Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
56 kapcsolatok: Balás Jenő, Bauxit, Bicskei járás, Bodajk, Csákberény, Csákvár, Dunántúli-középhegység, Esterházy család, Európa, Fődolomit, Fejér Megyei Hírlap, Fejér vármegye, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Gánti-barlang, Göröcs János, Gesztesi vár, III. Béla magyar király, Karsztvíz, Károly János, Község, Kereszténydemokrata Néppárt, Lovasberényi-hát, Magyar labdarúgó-válogatott, Magyarország, Németek, Oroszlány, Országos Kéktúra, Székelyek, Székesfehérvár, Török hódoltság, Vértes (hegység), Zámoly, 1193, 1300, 1740-es évek, 1750-es évek, 1753, 1776, 1777, 1778, 1781, 1818, 1873, 1908, 1920, 1925, 1926, 1928, 1950-es évek, 1976, ..., 1988, 2013, 81 112-es mellékút (Magyarország), 8119-es mellékút (Magyarország), 8121-es mellékút (Magyarország), 8123-as mellékút (Magyarország). Bővíteni index (6 több) »
Balás Jenő
Balás Jenő, (Gyergyóremete, 1882. december – Budapest, 1938. március 6.) székely származású bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője.
Új!!: Gánt és Balás Jenő · Többet látni »
Bauxit
Bauxit, rajta egypennys érme A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga.
Új!!: Gánt és Bauxit · Többet látni »
Bicskei járás
A Bicskei járás Fejér vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Gánt és Bicskei járás · Többet látni »
Bodajk
Bodajk város Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Gánt és Bodajk · Többet látni »
Csákberény
Csákberény (szlovákul: Čakberíň) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Gánt és Csákberény · Többet látni »
Csákvár
Csákvár város Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.
Új!!: Gánt és Csákvár · Többet látni »
Dunántúli-középhegység
A Dunántúli-középhegység részei A Dunántúli-középhegység, vagy régi nevén Nyugati-középhegység Magyarország egyik nagytája, amely a Kisalföld, a Zalai-dombság, a Balaton és a Mezőföld között helyezkedik el.
Új!!: Gánt és Dunántúli-középhegység · Többet látni »
Esterházy család
A család fraknói hercegi ágának birodalmi címere a kőszegi vár falán Az Esterházy család (más írásmóddal Eszterházy), a Salamon nemzetségből eredő hercegi és grófi ranggal rendelkező régi magyar főnemesi család, amely a 17. századtól meghatározó szereppel bírt a magyar történelem során.
Új!!: Gánt és Esterházy család · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Gánt és Európa · Többet látni »
Fődolomit
Tipikus fődolomit képződmények, Északi-Mészkőalpok, Kreuzkar-csúcs, Allgäui-Alpok, Ausztria Kuhljoch-csúcsok, Karwendel-hegység, Ausztria Dél-Tirol, Olaszország A fődolomit a kelet-alpi szerkezeti tömbben – Magyarországon az ALCAPA-főegység dunántúli-középhegységi egységében – általánosan előforduló, késő triász (felső karni–nori) korú karbonátos kőzet.
Új!!: Gánt és Fődolomit · Többet látni »
Fejér Megyei Hírlap
A Fejér Megyei Hírlap Fejér vármegyei napilap.
Új!!: Gánt és Fejér Megyei Hírlap · Többet látni »
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Új!!: Gánt és Fejér vármegye · Többet látni »
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidített nevén Fidesz vagy Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,Vokskabinː euroszkeptikus, párt.
Új!!: Gánt és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség · Többet látni »
Gánti-barlang
A Gánti-barlang a Vértes hegység második leghosszabb barlangja.
Új!!: Gánt és Gánti-barlang · Többet látni »
Göröcs János
Göröcs János (Gánt, 1939. május 8. – Budapest, 2020. február 23.) válogatott magyar labdarúgó, csatár, edző.
Új!!: Gánt és Göröcs János · Többet látni »
Gesztesi vár
Várgesztes (Gesztes) közelében, a Vértes hegység erdei között bújik meg egy laposabb hegycsúcson Gesztes vára.
Új!!: Gánt és Gesztesi vár · Többet látni »
III. Béla magyar király
III.
Új!!: Gánt és III. Béla magyar király · Többet látni »
Karsztvíz
A Föld vízkészletének jelentős hányadát a karsztvíz adja A karsztvíz a felszín alatti vizeknek azon típusa, amely a talaj karsztosodott kőzet rétegei között helyezkedik el.
Új!!: Gánt és Karsztvíz · Többet látni »
Károly János
Károly János (Ráckeve, 1834. április 22. – Székesfehérvár, 1915. január 16.) római katolikus pap, kanonok és címzetes apát, székesfehérvári nagyprépost.
Új!!: Gánt és Károly János · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Gánt és Község · Többet látni »
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
Új!!: Gánt és Kereszténydemokrata Néppárt · Többet látni »
Lovasberényi-hát
A Lovasberényi-hát egy földrajzi kistáj a Dunántúli-középhegységben, a Vértes és a Velencei-hegység között.
Új!!: Gánt és Lovasberényi-hát · Többet látni »
Magyar labdarúgó-válogatott
A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít.
Új!!: Gánt és Magyar labdarúgó-válogatott · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Gánt és Magyarország · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Gánt és Németek · Többet látni »
Oroszlány
Oroszlány (németül: Ohreslahn, szlovákul: Oroslán vagy Orosláň) város, az Oroszlányi járás székhelye Komárom-Esztergom vármegyében, annak ötödik legnépesebb települése.
Új!!: Gánt és Oroszlány · Többet látni »
Országos Kéktúra
Az Országos Kéktúra, gyakran egyszerűen csak Kéktúra, Magyarország északi tájain végighaladó, folyamatos, jelzett turistaút.
Új!!: Gánt és Országos Kéktúra · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Gánt és Székelyek · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Gánt és Székesfehérvár · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Gánt és Török hódoltság · Többet látni »
Vértes (hegység)
A Vértes, vagy ritkábban Vértes hegység, gyakran és helytelenül Vértes-hegység szűken vett területe, amely a Dunántúli-középhegység 314 négyzetkilométer nagyságú része a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában, két megyeszékhely, Székesfehérvár és Tatabánya közötti területen.
Új!!: Gánt és Vértes (hegység) · Többet látni »
Zámoly
Zámoly község Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Gánt és Zámoly · Többet látni »
1193
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1193 · Többet látni »
1300
1300 a 13. század utolsó éve.
Új!!: Gánt és 1300 · Többet látni »
1740-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1740-es évek · Többet látni »
1750-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1750-es évek · Többet látni »
1753
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1753 · Többet látni »
1776
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1776 · Többet látni »
1777
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1777 · Többet látni »
1778
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1778 · Többet látni »
1781
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1781 · Többet látni »
1818
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1818 · Többet látni »
1873
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1873 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Gánt és 1908 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1920 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1925 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1926 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1928 · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1950-es évek · Többet látni »
1976
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1976 · Többet látni »
1988
Nincs leírás.
Új!!: Gánt és 1988 · Többet látni »
2013
---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Gánt és 2013 · Többet látni »
81 112-es mellékút (Magyarország)
A 81 112-es számú mellékút egy bő 5 kilométeres országos közút-szakasz a Vértes Fejér vármegyei részén.
Új!!: Gánt és 81 112-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8119-es mellékút (Magyarország)
A 8119-es számú mellékút a Dunántúl középső részének leghosszabb útjai közé tartozó mellékút; a Velencei-tó térségétől egészen Tata városáig húzódik, teljes hossza több, mint 60 kilométer.
Új!!: Gánt és 8119-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8121-es mellékút (Magyarország)
A 8121-es számú mellékút egy közel 5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye északi részén.
Új!!: Gánt és 8121-es mellékút (Magyarország) · Többet látni »
8123-as mellékút (Magyarország)
A 8123-as számú mellékút egy megközelítőleg 27,5 kilométer hosszú, négy számjegyű mellékút Fejér vármegye északi részén.
Új!!: Gánt és 8123-as mellékút (Magyarország) · Többet látni »
