Dolgozunk az Unionpedia alkalmazás helyreállításán a Google Play Áruházban
🌟Egyszerűsítettük a dizájnunkat a jobb navigáció érdekében!
Instagram Facebook X LinkedIn

Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye vs. Pozsony vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található. Pozsony vármegye (németül: Komitat Pressburg, latinul: Comitatus Posoniensis, szlovákul: Prešporská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Közötti hasonlóságok Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye 10 közös dolog (a Uniópédia): Duna, Győr vármegye, Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr-Sopron megye, Kisalföld, Magyar Királyság, Magyarország, Moson vármegye, Szlovákia, 1950-es megyerendezés.

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Duna és Győr-Moson-Sopron vármegye · Duna és Pozsony vármegye · Többet látni »

Győr vármegye

Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Győr vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye · Győr vármegye és Pozsony vármegye · Többet látni »

Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye

1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. 1923-1945, 8 megszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.

Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye · Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye és Pozsony vármegye · Többet látni »

Győr-Sopron megye

#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Győr-Sopron megye · Győr-Sopron megye és Pozsony vármegye · Többet látni »

Kisalföld

A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Kisalföld · Kisalföld és Pozsony vármegye · Többet látni »

Magyar Királyság

vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyar Királyság · Magyar Királyság és Pozsony vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Magyarország · Magyarország és Pozsony vármegye · Többet látni »

Moson vármegye

Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Moson vármegye · Moson vármegye és Pozsony vármegye · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Győr-Moson-Sopron vármegye és Szlovákia · Pozsony vármegye és Szlovákia · Többet látni »

1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.

1950-es megyerendezés és Győr-Moson-Sopron vármegye · 1950-es megyerendezés és Pozsony vármegye · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye 303 kapcsolatokat, ugyanakkor Pozsony vármegye 65. Ami közös bennük 10, a Jaccard index 2.72% = 10 / (303 + 65).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Győr-Moson-Sopron vármegye és Pozsony vármegye. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el: