Közötti hasonlóságok Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 11 közös dolog (a Uniópédia): Aszód, Aszódi járás, Boldog (település), Gödöllő, Járás, Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Magyarország, Nagy-Budapest, Pest vármegye, Váci járás, 1950-es megyerendezés.
Aszód
Aszód város Pest vármegyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.
Aszód és Gödöllői járás · Aszód és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Aszódi járás
Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Aszódi járás és Gödöllői járás · Aszódi járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Boldog (település)
Boldog község Heves vármegye Hatvani járásában.
Boldog (település) és Gödöllői járás · Boldog (település) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Gödöllő
Gödöllő város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye.
Gödöllő és Gödöllői járás · Gödöllő és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Gödöllői járás és Járás · Járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt.
Gödöllői járás és Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) · Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Gödöllői járás és Magyarország · Magyarország és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Nagy-Budapest
Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950.
Gödöllői járás és Nagy-Budapest · Nagy-Budapest és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Pest vármegye
Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége.
Gödöllői járás és Pest vármegye · Pest vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
Váci járás
A Váci járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Gödöllői járás és Váci járás · Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Váci járás ·
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
1950-es megyerendezés és Gödöllői járás · 1950-es megyerendezés és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Mi van a közös Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
- Közötti hasonlóságok Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Összehasonlítását Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Gödöllői járás 51 kapcsolatokat, ugyanakkor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 125. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 6.25% = 11 / (51 + 125).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gödöllői járás és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: