Közötti hasonlóságok Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság
Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság 11 közös dolog (a Uniópédia): Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán, Aleppó, Anatólia, Damaszkusz, I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán, I. Eduárd angol király, II. Henrik ciprusi király, II. Hetum örmény király, Ilhánok, Kilikia, Mamlúk Birodalom.
Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán
Al-Asraf Halíl, trónra lépése előtt Szaláh ad-Dín Halíl (1262 – Egyiptom, Gíza, 1293. december 13.) al-Manszúr Kaláún szultán fia, az egyiptomi türk (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel bahri) mamlúkok nyolcadik szultánja, egyben az 1382-ig uralkodó kaláúnida dinasztia második tagja volt (uralkodott 1290. november 11-től haláláig).
Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán és Gázán ilhán · Al-Asraf Halíl egyiptomi szultán és Kilikiai Örmény Királyság ·
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Aleppó és Gázán ilhán · Aleppó és Kilikiai Örmény Királyság ·
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Anatólia és Gázán ilhán · Anatólia és Kilikiai Örmény Királyság ·
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Damaszkusz és Gázán ilhán · Damaszkusz és Kilikiai Örmény Királyság ·
I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán
I.
Gázán ilhán és I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán · I. An-Nászir Muhammad egyiptomi szultán és Kilikiai Örmény Királyság ·
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Gázán ilhán és I. Eduárd angol király · I. Eduárd angol király és Kilikiai Örmény Királyság ·
II. Henrik ciprusi király
II.
Gázán ilhán és II. Henrik ciprusi király · II. Henrik ciprusi király és Kilikiai Örmény Királyság ·
II. Hetum örmény király
II.
Gázán ilhán és II. Hetum örmény király · II. Hetum örmény király és Kilikiai Örmény Királyság ·
Ilhánok
Az Ilhánok, vagy Ilhánidák (1256–1335) (törökül: İlhanlılar, perzsa: سلسله ایلخانی,mongolul: Ил Хан улс, egyszerűsített kínai: 伊 儿 汗国, tradicionális kínai: 伊 儿 汗国,pinjin: Yī'ér Han "guo), a Mongol Birodalom bázisán létrejött kánság, amely meghódította Perzsiát a 13.
Gázán ilhán és Ilhánok · Ilhánok és Kilikiai Örmény Királyság ·
Kilikia
Kilikia ''(kékkel)'' elhelyezkedése az i. e. 6. században Kilikiai Örmény Királyság térképe 1199–1375 között Kilikia (latinosan Cilicia, hettita nyelven Kizzuwatna és Armatana,, hurri nyelven Hilakku, kelet-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Kilikja, nyugat-örmény nyelven ԿԻԼԻԿԻԱ / Giligja) kalózairól hírhedt ókori tartomány volt Kis-Ázsia délkeleti részén.
Gázán ilhán és Kilikia · Kilikia és Kilikiai Örmény Királyság ·
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Gázán ilhán és Mamlúk Birodalom · Kilikiai Örmény Királyság és Mamlúk Birodalom ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság
- Mi van a közös Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság
- Közötti hasonlóságok Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság
Összehasonlítását Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság
Gázán ilhán 87 kapcsolatokat, ugyanakkor Kilikiai Örmény Királyság 103. Ami közös bennük 11, a Jaccard index 5.79% = 11 / (87 + 103).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Gázán ilhán és Kilikiai Örmény Királyság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: