrásokat a katonai expedícióihoz. Philipposz mégsem hódításaira, hanem diplomáciai sikereire volt a legbüszkébb. Görög riválisait gyakran kijátszotta egymás ellen, és a makedón érdekeket szem előtt tartva hol az egyik, hol a másik oldalon nyújtott katonai támogatást. Hamarosan a görög területek északi része is makedón fennhatóság alá került. A háborúk során felvirágzott Makedónia gazdasága és kereskedelme. II. Philipposz birodalma i. e. 336-ban I. e. 356-ban született meg fia, Alexandrosz, akit kemény fizikai és szellemi neveltetésben részesített, néhány évig a világ akkori leghíresebb tudósa, Arisztotelész volt a tanára. II. Philiphosz mellett az ifjú herceg már korán elsajátíthatta az uralkodást és a hadsereg irányítását. A görögök, hogy csökkentsék a makedónok befolyását, egyesítették erőiket és fellázadtak Philipposz uralma ellen. Az i. e. 338-ban megvívott khairóneiai sorsdöntő ütközetben azonban Philipphosz fényes győzelmet aratott a görög seregeken. Ebben az ütközetben a 18 éves Alexandrosz vezette a balszárnyon a lovassági támadást, szétzúzva a thébai szent csapatot, a kor egyik legütőképesebb elit alakulatát, jelentős segítséget nyújtva ezzel atyjának. A győzelmet követően II. Philipphosz szövetségbe kényszerítette a görög államokat, amelynek vezérül saját magát választotta meg. Miután ez megtörtént, minden figyelmét Perzsia felé fordította, mert a görögök veszélyeztetettségük megoldását a perzsa birodalom meghódításában látták, és az i. e. 490-ben megindított perzsa inváziókat is meg akarták bosszulni a gyengélkedő perzsák ellen. II. Philipposz vezetésével az i. e. 338-ban, Korinthoszban megtartott összgörög kongresszuson megalakult a Korinthoszi Szövetség. I. e. 337-ben egy hadsereget is küldött Parmenion vezetésével, hogy átkeljenek Kis-Ázsiába, előkészítve a nagy hadjáratot. A királynak azonban már nem volt lehetősége valóra váltani az álmát, mert i. e. 336-ban a tiszteletére rendezett ünnepélyen a saját testőre, Pauszaniasz meggyilkolta. A trónon kivételes képességű fia, III. Alexandrosz követte, aki seregével átkelt a Hellészpontoszon és hosszú évekig tartó katonai hadjárata során megdöntötte III. Dareiosz perzsa király hatalmát.
Görög–perzsa háborúk és II. Philipposz makedón király · II. Philipposz makedón király és Makedónia ·
III. Alexandrosz makedón király
ezüstdrakhmán III. Alexandrosz, magyarosan III. Sándor, Nagy Sándor (ógörögül:, ejtsd: alexandrosz ho megasz, perzsául: Szikandar vagy Iszkander;; Pella, i. e. 356. július 20. és július 30. között – Babilon, i. e. 323. június 10.) előbb Makedónia királya, majd Egyiptom fáraója és Perzsia nagykirálya. Az általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt; atyja, II. Philipposz nyomdokain haladva hatalmát a Peloponnészosztól az indiai szubkontinensig terjesztette ki, elfoglalva a görögök által akkor ismert világ nagy részét. Rövid, de eredményes uralkodása a klasszikus ókori történelem és kultúra egy új korszakának, a hellenizmusnak a kezdetét jelentette. Alexandrosz volt Napóleon koráig az európaiak számára a világtörténelem leghíresebb hadvezére, de ismertsége ma is nagyon nagy, s a hadvezetés második legnagyobb ikonja. Alexandroszról a mai Észak-Macedóniában sajátos kép él. A délszláv macedónok magukat előszeretettel azonosítják az ő makedón népével. Ez nem felel meg a valóságnak, mert az igazi makedónok a görögökkel rokon népcsoport volt, a mostani macedón nép, amely ugyan nyelvében makedoncinak mondja magát, de nyelvileg és más szempontok miatt a bolgárokhoz áll közel, nem leszármazottja az ókori makedónoknak. Görögország és (a mostanra már) Észak-Macedónia között emiatt már többször pattanásig feszültek az ellentétek.
Görög–perzsa háborúk és III. Alexandrosz makedón király · III. Alexandrosz makedón király és Makedónia ·
Iszthmoszi Szövetség
Az Iszthmoszi Szövetség vagy hellén szövetség azon görög poliszok szövetsége, koinonja volt a görög-perzsa háborúban a szalamiszi csata időszakában, akik nem akartak behódolni a perzsáknak.
Görög–perzsa háborúk és Iszthmoszi Szövetség · Iszthmoszi Szövetség és Makedónia ·
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Görög–perzsa háborúk és Korinthosz · Korinthosz és Makedónia ·
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Görög–perzsa háborúk és Peloponnészoszi háború · Makedónia és Peloponnészoszi háború ·
Phalanx
A phalanx (ógörög φάλαγξ, újgörög φάλαγγα, magyarosan olykor falanx) az ókori Görögországban kialakult hoplita-hadviselés alapegysége volt.
Görög–perzsa háborúk és Phalanx · Makedónia és Phalanx ·
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Görög–perzsa háborúk és Spárta · Makedónia és Spárta ·
Türannisz
A türannisz egy ókori görög államberendezkedés volt, amely alatt a virágkorban egy alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralmát értették.
Görög–perzsa háborúk és Türannisz · Makedónia és Türannisz ·
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Görög–perzsa háborúk és Thébai · Makedónia és Thébai ·
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Görög–perzsa háborúk és Themisztoklész · Makedónia és Themisztoklész ·
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Görög–perzsa háborúk és Thesszália · Makedónia és Thesszália ·
Triérész
A triérész (latinul triremis) három evezősoros görög hadihajó.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Görög–perzsa háborúk és Makedónia
- Mi van a közös Görög–perzsa háborúk és Makedónia
- Közötti hasonlóságok Görög–perzsa háborúk és Makedónia
Összehasonlítását Görög–perzsa háborúk és Makedónia
Görög–perzsa háborúk 168 kapcsolatokat, ugyanakkor Makedónia 98. Ami közös bennük 28, a Jaccard index 10.53% = 28 / (168 + 98).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Görög–perzsa háborúk és Makedónia. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
