Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
51 kapcsolatok: Aszód, Aszódi járás, Bag, Boldog (település), Cinkota, Csömör, Dány, Domony, Erdőkertes, Galgagyörk, Galgahévíz, Galgamácsa, Gödöllő, Hévízgyörk, Iklad, Isaszeg, Járás, Kartal (település), Közös önkormányzati hivatal, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Község, Kerepes, Kerepestarcsa, Kistarcsa, Magyarország, Mogyoród, Nagy-Budapest, Nagyközségkörnyék, Nagytarcsa, Pécel, Pest vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Szada, Tura, Valkó, Vácegres, Váci járás, Váckisújfalu, Vácszentlászló, Városkörnyék, Veresegyház, Verseg, Zsámbok, 1950-es járásrendezés, ..., 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (1 több) »
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Új!!: Gödöllői járás és Aszód · Többet látni »
Aszódi járás
Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Gödöllői járás és Aszódi járás · Többet látni »
Bag
Bag nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Bag · Többet látni »
Boldog (település)
Boldog község Heves vármegye Hatvani járásában.
Új!!: Gödöllői járás és Boldog (település) · Többet látni »
Cinkota
Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.
Új!!: Gödöllői járás és Cinkota · Többet látni »
Csömör
Csömör nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Csömör · Többet látni »
Dány
Dány község a Közép-Magyarországi régióban, Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Dány · Többet látni »
Domony
Domony község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Domony · Többet látni »
Erdőkertes
Erdőkertes község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Erdőkertes · Többet látni »
Galgagyörk
Galgagyörk (1900 előtt Tótgyörk, szlovákul: Ďurk) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Galgagyörk · Többet látni »
Galgahévíz
Galgahévíz község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Galgahévíz · Többet látni »
Galgamácsa
Galgamácsa község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Galgamácsa · Többet látni »
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Új!!: Gödöllői járás és Gödöllő · Többet látni »
Hévízgyörk
Hévízgyörk község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Hévízgyörk · Többet látni »
Iklad
Iklad község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Iklad · Többet látni »
Isaszeg
Isaszeg város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Isaszeg · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Gödöllői járás és Járás · Többet látni »
Kartal (település)
Kartal nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Kartal (település) · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Gödöllői járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.
Új!!: Gödöllői járás és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Gödöllői járás és Község · Többet látni »
Kerepes
Kerepes város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Kerepes · Többet látni »
Kerepestarcsa
Kerepestarcsa Pest megyei nagyközség volt a budapesti agglomerációban, amely 1978.
Új!!: Gödöllői járás és Kerepestarcsa · Többet látni »
Kistarcsa
Kistarcsa város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Kistarcsa · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gödöllői járás és Magyarország · Többet látni »
Mogyoród
Mogyoród nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Mogyoród · Többet látni »
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Új!!: Gödöllői járás és Nagy-Budapest · Többet látni »
Nagyközségkörnyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS Városi jogú nagyközség Kategória:Tanácsrendszer Magyarországon.
Új!!: Gödöllői járás és Nagyközségkörnyék · Többet látni »
Nagytarcsa
Nagytarcsa község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Nagytarcsa · Többet látni »
Pécel
Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Pécel · Többet látni »
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Új!!: Gödöllői járás és Pest vármegye · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Rákoscsaba
Rákoscsaba 1950-ig önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része.
Új!!: Gödöllői járás és Rákoscsaba · Többet látni »
Rákoshegy
Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része.
Új!!: Gödöllői járás és Rákoshegy · Többet látni »
Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul KerestúrLelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 570, 894.) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része.
Új!!: Gödöllői járás és Rákoskeresztúr · Többet látni »
Rákosliget
Rákosliget Budapest főváros városrésze a XVII. kerületben.
Új!!: Gödöllői járás és Rákosliget · Többet látni »
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben.
Új!!: Gödöllői járás és Rákosszentmihály · Többet látni »
Sashalom
Sashalom 1950 óta Budapesthez tartozó, egykor önálló település, ma városrész a XVI. kerületben.
Új!!: Gödöllői járás és Sashalom · Többet látni »
Szada
Szada nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Szada · Többet látni »
Tura
Tura város Pest vármegyében, az Aszódi járásban, annak legnépesebb települése.
Új!!: Gödöllői járás és Tura · Többet látni »
Valkó
Valkó nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Valkó · Többet látni »
Vácegres
Vácegres (neve 1943 előtt: Zsidó) község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Vácegres · Többet látni »
Váci járás
A Váci járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Gödöllői járás és Váci járás · Többet látni »
Váckisújfalu
Váckisújfalu község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Váckisújfalu · Többet látni »
Vácszentlászló
Vácszentlászló község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Vácszentlászló · Többet látni »
Városkörnyék
A városkörnyékek községeket összefogó közigazgatási egységek voltak a tanácsrendszer időszakának második felében 1971 és 1990 között Magyarországon.
Új!!: Gödöllői járás és Városkörnyék · Többet látni »
Veresegyház
Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Gödöllői járás és Veresegyház · Többet látni »
Verseg
Verseg község Pest vármegyében, az aszódi járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Verseg · Többet látni »
Zsámbok
Zsámbok község Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Új!!: Gödöllői járás és Zsámbok · Többet látni »
1950-es járásrendezés
Az 1950-es járásrendezés a tanácsrendszer magyarországi bevezetéséhez kapcsolódó közigazgatási területi reform egyik eleme volt az 1950-es megyerendezés mellett.
Új!!: Gödöllői járás és 1950-es járásrendezés · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Gödöllői járás és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
